Hétfő délutántól az idegek játéka kezdődött meg a hazai politikai életben. Nem tudni, melyik oldal bírja tovább a pszichikai nyomást: a szociálliberális koalíció vagy az ellenzék. Egyelőre mindkét oldal vezére kitart a maga álláspontja mellett: Gyurcsány Ferenc nem mond le, sőt, ha lehet, még eltökéltebb a programja megvalósítását illetően, míg a Fidesz elnöke egyre agresszívebben követeli a miniszterelnök menesztését. Orbán ultimátumot intézett Gyurcsányhoz, mondván: ha 72 órán belül nem távozik posztjáról, akkor péntek délutánra nagygyűlést hív össze a Kossuth téren, s az akciósorozatot fenntartják a kormány lemondásáig. „Ócska, hazug trükknek” minősítette a kormányfőnek azt a lépését, hogy pénteken, a parlament rendkívüli ülésén bizalmi szavazást kér maga ellen; mint utóbb kiderült, erre név szerinti voksolással kerül majd sor. A Fidesz parlamenti képviselői a párt elnökségének döntése szerint nem vesznek részt ezen – a bizalmi szavazást ugyanis komolytalannak tekintik, és konstruktív bizalmatlansági indítványt szeretnének kicsikarni a koalíciós képviselőktől. Ez viszont nyilvánvalóan nem fog megtörténni.
Fotók: Dömötör Csaba és Beliczay László, MTI
TÍZIG SZÁMOLNI. Információink szerint a Fidesz elnökségében is kifejeződött olyan aggodalom, hogy a jelen helyzetben az utcai politikai megmozdulás számos veszélyt rejteget, a provokációt és az indulatkitörést nem lehet kizárni, és minden erőszakos megnyilvánulás a szervező párt ellen hangolja azokat, akik nem feltétlenül jobboldali szimpatizánsok. Többen ezért aggódva várják a pénteket, de az elnökségben nincsen olyan erő, amely Orbánt ismét rá tudná venni a rendezvény elhalasztására. (Lapzártánkig nem kapott a Fidesz olyan figyelmeztetést, mint ami miatt a párt elnöksége úgy döntött, hogy a szeptember 23-ra tervezett tömeggyűlést nem lehet biztonságosan lebonyolítani, ezért inkább elhalasztják.) A Fidesz vezetősége extrém esetben a „Kossuth tériekkel”, azaz radikális, a legnagyobb ellenzéki pártot túl puhának tekintő csoportokkal is szemben találhatja magát.
Értesüléseink szerint a Fideszen belül sem ért egyet mindenki a felerősített radikalizmussal, a hosszú távú utcai politizálás kilátásba helyezésével. Kósa Lajos debreceni polgármester kedden például azt nyilatkozta, hogy a kialakult helyzetet nem lehet erőből megoldani, „hátra kell dőlni a székben, számolni tízig”. A politika csődöt mondott és az intézményrendszer reformjára van szükség, jelentette ki az önkormányzati választásokon a legjobban szerepelt nagyvárosi polgármester, aki egyébként szavai szerint vasárnap óta nem találkozott Orbán Viktorral. Pedig mivel helyi szinten az ellenzéki párt „túlnyerte magát”, várhatólag felerősödik a párton belül a vidéki vezetők hangja, akiknek a kiválasztásában a pártelnöknek már jóval kisebb szerepe volt, mint a frakciótagokéban. Orbán azonban a jelek szerint nem konzultált a régi és új helyi győztesekkel és nem is dőlt hátra. Úgy gondolta, hogy addig kell ütni a vasat, ameddig meleg.
A szocialista táborban valóban nagy volt a dermedtség a vasárnapi választási eredmények megismerésekor. Az MSZP-ben hittek azoknak a közvélemény-kutatásoknak, amelyek szerint az őszödi kazetta nyilvánosságra kerülése alapvetően nem befolyásolja a választások kimenetelét. „Egyébként pedig Gyurcsány szónoklata annyira jó volt, hogy ilyet Hofi Géza sem tudott volna írni” – fogalmazott egyik képviselő még a múlt hét végén, azt prognosztizálva, kiegyenlített lesz a szavazás végeredménye. Vasárnap éjjel viszont már óriási volt a zavarodottság vidéki szocialista körökben, miután a megyei közgyűlések elnöki helyeit kivétel nélkül elbukták a koalíció jelöltjei. A hatalomból kikerülő megyei elnökök azt várták volna a pártközponttól: egy válságstáb elemzi majd a helyzetet, hogy mentsék a menthetőt, és stratégiát dolgoznak ki számukra a „hogyan tovább”-ról. Ehelyett azt kellett tudomásul venniük, hogy most az országos politika az első, pontosabban Gyurcsány pozícióinak a megerősítése.
