Adományvonal

Évek óta készül az OTP Alapkezelő Rt. egy „társadalmilag felelős” befektetési alap létrehozására, ám a környezetvédelmi, vállalatirányítási és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő portfólió elindítása egyre késik. Holczer Péter elnök egy korábbi interjúban elmondta: iparágak alapján nem diszkriminálnának a kelet-európai befektetések között, például nem zárnák ki a fegyvergyártókat.

Hasonló kettősség figyelhető meg a hazai pénzügyi szektor egészében a vállalati társadalmi felelősségvállalással (corporate social responsibility – CSR) szemben. A döntéshozók, a felső és középvezetők tisztában vannak a terület fontosságával, ugyanakkor a cégek tényleges szerepvállalása nem áll túl magas fokon, a nulladik és az első szint között ingadozik (lásd külön anyagunkat). „Ma a társadalmi felelősségvállalás jellemzően valamely külsődleges tevékenységben, például jótékonykodásban jelenik meg, nem része a cégek működésének” – mondja Braun Róbert, a Braun & Partners ügyvezetője, akinek cége a Gfk Hungária Piackutató Intézettel közösen felmérést készített erről a szegmensről. A működésbe való beépülésről akkor lehetne szó, ha a bankok például etikai, környezetvédelmi szempontokat is vizsgálnának hitelnyújtáskor, vagy etikus befektetési alapokat működtetnének. Ez ma még nem jellemző, mint ahogyan az sem általános, hogy külön stratégiát dolgoznának ki erre.

Azért pozitív próbálkozásokra már akad példa. Az OTP Bank szponzorációs és támogatási stratégiájának két fő pillére az esélyteremtés és a közösségépítés. „Mint a legnagyobb pénzintézetnek, aktívan kell szerepet vállalnunk a magyar társadalom hétköznapjaiban” – fogalmazza meg az OTP szempontjait Balogh Gabriella, a Marketing és Értékesítési Igazgatóság ügyvezetője. Az esélyteremtésbe beillik az országot buszban járó gyermekfogászati rendelő, a fogyatékos gyerekek beilleszkedését segítő lovasterápia, vagy a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség támogatása, a közösségteremtésbe pedig a kulturális és sportesemények, fesztiválok finanszírozása. A bank egyébként heti több száz támogatási megkeresést kap; ezek közül annak van esélye, amelyik beleillik a koncepcióba.

A Citigroup világszintű CSR stratégiáját követi a magyar leányvállalat, a Citibank is: náluk a fő hangsúly a pénzügyi oktatás támogatásán van, erre általános és középiskolai, valamint egyetemi programokat egyaránt működtetnek. „Pénzt adni egyszerűbb, de többet nyújtunk, ha a saját tapasztalatainkat osztjuk meg” – mutat rá Hencz Éva, a közösségi kapcsolatok igazgatója. Ezenkívül a hazai igényekhez igazodó egészségügyi és kulturális programjaik is vannak, s az anyagiak mellett a dolgozók önkéntes munkájával is segítenek, akik például házat építenek a rászorultaknak. A banknál elv, hogy a CSR valóban önzetlen legyen, így ebbéli tevékenységüket nem szokták hirdetni.

A Raiffeisen Bank jótékony célú adományai az egészségügy és a segítséggel élők támogatása köré csoportosulnak: a hitelintézet gyermekkórházaknak ajándékoz műszereket, csatlakozott a mellrák elleni harchoz, s a fogyatékosok és tartósan betegek integrációját és iskolai szakképzését segítő programokat finanszíroz. Az ügyfeleknek szánt karácsonyi ajándék keretének nagyobb részét egészségügyi intézmények támogatására, orvosi műszerek vásárlására fordítják, erről a partnereket az üdvözlőlapon értesítik.

HOMÁLY. Ugyanakkor Braun Róbert felhívja a figyelmet egy ellentmondásra: az üzleti működésben a döntéshozók azt mondják, számukra legfontosabb az ügyfél, ám a szerepvállalásban ez nem jelenik meg; valójában nem tudják, hogy ügyfeleik milyen értékeket vallanak, mi fontos számukra, s egy gyerekkórházat vagy a Zeneakadémiát támogatnák-e inkább. A valódi CSR szemlélet azt vallja: ennek megismerésére nem elég az igazgatósági ülés, párbeszédet kell kezdeni az érintettekkel (az ügyfelekkel, a beszállítókkal, a vevőkkel, a dolgozókkal, vagy épp a non-profit szervezetekkel és a sajtóval), a megismert célokat beilleszteni a vállalati stratégiába, és visszacsatolásokkal ellenőrizni a megvalósulásukat.

A felmérés szerint egyébként a társadalmi felelősségvállalás áttörés előtt áll Magyarországon. A döntéshozók ismerik és fontosnak tartják ezt a területet, tudják, hogy lépni kell, csak az a kérdés, mikor. A fogyasztók és üzleti partnerek megkérdezése viszont azt mutatja, hogy az ügyfelek eggyel előbb járnak: ugyan még nem követelik, de már várják és értékelik a tudatos társadalmi szerepvállalást, igénylik az erre vonatkozó információkat. Amelyik cég ezt előbb felismeri, az versenyelőnyre tesz szert. A pénzügyi szektor szerepvállalása pedig az egész gazdaságra kisugározna, hiszen hiteleivel, befektetéseivel más cégeket tart életben, így az általa vallott-megkövetelt elveket ezek is követni kényszerülnének.