Pénzügyi spekuláción alapuló alkalmi vétel vagy egy új stratégiai partnerség kezdete? Ezt a kérdést vetik föl azok a jelentések, amelyek szerint az állami tulajdonú orosz Vnyestorgbank (VTB) egymilliárd dollárért 5,02 százalékos tulajdonrészt szerzett a többek között az Airbus repülőgépgyárat birtokló European Aeronautic Defence & Space (EADS) nevű cégben.
JÓVÁHAGYOTT TERV. A VTB érdeklődését magyarázhatja akár az EADS árfolyamának alakulása is: a részvények az év eleje óta 28 százalékot veszítettek értékükből, döntően az Airbus új A380-as óriásgépével kapcsolatos gondok miatt. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a VTB szorosan együttműködik a Kremllel, és Oroszország saját légi ipara nagyszabású szerkezetátalakítás előtt áll. A moszkvai kormány által már jóváhagyott terv értelmében 8 repülőgépgyárat (köztük a Szuhoj, a Tupoljev, az Iljusin és a MiG cégeket) és 5 tervezőirodát vonnak össze egy gigászi méretű holdingban, az Egyesült Repülőgépgyártó Társaságban (OAK), azaz közkeletűnek szánt angol nevén a United Aircraftban. A 75 százalékban állami tulajdonba kerülő és előreláthatólag évi közel 3 milliárd dolláros árbevételű vállalat pedig sokat profitálhat majd abból, ha kapcsolatokat épít ki nyugati légi cégekkel. Maga az Airbus mintegy 2,5 százalékos tulajdonhányaddal fog rendelkezni a United Aircraftban, miután 2004-ben megvásárolta a leendő holdingba bekerülő Irkut társaság 10 százalékát.
PRESZTÍZSKÉRDÉS. A légi ipari átszervezés csak a legutóbbi példája az Oroszországban végbemenő mélyreható változásnak. Az ipari nagyhatalmi státus helyreállítása érdekében Vlagyimir Putyin elnök erőteljesen szorgalmazza olyan állami tulajdonú vagy komoly állami támogatást élvező óriásvállalatok létrejöttét, amelyek domináns helyzetbe kerülnek a stratégiai ágazatokban, külföldön pedig nemzeti nagyágyúkként jelenhetnek meg. Ám az elveszett presztízs visszaszerzésének vágya a légi szektorban a legerősebb. A hidegháború időszakában a Szovjetuniót csak az Egyesült Államok előzte meg e területen. Ma viaszont – jóllehet a harci repülőgépek világpiacának mintegy egynegyedét mondhatja magáénak – utasszállító gépekből Oroszország mindössze egy tucatnyit gyárt évente, ami 1 százaléknál is kisebb részesedést jelent a globális piacon. A mindmáig a szovjet modelleken alapuló repülők falják az üzemanyagot, súlyosan szennyezik a környezetet, és enyhén szólva biztonsági szempontból sem tökéletesek.
A kormány ígéretet tett arra, hogy tíz év alatt 13,7 milliárd dollárt invesztál a United Aircraftba. Moszkva a jelek szerint igyekszik megnyerni külföldi partnereket is, akik rendelkeznek a kellő technológiával ahhoz, hogy az orosz repülőgép-tervezést átvezessék a XXI. századba. Az ágazat reményei egyelőre leginkább a kisebb piaci szegmenseket megcélzó utasszállító gépekhez fűződnek, így például a 95 személyes Szuhoj 100-ashoz, amely az amerikai Boeing, a francia Snecma hajtóműgyártó és az olasz Finmeccanica gépipari csoport támogatásával készül. „Az orosz légi ipart csak az mentheti meg, ha együttműködésre lép európai és amerikai társaságokkal” – ismeri el Viktor Szubbotin, a Szuhoj-csoport polgári utasszállítókat gyártó vállalatának ügyvezető igazgatója. Ennek a fajta együttműködésnek lehetne része az EADS-szel kötendő stratégiai szövetség is. Oroszország „potenciálisan olcsó alkatrészgyártóvá válhat a versenyképességi hátránnyal küzdő Airbus számára” – véli Nick Cunningham, a londoni Panmure Gordon brókercég elemzője.
Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az EADS-nek nem feltétlenül érdeke az erős orosz kapcsolatok kiépítése, mivel ez ronthatja az esélyeit a remélt Pentagon-megrendelések elnyerésére. Moszkva ellenben nemigen bízhat másban, mint a nyugati technológia-injekcióban. Alighanem ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az orosz repülőgépgyártás újra érdemi szereplője legyen a globális játszmának.