A szocialisták valóban nem késlekedhettek, ugyanis még a választások estéjén szólította fel őket Sólyom László köztársasági elnök, hogy felelősségük teljes tudatában tegyenek meg mindent a Gyurcsány Ferenc beszéde miatt megrendült közbizalom helyreállítása érdekében. Sólyom kijelentette, az ország kárára lenne, ha minden az eddigi mederben folyna tovább, merthogy szerinte a májusban elhangzott, de csak a közelmúltban nyilvánosságra került miniszterelnöki beszéd mélységesen megrázta Magyarországot, ugyanakkor a bocsánatkérés elmaradt. „A feloldatlanság hamisságban tart mindent, erre nem lehet biztonságosan építkezni” – érvelt az államfő. Kis János filozófus, az SZDSZ egyik alapítója ennél is tovább menve azt hangsúlyozta hétfőn megjelent írásában, hogy „ha a koalíció nem érzékeli a miniszterelnök erkölcsi helyzetének megingását, képtelenné válhat a kormányzásra”. Kis úgy látja, egy kormányfőváltás segíthetne lecsillapítani a bizalmi válságot, és újrakezdeni a kormányzást. Ha nincs új jelölt, akkor sem zárható le a krízis azzal, hogy a koalíció egyszerűen bizalmat szavaz a miniszterelnöknek – húzta alá Kis János.
Forgatókönyvek bizalmi szavazásra
1. A pénteki voksoláson többséget kap Gyurcsány, aki így hivatalban marad, a Fidesz-tüntetések pedig eszkalálódnak.
2. A miniszterelnök nem kap többséget, mert „kiszavaznak” az „erkölcsi meggyőződésükre” hallgató szocialista, szabad demokrata honatyák. Ennek egyenes következ-ménye, hogy lemond Gyurcsány Ferenc, majd abbamarad-hatnak az ellenzéki megmozdulások.
3. A szavazásra a „biztonság kedvéért” új kormányfőjelölttel a tarsolyukban érkeznek a koalíciós honatyák, hogy ha nincs meg a többség, akkor rögtön konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be Gyurcsány ellen, s az új jelöltet megválaszthassák miniszterelnöknek. (A program a Gyurcsány-program lenne, a kormányfő személye nyitott; többen emlegetik Bokros Lajos nevét.)
TÖRETLENÜL. Hétfőn az MSZP vezető politikusai – köztük Hiller István pártelnök, Juhász Ferenc elnökhelyettes, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője, Molnár Gyula a párt budapesti elnöke – egyöntetűen úgy nyilatkoztak, töretlen a bizalom a kormányfő iránt, s a koalíciós parlamenti többség elkötelezett a kormányprogram és a reformok végrehajtásában. Ugyanakkor – úgy értesültünk – maguk az MSZP prominensei is csak megkésve kaptak tájékoztatást a pénteki bizalmi szavazásról. Ezt a döntést a legszűkebb kormányfői stratégiai stáb tagjai (Gyurcsány mellett Szilvásy György, Gál. J Zoltán, Keszthelyi András) hozták meg. A bizalmi szavazás elsősorban a jobboldal és a Kossuth téri tüntetők előtti „demonstratív közjogi aktusnak” tekinthető, hogy a koalíció egyértelművé tegye számukra, a miniszterelnök és kormánya rendelkezik a szükséges törvényhozási felhatalmazással.
Egyelőre úgy tűnik, a kormányfőnek stabil a helyzete. Nem hátrál ki mögüle sem az MSZP, sem az SZDSZ. A keddi frakcióülésen már arra a következtetésre jutottak a szocialisták, hogy ki kell tartaniuk, akkor is, ha az utcai megmozdulások akár több hétig is elhúzódnak. Gyurcsány a választások éjszakáján még komolyabban aggódhatott, mert többször is felhívta Kuncze Gábor pártelnököt, kitart-e mellette a koalíciós partner. Rendre azt a választ kapta: töretlen iránta a bizalom.
