Akkor a lúdfű, e jelentéktelen külsejű gyomnövény genomját derítették fel. Azóta megvan már a rizsé is, most pedig egy újabb növény teljes génállományát térképezték fel a kutatók: ezúttal egy fáét, az amerikai fekete nyárét.
A nyár-genom leírása széles körű nemzetközi együttműködés eredménye, amelyben összesen 34 intézmény vett részt. A kutatók azért foglalkoztak pont ezzel a fajjal, mert viszonylag kicsi a genomja, ötvenede például a fenyőkének, bár négyszerese a lúdfűének. Génje, azaz fehérjét kódoló aktív DNS-e viszont már jóval több van: összesen 45 ezer, vagyis nagyjából annyi, amennyi az embernek.
A választás másik szempontja az volt, hogy ez a fa rendkívül gyorsan nő, évente akár 3-4 métert is, méghozzá mérsékelt övi éghajlati körülmények között. E faj sejtjei ugyanis hatékonyan szintetizálják a lignocellulózt, márpedig ez a vegyület fontos energiaforrás lehet: akár tüzelőként hasznosítva is, de etanolt, azaz belső égésű motorokban felhasználható üzemanyagot is elő lehet belőle állítani. A kutatók eddig 93, a cellulóz szintézisében szerepet játszó gént azonosítottak, ezek között pedig akadhatnak olyanok, melyek sokszorosításával esetleg javítható e vegyület gyártásának hatásfoka. Mindez olyan génmódosított nyárfajták fejlesztéséhez vezethet, amelyek gyorsabban nőve, olcsón állíthatják elő az értékes cellulózt.
