Kis sárga körben három fekete pötty – ma még kevés internetezőnek mond valamit ez a szimbólum. Ez nem is csoda, hiszen a webldal akadálymentes változatára irányító ikon ma még rendkívül ritkán tűnik fel a világháló oldalain.
A köztudatban még mindig él a „vak ember nem internetezik” sztereotípia, holott a gyengénlátók mellett az értelmi fogyatékosok számára is alapvető információforrást jelentene az internet – már ha a honlapkészítők az ő igényeiket is figyelembe vennék. Annál is inkább, mert egy néhány éve végzett kutatás szerint a fogyatékkal élők fiatalabb generációjának közel 80 százaléka rendszeresen szörföl a világhálón.
 |
Kormányzati hozzáállás
Szeptember elején néhány minisztérium már akadálymentes honlappal rendelkezett, a kormányzati, állami oldalak többsége azonban még nem dicsekedhet ezzel:
AKADÁLYMENTES
• Egészségügyi Minisztérium
• Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM)
• Szociális és Munkaügyi Minisztérium
NEM AKADÁLYMENTES
• APEH
• Igazságügyi Minisztérium
• Magyarország.hu
• Miniszterelnöki Hivatal
• Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
• Parlament
• Pénzügy-minisztérium
• Ügyfélkapu |
|
|
|
|
A fotókkal, grafikával ékesített, szemkápráztató oldalak azonban nehezen vehető akadályokat jelentenek a képernyő tartalmát úgynevezett ernyőolvasó programmal értelmező érintettek számára. Az akadálymentes verzióban ezzel szemben szabályozható a betűméret, változtathatóak a színek, kevés a mozgó elem és a weboldal egész struktúrája nagyon egyszerű és áttekinthető.
Az ilyen honlapok egy szélesebb kör életét is megkönnyíthetik. „Nem mindenki sasszem. Különösen az idősebbek nem, így számukra is segítséget jelenthetnek az ilyen verziók. Emellett azoknak is hasznos, akik nem rendelkeznek villámgyors szélessávú hozzáféréssel” – húzza alá Márkus Norbert, a KFKI Beszéd- és Rehabilitáció-technológiai osztályának munkatársa.
Az ilyen oldalak létezését vagy a már említett sárga ikon vagy egy, a felső sarokban felbukkanó link jelzi, de olyan is előfordul, amikor egy némileg módosított lapcímen keresztül érhető el a felület. A legszerencsésebb az a megoldás, amikor a fogyatékos internetező is ugyanazt a webcímet begépelve juthat el az oldal akadálymentes változatára. Ilyenkor a szerver „állapítja meg”, hogy a látogatónak melyik „üzemmódra” van szüksége. Ilyen például a BBC oldala, de nem ilyen mondjuk a Skype-é. „Kicsit dehonesztáló viszont az, amikor egy látványos webhelyhez fejlesztenek egy lebutított, fogyatékos bejáratot” – mondja Márkus.
Már az is segítség lehet, ha a tetszetős oldalak kialakítása közben a programozók figyelembe veszik a speciális igényeket. Egy fényképhez érve ugyanis a felhasználó ernyőolvasó szoftvere azt az információt olvassa fel, amit a programozó megadott. Nem mindegy ezért, hogy a fotó „kép1.gif”, vagy „Bush elnök mosolyog.gif” névvel szerepel az oldalon.
Az uniós tagországok miniszterei még 2002-ben kötelezettséget vállaltak arra, hogy intézkedéseket tesznek a köz-honlapok akadálymentesítése érdekében. Egyelőre azonban csak ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek majd 2010-től alakulnak kötelező érvényű közösségi jogszabályokká. Magyarországon a kormányzati oldalak egy kisebb része már akadálymentes változatban is elérhető. S bár a hivatalos kommunikáció a kezdeti eredményeket magasztalja, azért jócskán van még feladat e téren. Néhány multinacionális cég központi oldala is akadálymentes, de ma még ritka az efféle weblap is, ahogyan a médiaportálok sem jeleskednek e téren.
A szakemberek szerint a fogyatékos-barát verziót is tartalmazó honlapok kiépítése 25-30 százalékkal is többe kerülhet, egy nem ilyen szellemben létrehozott oldalból akadálymenteset faragni pedig még ennél is költségesebb. Az átalakítás ára azonban a weboldalak bonyolultságával fordított arányban mozog. „Egy pici, mondjuk 50 ezer forintból előállított oldal átalakítása akár 30 százalékkal is drágább lehet, egy több millióba kerülő honlap esetén azonban, amilyen például a számtalan funkcióval ellátott magyarország.hu kormányzati portál is, szinte elenyésző a többletköltség” – tudtuk meg Derzsy Balázstól, az akadálymentesítéssel is foglalkozó Webszoft Kft. ügyvezetőjétől. Egyébiránt a szakember a hazai weboldalak maximum 1 százalékát becsüli fogyatékosbarátnak.
