Lenyelte a kishal a nagyot; első látásra ennyivel is elintézhető a tény, hogy a nagyrészt Kovács Péter és egy másik magyar magánszemély által birtokolt Dare Group a maga 12 milliárd forintra taksált ingatlanvagyonával megszerezte a mintegy 20 milliárdos Taverna-csoportot. Ám az ügynek külön pikantériát ad, hogy az eleddig inkább irodaházakkal foglalkozó Dare több külföldi befektetőt is maga mögé utasítva tett szert a csaknem négytucat értékes ingatlant – közöttük öt szállodát és hat éttermet – birtokló Tavernára. A látszólagos rejtélyről az ingatlanszektor nagyváltósúlyába kapaszkodott Dare Group elnök-vezérigazgatója, Kovács Péter rántotta le a leplet, aki a Figyelő érdeklődésére közölte: valójában nem is a Tavernát vásárolták meg, hanem egy céget, amely már korábban vételi jogot szerzett a – többek között a Mátyás Pincét és a Pilvax éttermet, illetve az ezekhez kötődő hoteleket is működtető – szálloda- és vendéglátó-ipari csoportra. E cég vezetői maguk keresték meg a Dare Groupot, a jogot végzett Kovácsnak és közgazdász társának csak bólintania kellett a számukra kedvező ajánlatra.
A Dare korábban sem állt hadilábon a szerencsével. Két évvel ezelőtt például – az elnök-vezérigazgató megfogalmazásában – „szerencsés vétellel” jutottak hozzá a jelenleg Glacier Ipari Park néven futó területhez. A fővárosi Jászberényi út mellett fekvő, a 12 hektáron 35 ezer négyzetméter fedett épületet is magában foglaló terület elhelyezkedése igen előnyös, ráadásul iparvágány kapcsolja össze Kőbánya-felső vasútállomással. „Nagyon kedvező áron vettük, most legalább kétszer annyit ér” – értékelte a vételt Kovács, ám pontos számot nem mondott. A cégbírósági dokumentumokból annyi bogarászható ki, hogy 2004-ben az Építőipari Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalatból „kinőtt” Éptek Rt. 1 milliárd 55 millió forintos eszközvagyont apportált a 3 millió forintos törzstőkéjű Glacier Kft.-be. Ezt fél évvel később vette meg a szintén Kovács és társa tulajdonában lévő, minimális indulótőkével rendelkező Tálió-2000 Kft. az Éptektől.
A két esztendeje az Újpest FC-t is megszerző Dare Groupot (Figyelő, 2006/23. szám) több mint negyven cég alkotja, amelyek többsége ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. A célkeresztben irodaházak állnak: a csoporthoz tartozik például a Duna Center, a Business Center 22 vagy a Metropol Center, de a Glacier Ipari Park révén, ám a Kelenhegyi vagy a Rózsadomb Lakóparkkal már más ingatlanszegmensekbe is tettek kirándulást. A lakóingatlan amúgy sem idegen Kovácstól. Az ügyvédi praxisával három éve végleg felhagyó üzletember 1998-tól, az ingatlanboom idején, családi házak beruházójaként alapozta meg későbbi pályáját. Az első, Buda környéki telket még szülői kölcsönből vásárolta meg, majd az azon felépíttetett házból már két fővárosi telekre is futotta. Társával 2001-ben alapították meg a Dare elődjét, s vágtak bele első nagyberuházásukba, egy 18 lakásos társasház építtetésébe.
A Dare Group az egyesület hívására, „jelentős összegért” vette meg a félmilliárdos hiányt nyögő Újpest FC-t, noha az üzleti életben ez vélhetőleg egyforintos tranzakció lett volna – vonja meg a másfél évvel ezelőtti ügylet mérlegét Kovács Péter. Jóllehet, az üzletember nyíltan vállalja, hogy érzelmi alapon is kötődik az egyesülethez – a Dare irodáinak ablakait árnyékoló reluxák például lila-fehérek -, azt nem zárta ki, hogy valamikor megváljon ettől a befektetéstől, de ennek még messze nem jött el az ideje.
GYŐZTES TÍPUS. A cégcsoport gyors felfutását Kovács annak tudja be, hogy a vállalkozás hasznát folyamatosan visszaforgatták. Egyik régebbi üzletfele szerint a szédületes eredményekben közrejátszhat az is, hogy Kovács Péter „minden idegszálával győzelemre tör, agresszíven küzd céljai eléréséért – ezért aztán néha túlságosan is indulatos”. No és persze az is, hogy a vállalkozás terebélyesedésével egyre könnyebbé vált a finanszírozás, a gyarapodó cég mind egyszerűbben jutott hitelhez. A banki finanszírozás mellett hitet tevő elnök-vezérigazgató kizártnak tartja, hogy a csoportot tőzsdére vigyék. „Nem szeretek osztozni, közösködni, és kizárólag magamnak dolgozom” – szögezi le ellentmondást nem tűrően. S bár nem tartja lehetetlennek, hogy valamikor a távoli jövőben értékesíti a cégcsoportot, kizárólag egyben történő eladást tud elképzelni.
Mielőtt egy időre megpihenne a babérjain, a Dare Group egy lakossági ügyfelek finanszírozására szakosodott jelzáloghitel-céggel is színre lép, amelynek folyamatban van az engedélyeztetése. Még ebben az évben további hat irodaházat is vásárol a csoport, amelynek elnök-vezérigazgatója nem lát okot az aggodalomra, habár a fővárosi irodák aktuális kihasználtsága alapján a jövő nem ígérkezik nagyon fényesnek. „A Dare azonban a prémiumkategóriában érdekelt, s kizárólag olyan projekt jöhet szóba, ahol a megfelelő szintű telítettség garantált” – magyarázza Kovács Péter. A kisebb szünetet arra fogják felhasználni, hogy egy fogatba kössék a Dare Groupot a Tavernával. „Amíg az erre alkalmas rendszer nem áll fel, nem megyünk tovább” – mondja Kovács, aki azért hosszú távú tervei között megemlíti a szállodavásárlást a futball argentin Mekkájában, Buenos Airesben is.
 |
A Taverna-csoport
A legnagyobb magyar tulajdonú szállodalánc 1989 őszén, a Belvárosi Vendéglátó-ipari Vállalatból jött létre. A Taverna Holding Rt. részvényeinek többségét a munkavállalók (főképp a menedzsment tagjai) birtokolták.
A cég főbb érdekeltségei:
Hotel Taverna Kft. (Hotel Taverna, Promenade Étterem, Taverna Söröző, Zsolnay Kávéház) Hotel Liget Rt. (Hotel Liget, Kéményseprő Étterem) Mátyás Pince Kft. (City Hotel Mátyás, Mátyás Pince Étterem) City Panzió Ring Kft. (City Hotel Ring). Pilvax Kft. (City Hotel Pilvax, Pilvax Étterem) Százéves Kft. (Százéves Étterem) City Budapest Rt. (idegenforgalmi célú ingatlanok hasznosítása) Taverna Oktatási Alapítvány (Taverna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola) Bér-Társ Kft. (bérszámfejtés, adóügyintézés és hasonlók) |
|
|
|
|
