Jóllehet, a hétvégén átmenetileg országszerte csitultak a tüntetések, a Figyelő úgy értesült: az MSZP és az SZDSZ felső vezetése attól tart, hogy az október elsejei önkormányzati választásokat követően, akármi is lesz a végeredmény, blokádok lesznek. S ezúttal már nem „csak” a fővárosban, hanem szerte az országban. Több, lapunk által megkérdezett szocialista honatya is erre vonatkozó ellenzéki forgatókönyveket sejt a háttérben. A megmozdulások ezen tervek szerint állítólag addig tartanának, amíg a „pszichés nyomásnak” engedve meg nem adja magát a miniszterelnök, s le nem mond. A tartós politikai zűrzavar hatására kihátrálhat a szabad demokraták és a szocialisták egy része is Gyurcsány Ferenc mögül, s akkor már semmi akadálya annak, hogy a parlamenti többség feloszlathassa az országgyűlést, s az államfő új választásokat írjon ki – legalábbis erre számít a Fidesz.
ILLÚZIÓ. A legnagyobb ellenzéki párt politikusainak nyilatkozatai igyekeznek „degradálni” a tavaszi országgyűlési választásokon megválasztott kormányfő személyét, kétségbe vonják a miniszterelnök és a kabinet legitimitását. A tévéstúdiókat végiglátogatva Orbán hangsúlyosan úgy állította be: Gyurcsány Ferenc már nem hatalmi tényező, legfeljebb „pro forma”, nincs miről tárgyalni vele, „egy beteges hazudozó”, akin túllépett az idő és a történelem. A Kossuth téren tüntetők ezzel egy időben polgári engedetlenségre készülnek, alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, szakértői kormány létrehozását követelik. Alkotmányjogászok szerint azonban illúziókat kergetnek. „Hiába mondja akár 9 millió ember, hogy nem kel fel a Nap, ha az minden reggel felkel!” – él egy hasonlattal Halmai Gábor, az ELTE professzora annak kapcsán, hogyan értékelhető a legnagyobb ellenzéki párt elnökének azon kijelentése, amely szerint Gyurcsány Ferenc már nem kormányfő.
„Alkotmányjogilag szeplőtlen a kabinet legitimitása” – húzza alá a Figyelő kérdésére Halmai. Mint érvel, egyedül a választási csalások tennék kérdésessé az eredményt, ha azt bíróság jogerősen megállapította volna. „Az elvesztett legitimitás egy politikai kijelentés, aminek nincs alkotmányjogi alapja. De annak sincs, hogy az októberi önkormányzati választások átírják a parlamenti felhatalmazást, s egy esetleges totális ellenzéki győzelem esetén jogalapot teremtenek a kormány „elsöprésére” – emeli ki.
Alkotmányjogi értelemben értékelhetetlen a Fidesznek az a követelése is, hogy korlátozott mandátumú ügyvezető kabinet alakuljon. Hogy mi történik, az nem a tüntetőktől függ, még csak nem is az ellenzéki pártoktól, hanem egyedül a kormányzó politikai erőktől. Amíg nem mond le a kormányfő és ezzel a kormány, addig az államfő számára sem nyílik meg semmilyen alkotmányos intézkedési jogosítvány, sem új kormányfő jelölésére, sem új választások kiírására. A parlamenti többség persze megszavazhat egy konstruktív bizalmatlansági indítványt, új kormányfőt jelölve – nyilván a saját soraiból. Vagy ugyanez a többség feloszlathatja az országgyűlést is, ez esetben új választásokra kerülne sor. A másik lehetőség a változásra a kormány önkéntes lemondása, mely esetben az államfő új kormányfőt jelöl, nyilván szintén a jelenlegi többség köréből. „Ha viszont nem akar lemondani, és nem is szavaznak bizalmatlanságot vele szemben, arra sem kényszeríthető, hogy átadja a helyét egy szakértő kormánynak, ami egyébként alkotmányjogilag nem létező kategória” – mutat rá Halmai Gábor.
