Új műsorhoz új férfi kell – szól a régi sláger, s bizony a rendszerváltás utáni magyar demokrácia gazdaságpolitikájáról szólva a dalocskáról elsősorban a pénzügyminiszterek nagy jövés-menése jut eszünkbe. Igaz, ők általában azt követően repültek, hogy megírták a kottát – vagyis esetünkben a költségvetést.
Az éppen aktuális hírt, amely szerint a büdzsé őszi elfogadása után Veres János távozik a kabinetből, Gyurcsány Ferenc lapunknak adott interjújában (Figyelő, 2006/37. szám) cáfolta. S valóban, a Figyelő által megkérdezett közgazdászok szinte egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a 2007-es költségvetés a konvergencia-program alapján hiteles és tartható számokon alapul majd, így furcsán is nézne ki ebben a helyzetben minisztert cserélni.
Veres János. A pénzügyminiszter sorsa már eldõlt, a költségvetésé még nem.
ÚJ GYAKORLAT? A bizalomra azonban rá kell szolgálni, s a kormány az elmúlt években nagyon sokat tett ennek ellenében (és költségvetési szempontból persze nem az ominózus Gyurcsány-hangfelvétel kiszivárgása okozza a legnagyobb problémát). Piaci körökben a „legalább egy olyan év legyen, hogy hozzák a számokat, amelyeket megígértek” attitűd jegyében várják a jövő évi büdzsét. A kormány, a lapzártakor ismert tervek szerint, szeptember végén nyújtja be a sarokszámokat a törvényhozásnak, s a kormányfő ígérete alapján a kabinet ezúttal valóban áttér a konzervatív tervezésre, s a három évre előre rögzített költségvetési irányszámoknál – az eddigi gyakorlattal szemben – a kiadási tételeket felül, míg a bevételi oldalt inkább alul becsülve szerepeltetik.
A 2007-2008-as tervezés kiadási tételeinél a tervek szerint az idei év kiadásait állítják be maximumnak, ez alól csak a nyugdíj, a családellátás, valamint az uniós források lehívásához szükséges önerő lehet kivétel. Ahhoz persze nem is kell nagyon szkeptikusnak lenni – elég csak ránézni az előző pár év költségvetési törvényeire és a végül kifizetett összegekre -, hogy éppen az előbbi két tétel az, ami finoman szólva is hajlamos elúsztatni az adott évi büdzsét.
A részletes költségvetési sarokszámokra tehát legalább szeptember végéig még várni kell, azonban a konvergencia-programban lefektetett makrogazdasági pályához képest aligha valószínű nagy változás. Így a törvényjavaslatban minden bizonnyal az szerepel majd, hogy az idei várható 10,1 százalékos, a GDP arányában mért államháztartási hiány jövőre 6,8 százalékra csökken.
Ígéretekkel persze eddig is tele volt a padlás, most viszont a piaci befektetők – és a jegybank – által is reálisnak ítélt költségvetési helyzetértékelést, úgy tűnik, a kormány is komolyan veszi. „A kényszer nagy motivációs tényező. A konvergencia-program azt igazolta, hogy a kormány felismerte ezt a kényszerhelyzetet” – mondta lapunknak Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzési központjának igazgatója.
A konvergencia-program és az elmúlt napokban napvilágot látott kormányzati nyilatkozatok alapján úgy tűnik, a jövő évi büdzsét az előző éveknél óvatosabban tervezik, ám ez persze még nem jelenti azt, hogy ne lennének jelentős kockázatai is. Az előzetesen elérhető információk alapján a költségvetésben a korábbi éveknél nagyobb tartalékokat helyeznek majd el. Ezek azonban valószínűleg nem a várhatóan betervezendő, 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánynál kedvezőbb egyenleget célozzák, hanem éppen annak tarthatóságát segíthetik elő. „A tartalékoknak bőven lesz helyük. Semmiképpen nem gondolom, hogy a tervezettnél nagyobb hiányjavulást szándékoznának velük elérni. Ha mégis lesz többletbevétel, azt elköltik majd a legfájóbb pontokon” – mondta a Figyelőnek Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő Rt. közgazdásza.
