Ideje volt rendet tenni
Balaton Anita, a Café PR ügyvezetője elmondta, cégüknél már 3 évvel ezelőtt áttértek az európai normáknak megfelelő alkalmazásra. Egyszerűen azért, mert úgy gondolták, ezzel megbecsülik és motiválják dolgozóikat, s a versenyben nem az alacsony árakkal, hanem a megbízható minőséggel akarnak sikert elérni. A kvalifikáltabb, magasabban bérezett dolgozók alkalmazását persze az áraikban is érvényesíteniük kellett. Egészen mostanáig nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a pr- és reklámpiacot olyan cégek uralták, amelyek számlás dolgozókkal és fekete alkalmazással irreális szintre nyomták le az árakat. Az intézkedések bevezetésének módját ő sem tartja szerencsésnek, különösen azért, mert az üzleti év közben változtat a kormány, s ez rövid távon csökkenti a tervezhetőséget, kiszámíthatóságot. Mégis úgy véli, hosszabb távon megtérülhet, ha kifehérítik a gazdaságnak ezt a szegmensét. Nem szerencsés, ha az üzleti életben olyan szabályok uralkodnak, amelyek „hallgatólagosan” a csalásra buzdítják a szereplőket.
Annyiban azonban közös nevezőre hozhatók az intézkedéscsomag tartalmát vitatók és az egyetértők, hogy a kormányzat súlyos formai hibákat követett el. A gazdaságpolitikától joggal elvárható kiszámíthatóságot pedig felfüggesztette a honi üzleti életben.
Inkorrekt akció
Amikor az Üzlet & Siker megkérdezte dr. Szirmai Péter egyetemi docenst, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézete Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának igazgatóját, hogy milyen kutatási eredmények vannak a kormányzati megszorító intézkedések nyomán érvényesülő kkv-stratégiákról, ő azt felelte: aki ilyen rövid távon kutatási eredményekről beszél, bizonyosan nem mond igazat. Egyelőre legfeljebb ötletekről lehet beszélni a konkrét intézkedések hatásait, továbbá az ezek elhárítására szolgáló vállalati stratégiákat illetően.
Ugyanakkor úgy is feltehetnénk a kérdést, hogy mi várható a kisvállalati szektorban a kormányzati intézkedések nyomán. Milyen megállapításokat lehet tenni az eddigiek ismeretében? Tekintettel arra, hogy a kormányzat bevallottan nem készített hatástanulmányt a megszorító csomag meghirdetése előtt.
Az már most is állítható, hogy az intézkedések többsége ugyan nem oly drasztikus, hogy „hazavágná” a vállalkozásokat – fejtegeti dr. Szirmai Péter –, de kétségkívül olyan inkorrekt gazdaságpolitikai akcióról van szó, amelynek negatív hatásai éppen inkorrekt mivoltukban rejlenek.
Egyoldalú felmondás
A kormányzati inkorrektség példájaként az eva mértékének év közbeni változtatását hozta fel. Ha az evát januárban felemelik akár 98 százalékra, akkor bizonyára minden vállalkozó lemond erről a lehetőségről, de a kormány ezzel nem rúgja fel a gazdaság szereplőivel korábban kötött megállapodását. Ezzel szemben még a 10 százalékos módosítás is elfogadhatatlan jogi szempontból (15-ről 25 százalékra), mert egy társadalmi közmegegyezés egyoldalú felmondását jelenti. Erre nem lehet magyarázat, hogy a Pénzügyminisztérium rosszul kalkulált a költségvetés előkészítésekor.
Az Amerikai Egyesült Államokban a FED kevesebb, mint egyszázalékos kamatmódosításokkal operál, amikor hűteni vagy fűteni igyekszik az amerikai gazdaságot – hoz példát dr. Szirmai Péter. A magyar gazdaság nincs ugyan ennyire finomra hangolva, mégis megengedhetetlen gazdaságpolitikai túlzás az egyszerűsített adó menet közben történő, ilyen mértékű módosítása. Annál is inkább, mert az eva bevezetésekor épp azt hangoztatta a gazdaságpolitika, hogy ezáltal majd csökkennek a feketejövedelmek. Nos, a mostani intézkedés hatása aligha lehet más, mint az, hogy a vállalkozások ismét a számla nélküli értékesítéssel próbálják kivédeni a kormányzati kapkodás hatását.
