A tőkeáramlástól is függünk
A tőzsdei árfolyamokat azonban nemcsak a profitkilátások mozgatják. Sőt, az elmúlt években sokkal inkább a globális tőkebeáramlásnak köszönhettük az árfolyam-emelkedést. A második negyedévben a tőke fejvesztve menekült, és ez vezetett a május-júniusi zuhanáshoz. A harmadik negyedévben már nem volt folyamatos és egyértelmű tőkeáramlási irány, sokkal inkább csapongás jellemezte az időszakot, ami aztán tükröződött is a BUX volatilitásán. A legnagyobb befektetői csoportnak számító dedikált alapok a harmadik negyedévben már csak 108 millió dollárt (23 milliárd forintot) vontak ki a második negyedéves 3,2 milliárd dollárhoz (700 milliárd forint) képest. Mivel a régión belül főleg az oroszokat büntették, így a BUX a kiáramlás ellenére is emelkedni tudott.
Ezt a folyamatot csak az eurócsatlakozás immár sokadik elhalasztása, és a Gyurcsány Ferenc szavai által kirobbantott belpolitikai válság volt képes megfordítani. A forint azonban így is a 273 körüli szintre erősödött a negyedév végére a devizahitelesek legnagyobb megelégedésére.
Nem szűnt a volatilitás
A részvénypiaci befektetők a második negyedév libikókája után nem vágytak másra, csak egy kis nyugalomra, no meg egy pici emelkedésre. A sors számukra csak az utóbbival tudott szolgálni. Ugyan nem tapasztaltunk a májusihoz hasonló 27 százalékos árfolyammozgásokat, de a 8 százalékos heti ingadozások láttán a világ sok befektetője – például az amerikaiak – még mindig pánikban törnének ki.
Legjobban az OTP részvényesei örvendhettek. Szeptemberben kétszer is tapasztalhatták, hogy a papír egy nap alatt is képes 7 százalékot erősödni. Az már más kérdés, hogy a bankrészvény ára az ugrás után visszacsordogált, és így az egész negyedévre 10 százalékos hozammal kellett megelégedniük a befektetőknek. Mondjuk, soha rosszabbat.
A harmadik negyedév során publikált április-júniusi időszakra vonatkozó gyorsjelentések összességében megfeleltek a várakozásoknak, egyes cégek, így a Mol vagy a Richter a konszenzust meg is verték. A következő – november elejei – gyorsjelentési időszak már nem lesz ennyire örömteli, a fontosabb cégek némelyike visszaeső profitról ad várhatóan számot.
OTP: több lesz a negatív tétel
Ha a bankszektorral kezdjük, akkor állampapírpiaci hozamemelkedést és adóemeléseket találhatunk a listán. A hozamemelkedés miatt az OTP a kereskedési célú kötvényportfólióján veszteséget szenvedett el, ellenben a nettó kamatmarzs meghaladhatja az előzetes várakozásokat. Ebben a negyedévben a két ellentétes tétel még talán a negatív irányba billenhet el.
A forint erősödésének nem szabad, hogy hatása legyen a bank teljesítményére, a menedzsment úton-útfélen azt hangoztatja, hogy devizasemleges a portfóliója. A szeptembertől hatályos, „szolidaritási adónak” csúfolt mezei adóemelés viszont már éreztetni fogja a hatását, de egyelőre nem harap ki számottevő részt a profitból, hiszen csak egy hónap esik bele a negyedévbe. Ellenben remélhetőleg képet kaphatunk arról, hogy a megszorító intézkedések milyen fogyasztói magatartást váltanak ki az emberekből.
Általános vélekedések szerint a nadrágszíj meghúzása elveszi majd az emberek kedvét a hitelfelvételtől. Ugyanakkor van, aki arra számít, hogy mivel az ideiglenesnek és átmenetinek titulált megszorítások sikeresen félrevezetik a lakosságot (erre úgy látszik nem vonatkozik a „mostantól igazat mondunk” szlogen), a csökkenő reáljövedelem kompenzálására hitelt vesznek majd fel az emberek, így próbálván szinten tartani az életszínvonalukat az átmenetinek hitt időszakra.
Mol: gyengébb lesz a profit
A Mol szempontjából a harmadik negyedév nem lesz nagyon emlékezetes. Az olajtársaság egy zseniális második negyedév után nem is számíthatott másra, minthogy a működési környezet nem marad örökké paradicsomi. Nem is kellett csalódniuk a vezetőknek, legfeljebb abban, hogy a lemorzsolódási várakozások meredekebben igazolódtak be, mint ahogyan arra számítani lehetett. Az olajár a harmadik negyedévben erős másfél hónap után szépen lecsúszott a csúszdán, és a 80 dolláros szint ostroma helyett a 60 dolláros szinttel vívott lélekmelengető csatát.
Ugyan a Mol esetében az olajárváltozások közvetlen hatása mérsékelt – sokkal inkább a finomítói marzsokra érdemes koncentrálni –, a finomítói üzletágnál a készlet-átértékelési hatáson keresztül azért erodálódik a profit. Ami pedig a finomítói marzsokat illeti, ezen a téren éves szinten 38 százalékos csökkenést tapasztalhattunk. Ennek megfelelően a tavalyi háromnegyedéves és az idei második negyedéves profitoknál is gyengébb számokra kell számítani.
Richter, Egis: segít a gyenge forint
A gyógyszergyártók esetében a forint árfolyama volt az elmúlt időszak slágertémája. A Richter Gedeon és az Egis is dollárban számol el az oroszokkal, de más exportpiacokon is a dollár és az euró a fő devizanem. Ezzel szemben a költségek döntő többsége forintban merül fel, az árfolyam változása tehát nem érdektelen a számukra. Az idei év forintgyengülése – még ha a tendencia a harmadik negyedévben meg is torpant – mindkét cég eredményére pozitív hatást gyakorolt. A harmadik negyedéves 275 körüli átlagos eurókurzus azonban még így is sokkal gyengébb szintet képvisel a tavalyi 246,50-nél, így az olcsó hazai fizetőeszköz is segíti majd a növekvő piacok miatt amúgy is dinamikus profitot.