A kormányzati tervek szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya jövőre körülbelül 500-600 milliárd forinttal csökken az idei évre prognosztizált 1770 milliárd forinthoz képest. Az idei költségvetési törvényben 1546 milliárd szerepel. A GDP-arányos államháztartási hiányt az idén a kormány 10,1 százalékra várja, ám a kötvénypiacon máris elterjedtek olyan hírek, hogy akár még ez se jöhet össze. Ez meglehetősen rossz üzenet lenne, hiszen a 10,1 százalékba a kabinet saját bevallása szerint belapátolt minden lehetséges tételt, hogy tiszta lappal lehessen jövőre indulni.
Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint ismét elkezdődött a zárolás a költségvetési szerveknél és az intézményeknél, leginkább az egészségügyben és az oktatásban. Ez hasonló a tavaly alkalmazott módszerhez: akkor augusztusban kezdték a zárolást, és csak az idén januárban fizették a számlákat. Amennyiben ez valóban így van, az segíti ugyan az idei cél teljesítését, viszont megterheli a jövő évi kasszát. „Ez jelentheti azt is, hogy a 10,1 százalék betartása érdekében csinálják, de egyben azt is, hogy véres a torka az idei hiányszámnak” – mondta egy közgazdász lapunknak.
TARTALÉKOK. A jövő évi büdzsében a tartalékok alapvetően három irányból tevődhetnek össze. A legfontosabb talán az, hogy – a konvergencia-programot véve alapul – a GDP és az infláció is alultervezettnek tűnik. Előbbi kevésbé, utóbbi inkább. „A jövő évi pénzromlás a várt 6,2 százalék helyett nagyjából egy százalékponttal lehet magasabb” – becsli Forián Szabó Gergely. Ez hozzávetőlegesen 120 milliárd forinttal javíthatja az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét. A közgazdász szerint az infláció alultervezettsége akár még 2008-ra is áthúzódhat. Ez attól függ, hogy a kormány a gyógyszerek, a gáz és a közlekedés áremeléseit milyen sebességgel és milyen intenzitással hajtja végre. Egy esetleges 2007 végi gázáremelés hatása például egészen biztosan áthúzódna a következő évre is.
Akad némi játéktér a GDP-ben is; a kormány jövőre 2,2 százalékot vár, míg a jegybank augusztusi inflációs jelentésében szereplő prognózis 2,5 százalékkal, az elemzők véleményét összegző Reuters felmérés szintén augusztusi kiadása pedig 2,4 százalékkal számol. A vártnál kissé magasabb GDP, valamint az alultervezett inflációból származó többletbevétel így hozzájárulhat a GDP-arányos államháztartási hiánycél tartásához.
Új, az államháztartási gyakorlatban ez idáig ismeretlen tartalékelemként kerülhet be a jövő évi büdzsébe az úgynevezett fejezeti kezelésű előirányzatok (ide tartoznak a minisztériumok is) negyedéves elszámolása. Ennek lényege az, hogy az eddigi általános költségvetési tartalékon túl az egyes tárcáknál bevezetik a kiadási előirányzatok egy részének befagyasztását. Ezeket a kormány szabadíthatja fel a tárcák – kiadási fejezetek – negyedéves beszámolói alapján, abban az esetben, ha az előirányzatok megfelelnek a tervezettnek. „Nem biztos, hogy szigor lesz, eddig is el tudtak szállni az előirányzatok, s a negyedéves kifizetési elbírálás bevezetése után erre ugyanígy lesz lehetőség” – fogalmazzák meg elemzők a kétségeiket.
A jövő évi megemelkedő infláció, s ezzel párhuzamosan a várhatóan emelkedő jegybanki alapkamat is a költségvetés kamatkiadásainak megugrását hozhatja magával. Másrészről viszont a büdzsé pénzforgalmi hiánya 500-600 milliárd forinttal csökkenhet, ami a kötvénykínálat szűkülésén keresztül leszoríthatja a hozamokat. A pénzügyi tárca információink szerint abban is bízik, hogy az idő előrehaladtával, s a költségvetés tarthatóságában való bizalom megerősödésével párhuzamosan az államkötvényektől elvárt kockázati felár is mérséklődik valamelyest. Így elérhető némi megtakarítás a kamatkiadásokon. Kötvénypiaci szakértők szerint ugyanakkor ez a hatás korántsem ilyen egyértelmű. A hitelesség javulásán keresztül elérhető könnyebbség elsősorban a hosszabb futamidejű papírok árában mutatkozhat meg, a rövidebb lejáratú papírokba való „átgyűrűzés” időt vesz igénybe.
