Két gyermeke volt már Annának, amikor 36 éves korában akaratán kívül újra terhes lett. „Nem akartunk több gyereket, nem tudtuk volna tisztességesen felnevelni az akkori körülményeink között, a férjemnek nem volt állása, úgyhogy elvetettük. Hormonkészítményeket nem szedhetek, és tartottam egy újabb véletlentől. Megkérdeztem a férjemet, vállalná-e a sterilizációt, de nemet mondott. Ezért a nőgyógyászom javaslatára kérelmeztem a művi meddővé tételt.” Annáék élete hosszú időre nyugodtabb lett. Ám azóta megromlott a házasságuk, és most válófélben vannak. A nő megismerkedett valakivel. Jól megvannak együtt, csak egy dolog hibádzik: a férfinak még nincs gyereke. És szeretne…
Női dolog?
Beszédesen jellemzi a magyar társadalmi viszonyokat az, hogy számos, a reproduk-cióval kapcsolatos teher a nőkre hárul az uralkodó, beideg-ződésekkel tarkított szemléletmód miatt. A fogamzásgátlás és az abortusz mellett a művi meddővé tétel is olyasvalami, ami a „nőre tartozik”. Ilyen műtétnek 1227 nővel szemben mindössze 9 férfi vetette alá magát 2004 szeptembere és 2005 októbere között (633 esetben a páciens kérésére, a többi egészségügyi műtét volt). Elgondolkodtató ez annak fényében, hogy tudható, a férfi sterilizáció kisebb beavatkozással jár, mint a női. Férfiaknál a beavatkozás olcsóbb is (körülbelül 60 százalékkal kerül kevesebbe), és nem lehetetlen a visszafordítása.
EGYÉN VAGY KÖZÖSSÉG? A művi meddővé tételt Magyarországon kérelemre végzik; házaspár esetén mindkét fél beleegyezése, és három hónapos gondolkodási idő szükséges. Indokként elfogadják az egészségügyi tényezőket (öröklődő betegség, daganat, szív-, és májbetegség; ilyenkor a műtét ingyenes), illetve a szociális jellegű, családtervezési motivációt (az illető különböző okokból nem akar több gyermeket; ekkor 40-70 ezer forintot kell fizetni). Utóbbira vonatkozott a most sutba dobott kor és gyermekszám szerinti megkötés.
A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak ítéli, hogy a jogalkotás hiányosságaiból fakadóan lehetővé válhat saját kérésük alapján a 18 éven felüli nők, illetve férfiak meddővé tétele. A szervezet közleménye rámutat: Magyarországon demográfiai válság van, az évente elhalálozottak száma 35-40 ezerrel meghaladja az újszülöttekét. A kamara szerint a szabályozás jelenlegi megengedő formájában élesen szembeállítja az egyén rosszul értelmezett szabadságjogait a biológiai törvényekből eredő, generációkon átívelő közösségi kötelezettségekkel.
Deczki Gyöngyi bioetikus szerint elvi kérdés az engedélyezés. „Tegyük fel, hogy valaki azért mond le a gyermekvállalásról, hogy jobb egzisztenciális körülmények között éljen. Felmerül a kérdés, milyen jogon élvezi a társadalom által biztosított előnyöket, ha nem járul hozzá annak fejlődéséhez?” A Habeas Corpus Munkacsoport szerint is elvi kérdésről van szó – csak egészen másképpen. „Félrevezető, egyben a nők emberi jogait sértő az a megközelítés, ami szerint a nők a reprodukcióban betöltött fontos szerepük miatt »felelősek« a népszaporulat fenntartásáért” – írják állásfoglalásukban. E véleménnyel összecseng az Alkotmánybíróság vélekedése is, miszerint az önrendelkezési jog korlátozása nem alkalmas eszköz népesedéspolitikai célok megvalósítására.
A legkülönfélébb számok – 18, 26, 35 év – röpködnek, ha szóba kerül, hány éves kortól lesz a jövőben megengedett a műtét. Ha lesz ilyen, akkor az a furcsa helyzet áll elő, hogy bár Magyarországon a 18 év a nagykorúság határa, ezt ebben az esetben nem „veszik komolyan”. Vagyis egy 18 éves ember vásárolhat alkoholt, szavazhat, fizethet adót, és bármiben önállóan dönthet, kivéve saját termékenységét. Egyes jogvédők hangsúlyozzák: lehet, hogy ebben az életkorban még nem felnőtt egy ember, de akkor abban kell segíteni, hogy felelősen dönthessen. „Olyan kétirányú segítő beszélgetésre van szükség, mely megőrzi semlegességét, nem próbálja a kérelmezőt befolyásolni, ugyanakkor rendelkezésre áll korszerű információkkal. Ez alkalmas lehet arra is, hogy kiszűrje azokat, akiknek kétségeik vannak, vagy csak egy átmeneti élethelyzetre reagálnak ily módon” – mondja Spronz Júlia, a Habeas Corpus Munkacsoport igazgatója.
VISSZAFORDÍTHATATLAN. „Mi nem változtatnánk a 35 éves korhatáron” – szögezi le Pál Attila, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke. Ez egy visszafordíthatatlan beavatkozás, ezért nem mindegy, hogy érett személyiség hozza-e a döntést. „Egy fiatal nő lehet éppen rossz passzban, ehhez nem asszisztálhatunk” – mondja.
Vojnik Mária, az egészségügyi tárca államtitkára szerint meggondolandó a 26 éves korhatár, de a gyerekszám mint feltétel valószínűleg már nem fog újra előkerülni. A gyerekszám megjelölése szerinte is alkotmányellenes, a művi meddővé tétel szabályozása nem szolgálhat népesedéspolitikai célokat.
A kérdés az őszi ülésszakban kerül a parlament elé, addig a 18 éves kor az irányadó, de úgy tudjuk, az orvosok inkább kivárnak, és az új szabályozásig ilyen-olyan indokokkal, de szabotálják ezeket a műtéteket.
Sterilizáció külföldön
• Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Spanyolországban teljesen liberalizálták a kérdést
• Németországban bíróság dönt az ügy-ben
• Az ENSZ adatai szerint a házasságban élő nők átlagosan 20,2 százaléka (a fejlett országokban 9,7 százaléka) választja a sterilizációt
• Életkor tekintetében Japán és az Egyesült Államok engedékeny (20, illetve 21 év a határ), Ausztria és Dánia középutas (25 év), Szlovénia szigorú (35 év), míg Fehéroroszországban 30 év és 2 gyerek (vagy életkortól függetlenül 3 gyerek) a feltétel
• Amerikai adatok szerint a sterilizált nők körülbelül 10 százaléka bánja meg utólag döntését
• női kérelmezők átlagéletkora 26,6 és 34,8 év között szóródik a különböző országokban