Gyurcsány és a többi szocialista és szabad demokrata politikus is kerülte azt, hogy nyilatkozataikban a választási vereséget kudarcként minősítsék. Kényesen ügyeltek arra, hogy az „Őszöd”, „kazetta”, hazugság” szavak el ne hangozzanak a szájukból. Ehelyett inkább, mintha ugyanazon előre írt kottából játszottak volna, mindannyian arra hivatkoztak, a megszorításoknak nem is lehet más hatása, mint az, hogy a szavazók elpártolnak tőlük. Ennek ellenére folytatni kell az államháztartási egyensúly helyreállítását és a reformokat, illetve az uniós források révén nyíló fejlesztési lehetőségekről beszéltek. Egy, a Figyelőnek nyilatkozó – névtelenséget kérő – vezető szocialista honatya úgy véli: Gyurcsány előremenekül, de nem is nagyon tehet mást. Másfelől azonban biztos a pozíciója, mert nincs más alkalmas, a reformokat következetesen végrehajtó jelölt, aki szóba jöhetne helyette. „Nála csak rosszabb jöhet” – jelentette ki.
Egy másik szocialista honatya arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati választások révén nem üzent semmit a nép. A választópolgároknak ugyanis valamivel több mint a fele voksolt csak a pártlistákra, s a felének is alig több mint 50 százaléka szavazott bizalmat az ellenzéknek, összesen 1,6 millióan. „Nem lehet tehát arra hivatkozni, elsöprő többségű népakarat követeli Gyurcsány fejét” – mondta, s indulatában hozzátette: ha a választók nem értik az őszödi beszéd lényegét, megérdemelnék, hogy Bokros Lajost kapják meg kormányfőnek. Egyébként ez a verzió komoly formában is egyre gyakrabban hangzik el a nyilvánosság előtt.
Fényes elszigeteltség
Hiába nyerte magát „halálra” az önkormányzati választásokon a legnagyobb ellenzéki párt, az e fölött érzett örömöt sem pezsgő, sem hejehuja nem jelezte vasárnap este a Polgárok Házában. Ez főképp arra vezethető vissza, hogy az épület kizárólag választási sajtóközpontként működött, szimpatizánsoknak a nyomát sem lehetett látni. A médiamunkások és a „munkatárs” kitűzőkben sürgő-forgó pártaktivisták éppúgy rezzenéstelen arccal hallgatták végig a monitorok előtt a köztársasági elnök urnazáró dorgálását, amilyen csendes beletörődéssel vették tudomásul Szolnok „visszavételét”. A kriptahangulaton a sokáig kizárólagosan élvezhető Hír TV-nek az ellenzék számára jobbnál jobb hírei sem enyhítettek.
Noha az ország térképének „besárgulása” egyre egyértelműbbé tette, hogy a győztes szinte mindent visz, a következő „iránymutatásra” negyed tizenegyig kellett várni. Hogy a fellépő nem egy előzenekar lesz, azt a készülődés jól mutatta: Orbán Viktor tíz órára meghirdetett beszédére kisuvickolták, fényesre törölték az üvegpulpitust – bár a lázas készülődés arról árulkodott, mintha eredetileg nem ő szerepelt volna a programban. Az elnökségi ülésről érkező Fidesz-elnökön cseppet sem látszott, hogy győző: történelminek nevezte a választást, amelyen az emberek hitet tettek a békesség, az igazság mellett; arra szavaztak, hogy nem akarnak olyan országban élni, amely a hazugság hálójában vergődik.
Ezzel együtt a pártelnök öröme nem teljes, mivel „Magyarország egén súlyos felhők gyülekeznek. De reményt ad, hogy az emberek mégsem adták fel, nem törődtek bele a hazugságokba, még várnak valamit a demokráciától, választott vezetőiktől, az egyébként még oly gyarló politikusoktól is” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a magyar választók leváltották a hivatalban lévő miniszterelnököt. Ugyanő már sokkal keményebb szavakkal fogalmazott a Fidesz elnökségének másnapi ülését követően, ahol 72 órát adott a szocialistáknak, hogy eleget tegyenek a népakaratnak és menesszék a miniszterelnököt.
CSÁK CSONGOR
