Más a görög példa
Másfajta korrekciót hajtana végre GDP-adataiban Görögország, mint hazánk. A görögök most újra meg kívánják becsülni az ország feketegazdaságának teljesítményét. Lévén, hogy az eddigi adatok is puhák voltak, ráadásul az újrabecslés módszertana is kétséges lehet, az Eurostat vizsgálja a görög igények jogosságát – mondta a téma egyik szakértője a FigyelőNetnek, aki hangsúlyozta azt is, hogy hivatalosan az unió nem ítélte el Görögországot.
Uniós követelményeknek engedve a Központi Statisztikai Hivatal más módszertannal számított GDP-adatokat közöl hétfőn, 2000-ig visszamenően. A módszertani változások két részre bonthatók: egyrészt az új adatokat mozgó árbázisú indexek segítségével számolják, másrészt a friss statisztikák tartalmazzák majd két illegális gazdasági ágazat, a drogtermelés- és kereskedelem, valamint a prostitúció hozzáadott értékét a hazai össztermékhez. Jön a mozgó árbázis A KSH lapunk megkeresésére annyit közölt, hogy az új adatsor részletes módszertanát a számokkal együtt, hétfőn reggel közlik.
Az egyes ágazatok termelésének értékét eddig úgy számolták, hogy a termelt mennyiséget egy ötévente változó fix év (jelen esetben 2000) áraival szorozták. A módszer összevethetővé teszi ugyan az egyes évek adatait, viszont nem követi a gazdasági szerkezetváltozásokat, így a hétfőn nyilvánosságra kerülő adatoknál a 2000-es árak helyett mindig az előző év áraival számolnak.
Ez a módszertani változás kifejezetten az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) előírása szerint történik, és az eddig ismert GDP-adatokat nem feltétlenül növeli – mondta a FigyelőNet kérdésére Takács Tibor, az Ecostat munkatársa.
Drog és prostitúció a GDP-ben
A másik módszertani változás nem kifejezetten az Eurostat kívánalmára történik, bár összhangban van az uniós elvárásokkal: ezek szerint a gazdaság minél több szeletének szerepelnie kell a statisztikákban.
A Napi Online úgy tudja, hogy a statisztikusok orvosi és igazságügyi adatok alapján becsülték meg a drogtermelés- és kereskedelem nagyságát, míg a prostitúció hozzájárulását a hazai össztermékhez a szolgáltatásban résztvevők becsült számából, illetve a kereslet oldaláról is felmérték, valamint számszerűsítették.
Mivel az adatsorok 2000-ig visszamenőlegesen módosulnak, a százalékos GDP-növekedési adatok nem változnak érdemben – vélte lapunk kérdésére Mellár Tamás, a KSH volt elnöke. Hasonlóan vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is, aki szerint a GDP értéke nominálisan mintegy 0,5-1 százalékkal emelkedhet az eddig ismert adatokhoz képest. A szakértő ugyanakkor meglepőnek nevezte, hogy a KSH publikációs naptárában nem szerepel, hogy a hivatal új adatsor közlésére készül.
Módszertani kétségek
A nem teljesen legális szférából a GDP mintegy 20 százaléka származik, de az itt keletkezett jövedelmek fele valamilyen elszámolásban szerepel, így része a most ismert GDP-adatnak is – magyarázta kérdésünkre Mellár Tamás; hétköznapi példát hozva egy drogkereskedő jövedelmének egy részét elkölti, vagyis az illegális gazdaság néhány fontos száma is megtalálható a hivatalos adatsorokban. Pontos módszertani útmutató nélkül egyelőre nem tudni, hogy a számsorokban nem szereplő rész mekkora hányada kerül majd be az új GDP-adatokba – mondta a hivatal volt elnöke.
Fennáll a veszélye annak, hogy az új KSH-becslésekkel még bizonytalanabbá válnak a statisztika alapjai – fogalmazta meg félelmét a volt elnök, aki szerint a hivatal konzultálhatott volna hazai szakemberekkel, például a Magyar Statisztikai Társasággal az új módszertanról, amelyet most hirtelen vezetnek be.
