Tálas Péter

– Elárulja, minek kell történnie ahhoz, hogy egy biztonságpolitikai szakértő fejében megforduljon az emigrálás gondolata?

– Amikor a vandálok a csőcselék biztatásával támadnak meg egy középületet, az már egy biztonságpolitikai szakértőt is felizgat. Engem is felizgatott. Azzal együtt, hogy magam inkább nemzetközi biztonságpolitikai kérdéseket kutatok.

– Jó, akkor eleinte maradjunk nemzetközi vizeken. Mit szól az események külföldi sajtóvisszhangjához?

Fotó: Lakos Gábor

– Azt, hogy meglehetősen szerencsétlenre sikeredett. A nemzetközi média fókuszába eddig kétszer tudtunk bekerülni. Egyszer ‘56 kapcsán, majd ‘89-ben. Ez a harmadik híradássorozat komoly károkat okozott az országnak. Mert mit látott a külföldi néző? Azt, hogy néhány száz ember a köztévét ostromolja, ami Európában ritka. Illetve azt, hogy a Kossuth tér szélsőjobboldali Hyde Parkként funkcionál. Ezután nehéz lesz bárkinek is elmagyarázni, hogy a magyar igazából nem forradalmár nép, illetve, hogy ehhez hasonló erőszakos cselekménysorozatokat ritkán gerjeszt a politikai elit.

– Mit gondol a zavargások első napján tanúsított rendőri magatartásról?

– Elrettentett. Persze értem én, hogy a rendfenntartó erők nincsenek hozzászokva az ilyen ostromhoz, de azt is gondolom, hogy a vezetőknek nem szabadott volna magukra hagyniuk a front­vonalban harcoló embereiket. A gyengekezűség okán vélhetően fejek is hullanak majd a rendőrségnél, de semmiképp sem most. Az azonnali intézkedések ugyanis csak arra lennének jók, hogy eszkalálják a válságot, és elbizonytalanítsák a szervezetet.

– Vannak-e az Ön számára arra utaló jelek, hogy az alvilág irányította a múlt heti zavargásokat?

– Elképzelhető, de nehéz bizonyítani a provokációt. Azok, akik eleve frusztráltak politikai kérdésekben, rendbontás céljából önmaguktól is készek a politikai rendezvények környékén megjelenni.

– A múlt heti zavargások ráirányíthatják a terroristák figyelmét Magyarországra?

– Erről szó sincs. A terrorizmus más logika alapján működik. Magyarország jelentéktelen politikai helyszín ahhoz, hogy itt bármiféle terrorcselekmény történjék. Az al-Kaida köztudottan érzékeny a médiára. Egy olyan ország, ahol a CNN nem tud állandó tudósítót felmutatni, fel se kerül a terrorcselekmények potenciális térképére. A terroristák haszonelvűek. Kis befektetéssel szeretnek nagy hatást elérni. Mivel mi alkalmi szereplői vagyunk a médiának, eszük ágában sincs foglalkozni velünk.

– Prága, amely a múlt héten terrorfenyegetést kapott, ezek szerint jelentékenyebb célpont?

– Fenyegetést már Magyarország is kézhez vett. Ma már nem kell merénylet a félelem fenntartásához. Elég egy telefon, egy nyilatkozat. Ez kényelmesebb, olcsóbb is a terroristáknak. A média a „bad news is good news” alapon úgyis kiszórja a hírt a világba, a megfélemlítést tehát szinten tartják.

– Oszama bin Laden halálának múlt hét végi bejelentése, majd visszavonása is médiahack?

– Lehet, de lehet politikai játszma része is.

– Van a fejében forgatókönyv a közeljövő eseményeit illetően?

– Nem gondolom, hogy a Fidesz leváltaná a kormányt, de – hogy Uj Péter televizelt medence hasonlatával éljek – jó lehetőséget kaptunk, hogy leeresszük a medence tartalmát, vele mindazokat, akik verbális polgárháborút szítanak Magyarországon. Az világos, hogy meg kell újulnia a politikai elitnek. Ugyanakkor az sem lenne rossz, ha mindenki magába szállna és felidézné, ő mikor hazudott utoljára. A folyamat közben pedig nem szabadna figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ezt a politikai elitet a magyar társadalom termelte ki.

– A visegrádi országok viszonylatában talán még mi állunk a legkevésbé rosszul. Csehországnak nincs kormánya, Lengyelország új választások előtt áll, Szlovákiában szélsőségesek vannak a kormányban.

– Szerintem is itt a legkisebb a baj, a reformok terén viszont nem ilyen rózsás a helyzet. Ezen kellene változtatni, de nem a konvergencia-programmal, hanem világos stratégiaalkotással.