Az elemzői várakozásoknak megfelelően lassított a Magyar Nemzeti Bank az alapkamat-emelés ütemén, az MTI által megkérdezett elemzők szerint a kamatemelési ciklus az év végéig 8,5 százalékos szintig folytatódhat.
Kommunikációs kihívás
Barcza György úgy vélte, hogy a korábbinál alacsonyabb, 25 bázispontos emelésben szerepet játszott a forint erősödése, az állampapírok iránti kereslet növekedése és a hozamok csökkenése. Ezek szerint a piac bizalma nőtt a folyamatok jövőbeni javulása iránt – tette hozzá.
Az ING elemzője ugyanakkor úgy látja, hogy a jegybank számára akár kommunikációs nehézséget is okozhat, hogy akkor lassított az emelés ütemén, amikor az infláció mértéke továbbra is emelkedő.
Hol lesz a tetőzés?
Barcza György év végére 8,5 százalékos alapkamatot prognosztizált, kétszer 25 bázispontos emelést követően. Hozzátette, hogy a piac ennél alacsonyabb 8,25 százalékos év végi alapkamatot árazott be.
Az elemző azzal számol, hogy legkorábban 2007 második negyedévében kerülhet sor kamatvágásra. A kamatemelési időszak hamarabb lezárását, illetve korábbi kamatcsökkentést eredményezhet, ha a forint erősödése megközelíti, vagy meghaladja a 250 forint/eurós szintet – tette hozzá.
Suppan Gergely a Takarékbank elemzője elmondta, hogy a Monetáris Tanács döntése a piacon sem okozott jelentősebb változást, a forint a bejelentést követően kismértékben gyengült. Az elemző is egyetértett azzal, hogy a forint erősödése miatt a jegybank visszafoghatta az emelés ütemét, ez azonban nem jelenti, hogy a kamatemelési ciklus véget ért volna. Év végére Suppan Gergely is 8,5 százalékos alapkamatot valószínűsített, egy-, vagy kétszeri emelést követően.
Bérinflációs kockázatok
Az elemző felhívta a figyelmet olyan, a Monetáris Tanács szerint is jelen lévő kockázatokra, mint a bérinfláció alakulása. Bizonytalannak nevezte például, hogy hogyan alakul majd a mutató a minimálbér kétszerese után követelt járulékok hatására, ami a legtöbb esetben a valóságban nem jelenti a bérek tényleges emelkedését.