A politikai retorika tartományába tartozik Orbán Viktornak az a kijelentése is, hogy nem ül le tárgyalni Gyurcsány Ferenccel, mert számára nem létezik kormányfőként, egy „beteges hazudozó”. Az alkotmányjogász úgy véli, az ilyen jelzők beleférnek a véleménynyilvánítás szabadságába. Mindenki azt mond, amit akar, s úgy szólít meg közjogi méltóságokat, ahogy akar. A kormányfő megtehetné, hogy személyiségi jogi pert vagy becsületsértési büntetőeljárást indít, ám azt tekintetbe kell vennie, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata szerint a közszereplőknek, így a politikusoknak magasabb a mérce, több mindent kell elviselniük, mint az átlagembernek. De ha rászánná magát, valószínűleg meg is nyerné a pert – mondták lapunknak más alkotmányjogászok is.
VIZSGÁLAT KÉSŐBB. E pillanatban azonban Gyurcsány nem gondolkozik azon, hogy bírósági úton vegyen elégtételt, mint ahogy szocialista körökben sem indult belső vizsgálat annak kiderítésére, hogyan kerülhetett ki a május 26-i balatonőszödi frakcióülésen készült kazetta. Lapunk azonban úgy értesült, a politikai helyzet normalizálódását követően mindenképpen megpróbálnak ennek utánajárni.
A Figyelőnek kormánypárti politikusok megerősítették, hogy Gyurcsány mögött egységesen sorakoznak fel a koalíciós pártok. Tehát ha rajtuk múlik, akárhány hétig, hónapig húzódnak is el a megmozdulások, a kormány a helyén marad. Befelé azonban már nem ilyen egyértelmű az egység. Több, lapunk által megkérdezett honatya is úgy látja, a kormányfő elszigetelődött a pártján belül, tudomásul kell vennie, hogy az általa a kabinetbe vitt technokrata-üzletemberek iránt (gondolnak itt Szilvásy Györgyre, Bajnai Gordonra, Szetey Gáborra), akikkel Gyurcsány a legsűrűbben konzultál napi ügyekben, változatlanul él egyfajta bizalmatlanság. Még akkor is, ha ő az egyedüli jelölt az MSZP elnöki tisztére, s esetleg meg is szavazzák. Kérdésünkre egy MSZP-s honatya így jellemezte a helyzetet: „Hiller mindenképpen távozni akar, már most sem jár be a Köztársaság térre, csak hetente egyszer. Kihalt az elnöki folyosó, más aspiráns pedig nincs a pártelnöki posztra.” Egy másik MSZP-s politikus jelezte: az, hogy csöndben vannak, korántsem jelenti azt, hogy egyetértenek a hivatalos kormányzati kommunikációval. Miközben elutasítják a Fidesz hozzáállását, s azt, hogy kiforgatják Gyurcsány beszédét, azonközben a koalíciós országgyűlési képviselők közül sokan azt tartották volna helyesnek, ha a kormányfő az ügy kipattanását követően azonnal bocsánatot kér az országtól a maga hazugságaiért, függetlenül attól, hogy más politikusok, vagy más parlamenti pártok követik-e a példáját. Figyelmeztető jelnek tartják, hogy a szociál-liberális szellemi elit sem szólalt meg eddig, nem állt ki egyértelműen Gyurcsány mögött. Vezető közgazdászoktól is csupán arra futotta, hogy azt ismételgetik, végre kell hajtani a konvergencia-programot, helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, s mindezek levezénylésére e pillanatban a jelenlegi kormányfő személye a garancia. Azt a maguk között már megfogalmazott kritikájukat nem tárják a nyilvánosság elé, hogy koherens, a nagy ellátórendszerek reformját és a fenntartható fejlődést szolgáló forgatókönyvek egyelőre nincsenek a láthatáron. „Senki sem látott, olvasott ilyet” – jegyezte meg egyikük, névtelenséget kérve. „Ez az, ami aggaszt bennünket. Kétséges, hogy a megszorító csomag valóban eredménnyel jár-e, vagy csak egy ad hoc próbálkozás.”
