Ezerhatszáz forint jutalékot fizetni azért, hogy egy 2,2 millió forintos részvénycsomag árváltozására játszhassunk, még akkor sem magas összeg, ha mellé 300-400 ezer forintot letétbe kell helyezni. Pedig a példa majdnem valós: néhány hete még akadt olyan brókercég, melynél ennyit kóstált egy egységnyi (kontraktusnyi) BUX vétele, illetve eladása a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) határidős piacán. Mindez azonban már csak múlt idő, ma ugyanennél a cégnél mindez 3800 forintba kerül. Hogy ez már drága-e, vitatható, de az biztos, hogy a jutalék több mint duplájára emelése nem mindennapi dolog.
A határidős piacok világszerte éppen azért vonzóak elsősorban a befektetők számára, mert a megforgatni kívánt összegnek csupán egy kis részét kell letétbe helyezniük. Így van ez a BUX-piacon is, aminél persze az is rendkívül vonzó volt, hogy a brókerjutalék is igen alacsony. Jött azonban egy esemény, ami szinte tálcán kínálta az emelés lehetőségét: a tőzsde megváltoztatta a kereskedési egységek méretét. Egy kontraktus BUX eddig az index százszorosát jelentette, mostantól csak a tízszeresét. Vagyis értéke nagyjából 2,2 millió forintról mintegy 220 ezerre csökkent. Változatlan díjterheléshez a kontraktusonkénti jutaléknak is tizedére kellett volna leapadnia, ennél azonban jóval kisebb lett a mérséklés.
Az elmúlt évek árfolyammozgásainak következtében a különböző részvények és indexek árai nem egyforma mértékben változtak, ami teljesen normális piaci folyamat. Emiatt a különböző termékek egy kontraktusnyi értéke nagymértékben szóródott. A BUX-nál például a határidős piac 1995-ös indulásakor 150 ezer forint volt egy kontraktus, a néhány héttel ezelőtti 2,2 millióval szemben. Az emelkedő árfolyamú részvények kontraktusainak értéke is szépen nőtt az évek során, néhány eső papírnál viszont jócskán csökkent a határidős kötésegység értéke is. Időszerűvé vált tehát, amit a BÉT kezdeményezett: a legkeresettebb részvény- és a BUX-alapú határidős és opciós kontraktusok méretét oly módon változtatták meg, hogy ezek a termékek megközelítőleg azonos értéket képviseljenek. Ehhez a legtöbb estben csökkentették az egy kontraktusban szereplő részvények darabszámát, másoknál pedig emelték.
DUPLÁZÓK. A forgalom növelésének szándékával sokszor élnek a felaprózás (split) lehetőségével a tőzsdei cégek is, hiszen így növelhetik részvényeseik számát: a laposabb pénztárcával rendelkező befektető is üzletelhet. Hasonló volt a célja a tőzsdének is, amikor a határidős termékek kontraktusméretét megváltoztatta. Mint azt a Figyelőnek a BÉT-en elmondták, a lépést a brókercégek szorgalmazták. Azok, amelyek aztán ennek kapcsán duplázták-triplázták jutalékaikat, miközben az általuk a tőzsdének, illetve az elszámolóháznak – a Keler Rt.-nek – fizetett díjak összességében nem nőttek. Sőt, a bonyolult díjazási rendszer következtében az is előfordulhat, hogy a BÉT határidős piacának a tavalyival teljesen megegyező idei összforgalma mellett a Keler a múlt évinél kisebb bevételhez jutna.
Mivel a jutalékemelés ötlete egyszerre fogant meg a piac nagy részét lefedő társaságoknál, az elégedetlenkedő kisbefektető hiába próbál brókercéget váltani, valószínűleg csak egy hasonló jutalékokkal dolgozó másikhoz kopogtathat be. Ennek az lehet a következménye, hogy a tőkeáttétel lehetőségével élők, vagyis azok, akik a saját pénzük többszörösével szeretnének spekulálni, durrogva, de továbbra is a piacon maradnak. Nincs alternatíva.
Az emelést Bácsi Sándor, a BudaCash Brókerház szakértője azzal indokolja, hogy egy nagy kockázatot hordozó üzletágnak megfelelő árrésre van szüksége a biztonságos működéshez. A kereskedelmi igazgatóhelyettes felhívta rá a figyelmet, hogy a jelenlegi díjstruktúra – arányait tekintve – még mindig csak a 6-7 ezer pontos BUX mellett alkalmazott szintnek felel meg, vagyis tíz évvel ezelőtti állapotokat tükröz. Természetesen a befektetőknek át kell állniuk egy másfajta kereskedési technikára, hiszen míg ezelőtt 20 pont nyereség biztosította a költségeik fedezetét, addig ez most 40-50 pontra nőtt. Ezt tetézi még, hogy szeptember elsejétől a megkeresett nyereség ötödét adó formájában be kell fizetni a költségvetésnek. Bácsi szerint azonban a piaci szereplők jól vették az akadályokat, alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez.
A brókercégek képviselői megemlítik még azt is, hogy egyéni megállapodások keretében a jutalék jóval alacsonyabb is lehet, de az indoklás általában ugyanaz: eddig volt irreálisan olcsó a jutalékszint, ideje volt, hogy a helyére kerüljön. Arra azonban nincs válasz, hogy akkor eddig miért nem emelték meg lépcsőzetesen díjaikat, valamint mi a garancia arra, hogy két hét múlva nem pattannak felfelé hirtelen újabb 100 százalékkal a jutalékok. Együtt, mindenkinél.
