Költséges túlsúly

Mostantól kétszer is meggondoljuk, mikor és mennyi pénzt veszünk ki itt – zúgolódik néhány ember az egyik Pest megyei városka új színekbe öltözött bankjegykiadó automatájánál (ATM). Ők ezek szerint már kiszámolták: gyakori készpénzfelvevőként havi szinten akár több ezer forintos pluszkiadást is okozhat számukra az, hogy az OTP Bank átvette az Euronet-automatákat. Nincsenek egyedül: egy nem éppen tudatos költséggazdálkodással élő háztartás ma már több ezer forintot is kifizethet havonta bankköltségekre. Számlavezetési díj, havi 4-5 átutalás a közmű-szolgáltatóknak, s néhány szükségből, vagy óvatlanul idegen automatánál végrehajtott készpénzfelvétel már a gyerek heti ebédbefizetésének összegével azonos summát vihet el.

Fotó: Lakos Gábor

FEJLESZTENEK. Az OTP-ügyfelek szempontjából nézve persze örömteli lehet, hogy megugrott a relatíve olcsón igénybe vehető saját automatáik száma. A bank azonban ezzel párhuzamosan jóval szigorúbban bünteti az eltévelygőket: 500 forintot kóstál az, ha OTP-s bankkártyával más ATM-ből vesz fel pénzt valaki. „Úgy gondoljuk, biztosítunk akkora hálózatot ügyfeleinknek, hogy elvárható legyen, készpénzt a saját automatáinkból vegyenek fel” – indokolja a bank kiugróan magas díját Hargitainé Várhegyi Teréz, az OTP Kártya Üzleti Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Való igaz, ha megkeressük az OTP saját automatáját, ott a tranzakcióért csak a felvett pénz 0,45 százalékát plusz 35 forintot számolnak fel. A saját ATM-es készpénzfelvételnél tehát versenyképes az OTP díja (bár ez is csak a kisebb összegekre igaz). E tekintetben messze a legtöbbet, 250 forintot a citibankos ügyfeleknek kell fizetniük – igaz, számukra az idegen ATM-ből való felvételnél sem számolnak fel ennél többet. Ha viszont egy viszonylag alacsony, 15 ezer forintos felvételt nézünk meg, akkor az derül ki: a Citibank után az OTP a második legdrágábbnak számít (lásd a táblázatot).

Az OTP Bank 1586 bankjegykiadó-automatáján 2006 első nyolc hónapjában csaknem 1600 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le az ügyfelek, 10,6 százalékkal fejelve meg az egy évvel korábbi hasonló időszak forgalmát. S ez a summa biztosan tovább növekszik majd, hiszen szeptember 13-a óta az utolsó kártyafüggetlen cég, az Euronet 300 automatája is az OTP kezében van, ami a darabszámot tekintve 53 százalékos piaci részesedésnek felel meg.

A nyomasztó OTP-fölénnyel párhuzamosan a többi bank is rendületlenül bővít: többségük a lakossági ügyfelekért folytatott verseny részének tekinti a saját vagy saját logóval ellátott ATM-ek meglétét. A CIB felmérése szerint például az ügyfelek még mindig a bankválasztás három legfontosabb szempontja közé sorolják az automatákhoz való könnyű hozzáférést. A CIB a jelenlegi 90-hez képest az év végére 120 saját ATM-mel számol. A Postabank készülékeinek megöröklésével könnyebb helyzetből indult Erste jelenlegi 383 automatáját 400-ra, a Budapest Bank 110 egységből álló hálózatát 115 tagúra bővíti az idén. A több mint félezer automatát működtető takarékszövetkezeti szektor mellett a harmadik nagy játékosnak számító K&H-nál úgy döntöttek, az idén a minőségi szolgáltatásokat növelik 316 bankjegykiadó automatájuknál. Például alkalmassá teszik a nagyobb biztonságot nyújtó csip leolvasására, és ellátják a gyengénlátók helyzetét megkönnyítő Braille-írásos billentyűkkel.

Az impozáns fejlesztési tervek azonban édeskevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy akár csak megközelítsék az OTP Bank év végére tervezett 1900 ATM-jét. A CIB szerint azzal, hogy az OTP megvásárolhatta az Euronet-hálózatot, a korábbinál erősebb pozícióra tett szert, s ezáltal csökkent a piaci verseny. A K&H-nál is úgy látják: egy-egy szereplő kivonulása a piacról csökkenti a versenyt, különösen, ha bankfüggetlen szolgáltatóról van szó. Ugyanakkor a Budapest Bank mindebben ösztönző erőt lát, s új ATM-kedvezmény struktúrát dolgozott ki (a lakossági számlacsomagokhoz néhány díjmentes tranzakció is tartozik – ez egyébként előfordul más banknál is).

Az OTP szerint piaci túlsúlyuk növekedése ellenére sem sérült a verseny. „Az OTP maga kérte a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalását, s a szerint az erősödő dominancia nem sérti a versenyjogi előírásokat” – mondták a banknál. A versenyhivatal döntését támasztja alá Sipos Zoltán, az Erste Bank kártya üzletági igazgatójának véleménye is, aki szerint a készpénzfelvételi funkció csak egy részszolgáltatás, a bankkártyák árazását ennél komplexebb díjstruktúra jellemzi, így a bank- és kártyaválasztásnál a számlavezetés költsége, a kártya éves díja és a tranzakciós díjak is szerepet játsszanak. A helyzetet egyébként némileg árnyalja, hogy az országszerte fellelhető 3,5 ezer bankjegykiadó automata mellett mintegy 10 ezer olyan POS-terminál is működik a bankfiókokban és a Magyar Posta kirendeltségein, amelyekből készpénzt lehet felvenni.

KÁRTYÁS FIZETÉS. Ennek ellenére valószínűleg semmi sem tartja majd vissza az OTP-t, hogy kihasználja helyzeti előnyét, és vastagon fogjon a ceruzája az árazásnál. „Kompetitív árazásra törekszünk” – állítják a banknál. Hargitainé Várhegyi Teréz ehhez hozzáteszi: előfordul, hogy azok a versenytársak, amelyek nem áldoztak az ATM-hálózat fejlesztésére, olcsóbbak tudnak lenni. Egy-egy automata telepítése ugyanis 5-6 millió forintnál kezdődik, s a folyamatos feltöltés és a védelme sem olcsó mulatság.

A megoldás persze nem az, hogy vadászunk az olcsó ATM-ekre, hanem érdemes minél kevesebb készpénzt használni, s előnyben részesíteni a kártyás fizetést, amely ingyenes. E tekintetben pedig van még hova fejlődnünk: a hazai ATM-ekből tavaly 108 millió esetben vettek fel készpénzt, míg kártyával csak 85 millió alkalommal vásároltak. S ebben benne vannak azok a külföldiek is, akik nálunk használták a plasztiklapjukat.