A vezető európai hitelminősítő ugyanakkor megerősítette, hogy a devizaadósságra fenntartja az eddigi „BBB plusz” minősítési fokozatot, míg a helyi valutában fennálló adósságra az „A mínusz” minősítést.
David Heslam, a Fitch szuverén adósminősítési csoportjának igazgatója szerint az utóbbi fejlemények, a miniszterelnök lemondására felszólító nyilvános tiltakozások megnövelték annak esélyét, hogy a kormány igen kívánatos reformprogramja, amely végrehajtásának élére állt a miniszterelnök, felhígul.
A Fitch a magyar szuverén devizaadósság minősítését tavaly decemberben rontotta le „BBB plusz”-ra az addigi „A mínusz” fokozatról a tetemes és növekvő államháztartási deficit miatt.
Gyengült a forint
Szerdán délután mintegy 2 forintot erősödött az euró, miután a Fitch nemzetközi hitelminősítő intézet negatívra rontotta Magyarország forint és deviza adósi minősítésének kilátásait. Fél hat tájban 275,50 forinton jegyezték az eurót, korábban a bejelentés előtt 273,70/80 forinton. Az állampapír piaci hozamok is mintegy 8 bázisponttal emelkedtek a délutáni szintekhez képest.
A tengerentúli piacok a hír megjelenésekor még nyitva voltak, ezeken a piacokon már esik a forint, a valódi hatás a hazai piacokon valószínűleg csütörtökön mutatkozik majd meg.
Amennyiben a Fed szerdai kamatdöntéséhez fűzött kommentár az amerikai gazdaság lassulására figyelmeztet, ez valamit tompíthat a hír negatív hatásán – a feltörekvő piacokkal együtt a forint is megkapaszkodhat – mondták kereskedők az MTI-nek.
Az országnak ártanak az események
Az elmúlt napok budapesti eseményei sajnos meghozták az első olyan hírt, amely azt igazolja, hogy felelőtlen és az országnak káros dolgok történtek az elmúlt napokban – mondta Veres János pénzügyminiszter az MTI-nek a Fitch leminősítésére reagálva.
A pénzügyminiszter felszólít mindenkit, aki Magyarországért, a magyar gazdaságért felelősséget érez, hogy „az ország, azaz mindannyiunk érdekében hagyják abba a destabilizálást okozó cselekedeteiket, illetve támogassák az ország számára fontos gazdasági és pénzügyi stabilizációt”.
A pénzügyminiszter aláhúzta: „felelős politikusnak ilyen helyzetben tudnia kell, mit lehet és mit kell tennie”. Veres János hangoztatta: „felelőtlenség az, hogy Orbán Viktor ebben a helyzetben nem nyugalomra int, nem hívja vissza az utcákra korábban odahívott embereket és arról beszél, hogy Magyarországnak nincs szüksége stabilizációra”.
A pénzügyminiszter szerint az események és a Fidesz elnökének reagálása együttesen idézte elő azt, hogy gyengült a forint, ami mérhető kár az ország számára.
Utolsó figyelmeztetés
A Fitch Ratings lépése utolsó figyelmeztetés arra, hogy a magyar kormányzó pártoknak egységet kell mutatniuk és bármi áron végig kell vinniük a reformokat – mondta Barcza György az ING bank elemzője az MTI-nek.
Az elemző szerint a hitelminősítő döntését követően megnőtt az 50 bázispontos alapkamatemelés valószínűsége a Monetáris Tanács következő ülésén.
Barcza György arra számít, hogy az év végére 8,5 százalékig emelkedhet az alapkamat. A jelenlegi makrogazdasági helyzet – a forint árfolyama, a hozamok és a romló infláció – nagyban hasonlít az augusztusihoz, amikor a jegybank 50 bázispontos kamatemelés mellett döntött. Mivel azóta érdemben nem javult a helyzet nincs még itt az ideje a monetáris szigorítási ütem lazításának – tette hozzá.
Barcza György meglepetésként értékelte a Fitch lépését, mert mint mondta a piacon inkább az október 1-jei önkormányzati választások utáni hitelminősítői bejelentésre számítottak, elsősorban a Moody’s-tól.
A Fitch döntése az elemző szerint azt jelzi, hogy a budapesti utcai események mégis csak befolyásolják a hitelminősítőket, elsősorban azért, mert úgy vélik, hogy ezzel a reformok esélye gyengülhet.
Barcza György hozzátette, hogy a piac azonnal beárazta a döntést: az euró 275 forintra erősödött és emelkedtek az állampapír hozamok is.