Brüsszel megnyugszik
De lagalább elérheti-e célját ez az intézkedéscsomag? „Garantáltan eléri, amennyiben a célja Brüsszel megnyugtatása afelől, hogy a kormányzat nem kizárólag az EU-pénzekből akar fejleszteni, hanem saját állampolgárait is megsarcolja – válaszolta dr. Szirmai Péter. – Ezt Brüsszelben várhatóan el is hiszik.” Ugyanakkor azt a szintén hangsúlyozott célt, hogy a büdzsét is rendbe kell tenni, és a gazdaságot is kiegyensúlyozott növekedési pályára kell állítani, igenis gátolja az intézkedéscsomag ad hoc jellege.
Figyelemre méltó továbbá az a tény, hogy ha felborul a társadalmi béke, a közmegegyezés, az ott is ellenállást vált ki, ahol a kormánynak igaza van, ahol az intézkedések szükségessége aligha vitatható. „Nem akarok senki zsebében turkálni, de most már ott tartunk, hogy havi 800 ezer forintot kereső csoportok is igazuk biztos tudatában készülnek sztrájkra – szemlélteti dr. Szirmai Péter, hogy mire gondol. – Vagy, hogy maradjak szűkebb pátriámban, az egyetemen, miközben a kormányzat tényleg komoly pénzeket csoportosított át az egyetemi-főiskolai diákság javára, a diákok háborognak. Látjuk, arról van szó, ami szintén fontos: a közmegegyezés megsértése azzal járt, hogy a kormány a jogos és ésszerű intézkedéseket is egyre nehezebben tudja elfogadtatni.”
Iposz-hatástanulmány
A 60 tagszervezetet képviselő Ipartestületek Országos Szövetsége teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja az Új egyensúly program szellemiségét és mértékét – jelentette ki az érdekvédelmi szervezet rendkívüli közgyűlését követően Szűcs György, az Iposz elnöke. Beszámolt arról, hogy szövetségük hatástanulmányt készít az ipartestületek által működtetett könyvelői irodák adatai alapján. A tapasztalatok ismeretében lépnek, és ha kell, kezdeményezni fogják a jogszabályok felülvizsgálatát a teljesíthetőség szempontjából.
Mint mondta, szövetségük ugyan elismeri a költségvetési egyensúly helyreállításának szükségességét, de felhívja a figyelmet arra, hogy a program végrehajtása során másfél év múlva a családi vállalkozások olyan helyzetbe kerülhetnek, ahonnan már sokan nem tudnak felállni. Véleménye szerint a mikro- és kisvállalkozások döntő többsége olyan anyagi veszteséget szenved el ez idő alatt, aminek következtében lehetetlen lesz végrehajtani az Iposz középtávú programját: a vállalkozások növekedési pályára állítását és a megfelelő önrész képzését a technológiai megújuláshoz, felzárkóztatáshoz. A program következtében óriási teher nehezedik az egyéni vállalkozókra és a betéti társaságok beltagjaira, vagyis nem érvényesül a kormánynak az a szándéka, hogy megpróbálja szétteríteni a teherviselés mértékét.
Az Iposz helyi szervezeteitől olyan jelzések érkeznek a szövetséghez, hogy a tagok tömegesen fontolgatják a vállalkozások visszaadását, miáltal munkahelyek is veszélybe kerülnek. Ezt személyes tapasztalatai alapján megerősítette Jobbágy Zsigmondné, a Tiszaföldvár–Martfű Ipartestület irodavezetője, aki maga is számos vállalkozásnak könyvel. Mint mondta, a Tiszazugban drámaian csökkenhet az iparosok száma. Ez pedig tovább súlyosbíthatja a kistérség munkaerő-piaci válságát, hiszen a régi nagy munkáltatók megszűnése, szétaprózódása után a magánszférában a kisvállalkozók lettek a legfontosabb foglalkoztatók.
Pótolják a kieső bért
A kormányzati intézkedések olyanformán érintenek minket, hogy érzékelhető mértékben csökkent a munkatársaink bére – mondta Kameniczki Éva, a Praktiker Építési és Barkácspiacok Magyarország Kft. személyzeti igazgatója. Már a választásokat követő első kormányzati megnyilatkozások után felvették a kapcsolatot egy tanácsadó céggel. Így nem érte őket derült égből villámcsapásként az intézkedéscsomag. A dolgozók ugyan kevesebb bért kapnak, mint korábban, de a korábbi 13. havi bérnek megfelelő összegben, pontosabban a bruttó összeghez a megemelt terhek összegét is hozzászámolva, cafetéria rendszert vezettek be, hogy valamilyen módon enyhítsék a jövedelemkiesést. A dolgozók ebből a kínálatból választhatnak: hideg- vagy melegétkezési utalvány, helyi bérlet, egészség- és nyugdíjpénztári befizetés, üdülési csekk. Az új intézkedéseket a szakszervezetek is elfogadták.
