Továbbra is a forint a kelet-közép-európai régió legsebezhetőbb fizetőeszköze. Ez alátámasztja az elemzők már korábban is hangoztatott tanácsát, mely szerint érdemes lehet minél jobban diverzifikálni a részvénybefektetéseket. Emellett szól a kedvezőtlen hazai makrogazdasági helyzet, jóllehet abban egyetértenek a piaci szakértők, hogy a magyar részvénypiac számít a leginkább alulértékéltnek a régióban. Néhány friss regionális elemzés következtetéseit gyúrtuk össze.
Az OTP és az Egis a hazai favoritok között
OTP Bank, OMV, Zentiva, Egis, Graphisoft – többek között ezen közép-kelet-európai részvényekben látnak fantáziát az Erste elemzői jelenleg, ami pedig az egyes szektorokat illeti, úgy a bankok és távközlési cégek mellett a gyógyszeripar lehet a nyerő. A bankszektor igen szép második negyedéves eredményeket tett közzé, s bár értékelés szempontjából korántsem tekinthetőek már olcsónak a bankpapírok, a növekedési potenciál vonzónak ígérkezik – hangzik a magyarázat. A távközlési ágazat mellett a nyugati társakhoz képest indokolatlan alulértékeltség és a magas osztalékfizetési potenciál szól. A szektor „top-ajánlatai” között hazai céget mégsem lelünk fel: az Erste legfrissebb elemzése például a Telefonica O2 CR és a Telekom Austria részvényeit javasolja vételre.
A kelet-közép-európai gyógyszercégek – amelyek egyébként kedvező második negyedéves eredményeket könyvelhettek el – többségükben impozáns árfolyam-emelkedést produkált az elmúlt hónapban. A magyar társaságok megítélésére pozitívan hatott az orosz gyógyszerpiaci boom várható folytatódása, miután az előrejelzések szerint az egészségügyi szektorba jövőre az ideinél is több pénz áramlik be. A Pliva kurzusára továbbra is hatnak a felvásárlási spekulációk, míg a Zentiva árfolyamába az Erste elemzői szerint még korántsem épültek be a vonzó első féléves számok.
Az IT-szektorra is érdemes figyelni, ahol a Graphisoft részvényeiben látnak növekedési potenciált a piaci szakértők. Ez elsősorban az ingatlan-üzletág leválását követően válhat valóra, jóllehet az elemzők mindjárt hozzá is teszik: meglehetősen spekulatív részvényről van szó. Az olajszektorban ugyanakkor vegyesek a várakozások. A második negyedéves számok még igen jól alakultak, a szép profitokba a finomítói marzsok impozáns növekedése is jócskán „belesegített”. Az OMV árazását még vonzónak tartják az elemzők, ám a lengyel PKN Orlent már kockázatosabbnak tekintik, és több bizonytalansági tényező lengi körül a Mol-t is.
Élen a lengyel részvénypiac
Aki mostanában részvényvásárlásban gondolkozik, annak elsősorban nem magyar papírokat ajánlanak az elemzők. A régiós kitettség növelését tanácsolják, dacára annak, hogy a magyar piac kínálja a legkedvezőbb árazást, s ekképp a legvonzóbb növekedési potenciált is. A kockázati elemek között a rózsásnak aligha nevezhető makrogazdasági helyzet igen komoly súllyal esik latba. Profit és biztonság kettős relációjában emiatt Lengyelország és Ausztria áll a képzeletbeli rangsor élén az elemzők szerint. Őket Csehország és hazánk követi a sorban, ám a belpolitikai helyzet alakulására – hívják fel a figyelmet a szakértők – nem árt odafigyelni a lengyel és cseh piacon sem.
A lengyel részvények közül, érdekes módon, a kis- és közepes kapitalizációjú társaságokban látnak fantáziát az Erste elemzői: az élelmiszeripari szektorban működő Duda, illetve az építőipari ágazathoz tartozó Ceramika Nowa Gala papírjait találják vonzónak.
A forint nagyon sebezhető
A részvénypiaci diverzifikáció mellett szólhatnak a forint árfolyamában meghúzódó bizonytalansági elemek is, hiszen, mint több szakértő fogalmaz: a hazai fizetőeszköz továbbra is a régió legsebezhetőbb devizája. Augusztusban egyébként a legrosszabb teljesítményt a forint nyújtotta – az euróhoz képest több mint 2 százalékkal gyengült a kurzusa -, míg az élre a cseh korona került, miután árnyalatnyit ugyan, de javult a jegyzése a közös európai fizetőeszközzel szemben, ráadásul a 28 euró/korona szint alá is benézett az árfolyama egy rövid időre. A KBC elemzői egyelőre nem várják, hogy a 28 euró/korona szintet tartósan áttörné a cseh fizetőeszköz, várakozásaik szerint 28,10 szint közelében foroghat a kurzusa, s az Erste szakemberei is 28-28,40 sávba várják az árfolyamot. Az augusztusban több mint egy százalékot gyengülő lengyel zloty kurzusára a régiós események hathatnak ki a jövőben a KBC szerint, hasonlóan a szlovák koronára.
Ami a jegybanki alapkamat szintjét illeti, e téren is nálunk a legbizonytalanabb a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbb augusztusban emelte 50 bázisponttal az alapkamatot, ám az elemzők szerint ez korántsem jelenti az emelkedő trend végét. Egyesek jövőre 8 százalék feletti alapkamattal számolnak, de vannak, akik szerint a 9 százalékot is megközelítheti a mértéke.
Lengyel- és Csehországban ezzel szemben nem várják az alapkamat változtatását egészen jövő év elejéig, s Romániában sem történt jegybanki beavatkozás augusztusban a vártnál gyorsabb dezinfláció miatt. Románia augusztusban 1990 óta a legalacsonyabb inflációt könyvelhette el (6 százalék), ráadásul a jövőre EU-taggá váló ország meglehetősen impozáns tervekkel lépett elő: legkésőbb 2014-ig be szeretné vezetni az eurót.
Csúsznak az euróval
Az EU-hoz csatlakozó régiós országok közül a balti államok sürgetik legjobban az eurót: Litvánia és Észtország 2007-re, Lettország egy évvel későbbre tette a dátumot, ám kérdés, hogy ez sikerülhet-e nekik. A nemzetközi hitelminősítő társaság, a Fitch szeptember elején mindenesetre úgy fogalmazott, hogy Észtországnak esetleg 2009-re sikerülhet ez, míg a másik két országnál 2010-ig.
Csehországban 2011-ig, Lengyelországban 2013-ig, Magyarországon pedig 2014-ig nem várható a közös európai fizetőeszköz bevezetése – vélik az elemzők. A visegrádi négyek közül jelenleg a 2010-es euró bevezetésére egyedül Szlovákiának van esélye, ám ezt is nehezítheti az infláció emelkedése az elkövetkező években.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
