Sokkoló és váratlan volt a döntés; ha valóban olyan súlyos mulasztásokat követtünk volna el, mint ami a felügyelet határozatában szerepel, már májusban meg kellett volna tiltaniuk, hogy kötelezőt kössünk – kommentálta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) múlt hét közepén kiadott határozatát Gálffy Alice, a TIR Biztosító Egyesület vezérigazgatója. A felügyelet csak október 4-én hozta meg a kemény büntetést tartalmazó határozatot, amely szerint a TIR nyilvántartási rendszerével kapcsolatos súlyos hiányosságok miatt 2006. október 6-a és 2007. március 31-e között nem köthet kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést. Az eltiltással a vezérigazgató becslése szerint legalább 1 milliárd forint díjbevételtől esik el az egyesület. „Egy nyárra időzített felfüggesztés ideje alatt akár orvosolni is tudtuk volna a hiányosságokat, s ma már működhetnénk” – teszi hozzá Gálffy Alice, aki egyébként eltökélte, bepereli a felügyeletet.
Kérdés, miért húzta az időt a hatóság, elvégre a tavaszi vizsgálat és az októberi határozathozatal között négy és fél hónap telt el. A PSZÁF erre annyit mond: májusban csak a vizsgálat helyszíni szakasza, az adatgyűjtés zárult le, a nyár intenzív munkával telt, többszöri levélváltás is történt a felügyelet és a TIR között. A határozat csak ezt követően – a törvény által szabott határidőn belül, az egyesület féléves adatait is figyelembe véve – született meg. A késlekedés mindenesetre jókora érvágás az egyesületnek. Mivel kötelező biztosításukat az ügyfelek évente csupán egyetlen hónap, november során – a „kgfb-kampány” idején – mondhatják fel, az a cég, amelyik ebben az időszakban, illetve a következő, új szerződések kötésére szolgáló hónapban távol marad a piactól, már nem haraphat a tortából, legfeljebb az év közbeni újautó-eladásokban bízhat. Az egyesületi vezető állítása szerint a szóbeli indoklásban azt mondták a felügyeletnél, hogy a TIR informatikai rendszere elavult, ezért nem köthet szerződést, holott jól tudták, már tesztelik azt a 100 millió forintos beruházással telepített új szisztémát, amely már két, részvénytársasági formában működő biztosítónál is bevált.
Illusztráció: Dániel András és Soproni Béla
PSZÁF-SZIGOR. A TIR-hez hasonlóan, de mégis sokkal jobban járt a MÁV Általános Biztosító Egyesület, amellyel szemben piaci hírek szerint a legtöbb panasszal éltek az elmúlt időszakban a károsult autótulajdonosok. Ezen szervezet kgfb-kötését ugyanis egy tavaszi vizsgálat után 2006. június 2-a és szeptember 30-a közötti időszakra függesztette fel a hatóság. Ezen a MÁV nem sokat vesztett, hiszen ebben az időszakban az ügyfelek úgysem tudnak biztosítót váltatni, sőt, talán még jól is jött a MÁV számára, mivel a kampányidőszakra így rendezni tudta sorait. A PSZÁF szeptember végi határozatában ugyan további két hónapra, november 30-áig meghosszabbította a felfüggesztést, mivel azonban az átkötések döntő része december hónapban történik, az egyesület valószínűleg meg tudja majd kötni a terveiben szereplő 40-50 ezer új szerződést.
Utólag úgy tűnik, az egyesületek közül az idén a harmadik, a Közlekedési Biztosító Egyesület (Köbe) szenvedte meg legkevésbé a felügyeleti szigort. E szervezetre tavaly érdekes módon szinte napra azonos időben csapott le a hatóság, mint az idén a TIR-re: a kampány előestéjén, október elsején. Akkor a nyilvántartási rendszer hiányosságai miatt fél évre felügyeleti biztost küldtek a helyszínre. Ez ugyan egyet jelentett a korábbi ügyvezetés jogkörének megnyirbálásával, de legalább üzletet köthetett az egyesület. A Köbe ma több mint 126 ezer szerződést kezel, s tavalyi nyeresége megközelítette a 350 millió forintot.
A felügyelet mostani döntése – amely egyébként a részvénytársaságokat sem kímélte, milliós pénzbírságot szórva ki három biztosító társaságra – ügyfélvédelmi szempontokkal részben alátámasztható. A saját erőből építkező egyesületektől egyre nagyobb erőfeszítést kíván a hirtelen nagyra növő kgfb-állományok naprakész kezelése, illetve a nyilvántartási rendszerek üzembe állítása. Márpedig az utóbbi három év nyertesei a kötelező-piacon – egy-két kisebb biztosítót leszámítva – az egyesületek voltak. Még akkor is, ha a hirtelen megugró állomány feldolgozása, nyilvántartása és kezelése jócskán megdobta a késedelmes fizetés miatti ügyfélpanaszokat. A TIR azonban állítja, csökkentek a reklamációk, s 2006 második negyedévében mindössze 18 esetben panaszolták be őket a hatóságnál (a panaszügyek megoszlásáról lásd a grafikont).
A NAGYOKNAK FÁJ. Az is egyértelmű ugyanakkor, hogy a kgfb-piacra néhány éve berobbant egyesületek léte leginkább a nagy biztosítóknak fáj, akiknek piaci részesedése bánja a megjelenésüket. Ezen új szereplők a nagyoknál jóval alacsonyabb biztosítási díjakkal tudtak megjelenni, mivel nem működtetnek kiterjedt és költséges értékesítési és fiókhálózatokat, továbbá non-profit alapon működnek, így milliárdos profitot sem kell szállítaniuk tulajdonosaiknak. A TIR közleménye szerint tavaly a nagy biztosítók rágalomhadjáratot folytattak ellenük, s nemcsak egyesületi berkekben tartja magát a feltételezés, hogy a kampányidőszak előtti letiltás összefüggésben lehet a konkurensek piacféltésével. Tény, hogy a legnagyobb hazai kgfb-állományt kezelő, ugyanakkor tavaly az alkuszok közlése szerint 80 ezer ügyfelet elvesztő Allianz Hungária, valamint a második legnagyobb szereplő, a Generali-Providencia ellen a versenyszabályok megsértése miatt vizsgálatot folytat a Gazdasági Versenyhivatal. S az is tény, hogy az Allianz, amely tavaly körtelefonnal próbálta meg felhívni a sajtó figyelmét a Közlekedési Biztosító Egyesületnél történtekre, az idén – egy lapunk birtokába került körfax tanúsága szerint – a határozat megjelenésének másnapján, október 5-én több tucat alkuszcégnek küldte szét a TIR felfüggesztéséről szóló tájékoztatót.