Alkotmányos jog?
Az iparosoknál is tovább ment a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ): egyenesen alkotmányellenesnek, a jogállami követelményekkel össze nem egyeztethetőnek tart egyes szabályozási megoldásokat. Ahogy az Alkotmánybírósághoz elküldött beadványukban fogalmaznak, a kormányzat megsértette a kiszámíthatóság, az előreláthatóság és a jogbiztonság alkotmányos követelményét az Új egyensúly program keretében elkészített rendkívül bonyolult és átláthatatlan törvénycsomag szeptember elsejei hatályba léptetésével. Nem várták meg ugyanis az adóév s egyben a tárgyév végét, így nem adtak kellő időt a vállalkozásoknak az átállásra, üzleti és életviszonyaik megváltoztatására.
A VOSZ által felkért jogi szakértő, Kolláth György álláspontja szerint a kormányzat eljárása már formai szempontból is alkotmánysértő. Mint mondta, ahogy a családtervezésnél természetes módon adott a 9 hónap felkészülési idő, az üzleti élet szereplőinek meg alkotmányos joguk, hogy felkészülhessenek a kormányzati intézkedésekre. Annál is inkább, mert normális gazdasági állapotok közepette a cégek joggal készítenek üzleti terveket, céljaik megvalósítására gyakran hiteleket vesznek fel, hosszú távú szerződéseket kötnek, megrendelésekről, kapacitásbővítésekről döntenek, nemritkán pályáznak, s mindezen tevékenységi formák feltételeznek valamilyen szintű tervszerűséget. Az adóév közben váratlanul bevezetett kormányzati csomag nyomán minden korábbi üzleti terv felborult, s a kormány egyelőre késik az elégséges magyarázattal.
Az ártatlanság vélelme
A VOSZ szerint az új gazdaságpolitika komoly fordulatként értékelhető, amennyiben a kormányzati rosszhiszeműség eltörli az ártatlanság vélelmét a polgári jogviszonyban. A VOSZ számára elfogadhatatlan az a feltételezés, hogy a magyar vállalkozások döntő többsége tevékenységének eredményét eltitkolja. Márpedig a végrehajtó hatalom erre hivatkozva fejleszti napi gyakorlattá a „kollektív bűnösség” elvét, s a bizonyítási teher megfordításával és az ártatlanság vélelmének figyelmen kívül hagyásával sejtéseken és feltételezéseken nyugvó adóelvonási gyakorlatot érvényesít.
Kifogásolja még a VOSZ az érvényes legkisebb havi munkabér (minimális bér) összegének kétszeresére emelt járulékalap érvényesítését. Vitathatónak tartja az erre vonatkozó döntés évközi és hatásvizsgálattal alá nem támasztott hatálybaléptetését, ezért szorgalmazzák az idevonatkozó törvényhely megsemmisítését.
Feláldozták a költségtérítést
A korábban döntően számlás álvállalkozókat alkalmazó területeken arról számoltak be a cégvezetők, hogy az APEH szigorától tartva ugyan bevezették a szabályos alkalmazást, de ennek kettős negatív hatása volt. Egyfelől az újdonsült dolgozók nettóban kevesebbet kapnak, mint korábban, másfelől a cég költségei is megnőttek. Sok vállalkozás nem tudja a többletköltségeket áthárítani a fogyasztókra, ezért jobb híján felszámolták a korábbi költségtérítéseket. Magyarán, a dolgozó most már forma szerint megbecsülve érezheti magát, a jogbiztonsága is nőtt, de cserébe le kell mondania, mondjuk, a benzinpénzről.
Emellett elutasítja a VOSZ az úgynevezett elvárt adó jogintézményének bevezetését is. Az adónem jogrendbe illeszthetőségét kétségbe vonja a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságához benyújtott beadványában. E szerint a nem EU-konform, árbevétel-alapú iparűzési adó alkalmazása mellett elfogadhatatlan egy újabb, nem a gazdasági teljesítményen, hanem bizonytalan feltevésen nyugvó adónem bevezetése.
A VOSZ mindhárom tétel esetében a jogbiztonság súlyos sérelmét látja fennállni. Indítványa szerint csak a visszamenőleges hatályú megsemmisítés eredményezheti az alkotmánysértés előtti állapot helyreállítását.
