Gazdaság

Tizennégy brit turistára

vártak néhány hete az útitársaik Szófia repülőterén, hogy velük együtt induljanak túrázni a bolgár hegyekbe.

Londonban azonban két nappal korábban leplezték le azt a terrorista összeesküvést, amelynek résztvevői transz-atlanti járatok sorát akarták a levegőbe röpíteni. A szigetország repülőterein megbénult az élet. A gép másfél órás késéssel végül leszállt ugyan, de a csoportból csupán hatan voltak rajta. A többieknek a tömeg miatt nem sikerült átjutniuk a legmagasabb fokozatba kapcsolt biztonsági ellenőrzésen.

Mindazok, akiket ekképpen megfosztottak nyaralásuktól, ma aligha gondolják úgy, hogy a New York-i World Trade Center és a washingtoni Pentagon ellen öt évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én végrehajtott támadás kitervelői nem érték volna el a céljukat. A terrorveszély elleni védekezés egy sor olyan intézkedés bevezetését legitimálta, amely az egyén személyes szabadságát csorbítja. Ha valaki ma a tengerentúlra utazik, ujjlenyomatot vesznek tőle. Olyan demokratikus értékek merülnek feledésbe, mint az ártatlanság vélelme. Az Egyesült Államok kormánya – a „megbízható utas program” keretében – meghatározott díj fejében bárkit kész évente lenyomozni, és igazolni, hogy nem potenciális terrorista. Aki aláveti magát a vizsgálatnak, az megúszhatja a repülőtéri biztonsági tortúrát.

Amerika értékei sok szempontból mégis kiállták a próbát. Mindenekelőtt, az Egyesült Államokban élő sok milliónyi muzulmán bevándorló nem állt a terroristák mellé. Választott hazájukban ugyanis továbbra sem az ellenséget látják, hanem az egyéni érvényesülés szinte páratlan szabadságát.

A 2001. szeptember 11-ét követő időszak egyik legbiztatóbb tanulsága mégis elsősorban az: a globális kapitalizmus ma elég erős ahhoz, hogy a legbrutálisabb sokkokat is túlélje. Tény, a World Trade Center ikertornyainak pusztulása utáni hetekben a gazdaság drámai zuhanórepülésbe kezdett. Ám 2001 novemberében a világ már újra növekedési pályára állt, az amerikai részvények árfolyama pedig ma magasabb, mint a merényletek előtti hetekben.

A helyzet persze még kedvezőbb lenne, ha az üzleti és pénzügyi körök nem kényszerülnének arra, hogy a „félelem faktort” ma automatikusan belekalkulálják az eredményterveikbe. Azaz, bár a globális gazdaságot nem roppantotta össze 2001. szeptember 11-e, az már nem is ugyanaz többé, mint akkor volt, amikor még álltak a World Trade Center tornyai.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik