Az augusztusi kamatadós roham után nem voltak igazán közlékenyek a bankok, akkor üzleti titokra és versenyszempontontokra hivatkozva elzárkóztak a pontos adatok közlésétől. A sokszor többórás sorban állásoktól sem mentes ügyfélroham ugyanakkor arra engedett következtetni, hogy a betétesek tömegesen próbálták átrendezni portfóliójukat.
Átrendezték
Az már szeptember első napjaiban kiderült, hogy a frissen megemelt adókulcs egyik legfőbb nyertese a befektetési alapok szektora volt: a nyilvános hazai alapokba (a duplikált adatoktól megtisztítva) durván 200 milliárd forintnyi plusz pénz érkezett egyetlen hónap leforgása alatt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön publikált szokásos havi jelentése alapján most már az is számszerűsíthető, hogy ennek legnagyobb – ha nem a teljes – része a banki számlákról átirányított pénz volt.
A jegybanki adatok alapján ugyanis látszik: a háztartások által a hitelintézeteknél elhelyezett betéteken belül 275,1 milliárd forinttal csökkent a látra szóló és folyószámlabetétek állománya, 257,9 milliárd forinttal pedig az éven belüli betétek állománya. Ez összesen 533 milliárd forintnyi mínuszt jelentett, miközben a hosszabb időre lekötött betétek állománya 289,5 milliárd forinttal emelkedett (a legfeljebb két évre lekötött betétek állománya 191,1, a két éven túli lejáratra lekötött betéteké pedig 98,4 milliárd forinttal).
A kamatadó későbbi megfizetése érdekében tehát mintegy 300 milliárd forintot közelítő pénz maradt bankban – a korábbinál viszont hosszabb futamidőre lekötve –, további legalább 200 milliárd forint befektetési alapokba vándorolt, a folyószámlákról felszabadult néhány tízmilliárd forint pedig vagy egyéb instrumentumba (például jelzáloglevélbe, esetleg közvetlenül részvénybe) vagy éppen a párnacihába került.
A mínusz 243,5 milliárdos nettó szaldó – mégha első hallásra soknak is tűnik – egyébként nem jelent nagy érvágást a bankoknak. A bankszektor – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által összesített – június végi lakossági betétállománya 4930 milliárd forintra rúgott, az augusztusi átrendeződés tehát nem több 5 százaléknyi pénzkivonásnál.
Vitték a hiteleket
Ha a betétekből volt is, aki menekült, a banki hitelek iránt augusztusban sem lankadt a lakossági érdeklődés: a hitelállomány 146,2 milliárd forinttal nőtt. Lakáscélú hitelből 56,2 milliárd forintnyit igényeltek a háztartások, fogyasztási hitelből 62,8 milliárd forintnyit, 27,1 milliárd forintért pedig egyéb célok miatt verték adósságba magukat. A hitelfelvevők augusztusban sem aggódtak az árfolyamkockázatok miatt: a devizahitelek részaránya tovább emelkedett a teljes hitelállományon belül.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
