Nem tett jót a biztosítóknak az augusztus 20-i kártérítésekkel kapcsolatos összevissza nyilatkozás. „Ezzel is magyarázható, hogy a cégek az elmúlt hetek zavargásai kapcsán nagyvonalúan kijelentették: fizetnek” – mondta a Figyelőnek egy neve elhallgatását kérő biztosítási szakember. Úgy tűnik, a társaságok el akarják kerülni az augusztusihoz hasonló, s a cégeket rossz színben feltüntető üzeneteket – „vis maior történt, ami nem biztosítási esemény” -, s elfogadták a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) ajánlását. Ennek lényege az, hogy a biztosítótársaságok „ne ragaszkodjanak betű szerint a szerződések szövegéhez, inkább helyezzék előtérbe az ügyfélszempontokat”. Vagyis: akkor is fizessenek, ha esetleg nem kellene.
TEHERVISELŐK. A szeptemberi zavargásoknak két nagy teherviselője lesz, a Generali-Providencia (G-P) és az Allianz Hungária. Rajtuk kívül még két társasághoz érkezett minimális kárigény: az Aegonhoz mintegy 1 millió forintos, az Uniqához pedig 200 ezer forintnyi. Az Aegonhoz kisebb személyi sérülések miatt is jelentettek be kárigényt, illetve két olyan esetük is volt – mindkettő a Rákóczi úton -, amikor lakásba hajítottak pirotechnikai eszközt, s a kigyulladt helyiségekben keletkezett kárra kellett fizetniük. Az Uniqa az egyik BKV buszban esett kárra fizet, s az „évtizedes kapcsolatra tekintettel” nem vizsgálták, hogy a kár a szerződésekből kizárt „terrorizmus, zavargás, zendülés, háborús eseménnyel” kapcsolatban következett-e be.
 |
Katasztrófakötvény haladóknak
Terrorizmus, zavargás, tüntetés okozta károk megtérítése a legszigorúbban ki van zárva a szerződésekből, s ugyanígy, a viszontbiztosítók sem vállalnak be ilyen kockázatot. A versenyfutásban azonban a cégek bizonyos esetekre már megtalálták saját válaszukat. A különösen nagy értékű, kiemelt fontosságú középületek, erőművek, repülőterek terrortámadás elleni biztosítását úgynevezett „hedging-termékekkel” oldják meg. Az erre szakosodott intézmények külön veszélyközösséget hoznak létre a kockázatokból, az állományt kötvényesítik, majd bevizsgáltatják valamely nagy ismert rating céggel és a kötvényeket nagy intézményi befektetőknek ajánlják fel jegyzésre. A katasztrófakötvény virágzó üzlet, bankok, nyugdíjalapok, egészségbiztosítók kedvelt befektetési célpontja. „A nagy objektumokra elvileg Magyarországon is köthető terrorizmus esetére biztosítás” – mondta a Figyelőnek Bárczay András, az Allianz Hungária Biztosító cégvezetője. A világméretű hedging rendszerekhez csatlakozni tudunk, de egyelőre erre itthon még nem volt érdeklődés. Igaz, ilyen biztosítást csak többmilliárd forint értékű objektumra lehet kötni. |
|
|
|
|
Mivel a biztosítók a statisztikailag kalkulálható, véletlenszerűen bekövetkező kockázatokra vállalnak biztosítási fedezetet, kizárnak minden olyan rizikót, amely politikával, társadalmi elégedetlenséggel kapcsolatos esemény következménye. S ha korábban a szerződésekben nem szerepelt volna elég szigorúan a zavargás, terrorizmus okozta események kizárása, a világ biztosítási piacát is megrázó 2001. szeptember 11-i terrortámadás után minden egyes anyacég elküldte leánybiztosítóinak az erre vonatkozó standard mondatot, amelyet szigorúan be kellett építeniük a szerződésekbe.
Az Allianz Hungáriához egyelőre 30 gépjármű-kárbejelentés érkezett. A biztosítónál elmondták, hogy a károkat – eltekintve a szerződésekben szereplő kizárásoktól – a cascók alapján rendezik. Becsléseik szerint a kifizetendő összeg, mivel további kárbejelentések is várhatók, megközelíti a 100 millió forintot.
„A helyzet rendkívüli voltára tekintettel nem mérlegelünk, hanem minden esetben, méltányosságból fizetünk” – mondta a Figyelőnek Flachner Tamás, a G-P kárcsoport-vezetője. E cég biztosította az MTV székházát, s tíznél több kisebb – kirakatbetöréssel és árueltulajdonítással kapcsolatos – kárbejelentést is regisztrált. A pontos kárigényt még nem tudják, de az összeg valószínűleg nem haladja majd meg a 100 millió forintot. Az MTV-nél most készítik el a tételenkénti kárigényt, s ennek ismeretében a biztosító igazgatósága dönt majd arról, hogy az elszenvedett károkat milyen arányban térítik meg. Piaci információink szerint a gyakorlat az, hogy ha a biztosító méltányosságból, s nem a jogalap szerinti, valós kártérítési kötelezettsége alapján fizet, akkor a kárigény 80-90 százalékánál nem utal át többet.
Más jogi állásponton vannak viszont az Aegon Magyarország Zrt.-nél, ahol leszögezik: az esemény minősítése nem a biztosító feladata. A főbb közjogi méltóságok szerint köztörvényes bűncselekmények történtek, ez pedig biztosítható kockázat. „Egy betörés után szándékosan felgyújtott nyaralóra is fizetnünk kell” – magyarázza Vereczki András, az Aegon Magyarország kárigazgatója. A cégnél ezért a bejelentett kárigény 100 százalékát kifizetik. Persze ők könnyen vélekedhetnek így, hiszen az 1 milliós kárigény biztosítói mércével mérve elenyésző. Ettől függetlenül arra is rávilágít ez az álláspont, hogy egyáltalán nem egyértelmű a biztosítók felelősségének kérdése.
RENDŐRRIZIKÓ. A G-P-t mindenesetre a 100 milliósra taksált vagyonkár mellett a személyi sérülésekkel kapcsolatos kártérítés kötelezettsége is sújtja. A néhány napos zavargássorozatban megsérült csaknem 140 rendőr csoportos élet- és balesetbiztosítását ugyanis 2002-ben, közbeszerzési eljárás során, e cég nyerte el 5 évre. A biztosítás 60 ezer főre, a rendőrség, a határőrség és a tűzoltóság hivatásos és szerződéses állományára, valamint a rendőrtiszti főiskola hallgatóira szól. Ennek a – még a Belügyminisztérium által kötött – szerződésnek a keretében fizetnek kártérítést a Budapesti Műszaki Egyetem pincéjében keletkezett tűz oltása során elhunyt három tűzoltó családjának is. A sérült rendőröknek fizetendő kártérítés összege, hasonlóan a szerződés díjához, biztosítási titoknak minősül – mondták a G-P-nél. De hozzátették: a szerződést „referencia-üzletnek” tekintik.
E kifejezés értelmét jól megvilágítják a korábban történtek, a fokozottan veszélyes hivatást űző rendőrök és tűzoltók biztosítása ugyanis nem nagy üzlet. Az ezredfordulón az állományt egy 2 évre szóló szerződés keretében a QBE Atlasz biztosította, majd a már akkor is tenderen nyert kontraktus 2001 végével lejárt, s a cég nem is nagyon törekedett arra, hogy újra elnyerje a biztosítás jogát. Nem véletlenül: a QBE Atlasz csak 2001-ben 300 millió forint kártérítést fizetett ki erre a szerződésre, amely után viszont csupán 120 millió forint díjat tudott beszedni.
