Gazdaság

Kommunikációs gondja támadhat a jegybanknak

Jóllehet a piaci várakozásokkal nagyjából egyező volt a jegybank keddi kamatdöntése, a korábbi ütemhez képest alacsonyabb emelést a közben ismertté vált inflációs adatok fényében nehéz lesz kommunikálni - kommentálta a kamatdöntést Barcza György, az ING elemzője.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően lassított a Magyar Nemzeti Bank az alapkamat-emelés ütemén, az MTI által megkérdezett elemzők szerint a kamatemelési ciklus az év végéig 8,5 százalékos szintig folytatódhat.

Kommunikációs kihívás

Barcza György úgy vélte, hogy a korábbinál alacsonyabb, 25 bázispontos emelésben szerepet játszott a forint erősödése, az állampapírok iránti kereslet növekedése és a hozamok csökkenése. Ezek szerint a piac bizalma nőtt a folyamatok jövőbeni javulása iránt – tette hozzá.

Az ING elemzője ugyanakkor úgy látja, hogy a jegybank számára akár kommunikációs nehézséget is okozhat, hogy akkor lassított az emelés ütemén, amikor az infláció mértéke továbbra is emelkedő.

Hol lesz a tetőzés?

Barcza György év végére 8,5 százalékos alapkamatot prognosztizált, kétszer 25 bázispontos emelést követően. Hozzátette, hogy a piac ennél alacsonyabb 8,25 százalékos év végi alapkamatot árazott be.

Az elemző azzal számol, hogy legkorábban 2007 második negyedévében kerülhet sor kamatvágásra. A kamatemelési időszak hamarabb lezárását, illetve korábbi kamatcsökkentést eredményezhet, ha a forint erősödése megközelíti, vagy meghaladja a 250 forint/eurós szintet – tette hozzá.

Suppan Gergely a Takarékbank elemzője elmondta, hogy a Monetáris Tanács döntése a piacon sem okozott jelentősebb változást, a forint a bejelentést követően kismértékben gyengült. Az elemző is egyetértett azzal, hogy a forint erősödése miatt a jegybank visszafoghatta az emelés ütemét, ez azonban nem jelenti, hogy a kamatemelési ciklus véget ért volna. Év végére Suppan Gergely is 8,5 százalékos alapkamatot valószínűsített, egy-, vagy kétszeri emelést követően.

Bérinflációs kockázatok

Az elemző felhívta a figyelmet olyan, a Monetáris Tanács szerint is jelen lévő kockázatokra, mint a bérinfláció alakulása. Bizonytalannak nevezte például, hogy hogyan alakul majd a mutató a minimálbér kétszerese után követelt járulékok hatására, ami a legtöbb esetben a valóságban nem jelenti a bérek tényleges emelkedését.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik