A nemzetközi hitelminősítő hétfői londoni bejelentése szerint a leminősítési vizsgálat a Budapest Bank, a Kereskedelmi és Hitel Bank (K&H), az MKB Bank, az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Central-European International Bank (CIB) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyaránt „A1”-es szintű – a magyar szuverén adóskockázati osztályzattal, illetve a devizabankbetéti országplafonnal egyező – hosszú távú devizabetéti besorolására vonatkozik.
Gyurcsány leváltásától tartanak
A Moody’s pénteken jelentette be, hogy leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Magyarország egyébként elsőrendű, viszont az év eleje óta már negatív kilátással ellátott hosszú futamú forint- és devizakötvény-adósi, valamint devizabankbetéti besorolásait.
A cég indoklásában szerepelt egyebek mellett, hogy ha a jelenlegi kormányfőt eltávolítják, kétséges, hogy utódja képes lesz-e továbbvinni a megkezdett költségvetési reformokat.
A hétfőn bejelentett banki osztályzati felülvizsgálatok indoklásában a Moody’s utalást tett arra, hogy a magyar adósosztályzat esetleges leminősítése egy fokozatnyi lenne. Mint fogalmaznak: a most felülvizsgálat alá vett banki devizabetéti osztályzatok „A2”-re romlanának, ha a magyar devizabetéti országplafon is „A2”-re süllyedne (a jelenlegi „A1”-ről).
A Moody’s a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s által érvényben tartott, közepes befektetői „BBB plusz”-nál három fokozattal magasabb kategóriában tartja a magyar adósosztályzatot, amely egy esetleges leminősítés után is valószínűleg az elsőrendű „A” sávban maradna, mivel – főleg EU-tag – szuverén adósok egyszerre három szinttel történő leminősítésére – hacsak nem áll elő akut külső fizetési válság – gyakorlatilag nincs példa.
A devizaadósi besorolást nem érinti
A Moody’s hétfői londoni bejelentése szerint az OTP Bank „A1”-es előresorolt, illetve „A2”-es alárendelt devizaadósi, valamint az MKB és az MFB ugyanezen devizaadósság-kategóriákra érvényes „Aa3”-as, illetve „A1”-es besorolásait a magyar szuverén adósosztályzat visszaminősítése nem érintené, mivel a kereskedelmi adósságkibocsátókra megállapított „Aa1” szintű devizaktövény-adósi országplafonra – amely az általános törlesztési moratórium valószínűségét méri szuverén nem fizetővé válás esetén – a pénteken bejelentett leminősítési vizsgálat nem vonatkozik.
Ez utóbbi besorolási kategóriát a Moody’s májusban honosította meg, amikor bejelentette: több tucatnyi ország, köztük Magyarország újonnan megállapított adóskockázati besorolási plafonját a szuverén adósi osztályzat fölé emelte, jelezve a szuverén és a kereskedelmi adósságkibocsátók adósosztályzatai közötti addigi szoros kapcsolat lazulását.
A nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban az egyes országokban bejegyzett cégadósok adóskockázati besorolásának korábban hagyományosan az adott ország szuverén adósi osztályzata szabott határt.
A Moody’s májusi londoni bejelentése szerint azonban az új országplafon-metodika tükrözi, hogy egy-egy szuverén devizakötvény-adósi nem fizetővé válás esetén a cég már nem feltételezi automatikusan az érintett országban működő kereskedelmi adósságkibocsátók devizaadósság-törlesztési moratóriumát.
Az „Aa1” szintű magyar devizaadósi országplafon azt jelzi, hogy igen alacsony a valószínűsége a kereskedelmi devizaadósokra elrendelt fizetési moratóriumnak, még abban az esetben is, ha a szuverén devizakötvény-adóssággal a kormány törlesztési késedelembe esnék.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
