Jobban nem is időzíthették volna legújabb ötletük bejelentését a tőzsde, az alapkezelők, illetve a brókercégek képviselői. Éppen, amikor kiderült, hogy a kamatadó előli menekülés által vezérelve kis túlzással fél Magyarország elmozdult a hosszú távú befektetések felé, akkor dobták be a tőkepiaci szereplők a köztudatba egy olyan számla indításának tervét, amelyen kamat- és árfolyamnyereség-adótól mentesen fektethet be az, aki legalább hároméves távon gondolkodik.
„Meg lennék lepve, ha nem sikerülne átvinni” – fejezte ki optimizmusát Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök a Hosszú Távú Befektetési Számla januárra tervezett startját illetően. Ehhez persze az kellene, hogy erről még az ősszel – a megszorítások kellős közepén – törvény szülessen. Első ránézésre az új lehetőség mindenképpen kedvező a befektetők számára, a költségvetés bevételeit azonban csökkenti. Márpedig most nem éppen olyan heteket élünk, amikor az osztogatás lenne jellemző a kormányzati oldalra.
A tőkepiaci szereplők már a Gyurcsány-csomag kihirdetése előtt megpróbáltak lobbizni azért, hogy a hosszú távú befektetések nyeresége mentesülhessen a közteherfizetés alól. Javaslataikon azonban a kormány átgázolt. Szeptember elsejétől lényegében minden kiskapu bezárult; aki ma fektet be, már teljesen mindegy, hogy részvényt vesz, vagy banki betétet köt le, a 20 százalékos adó kikerülhetetlen. A tőzsdeelnök a Figyelőnek nyilatkozva elmondta: arra alapozza optimizmusát, hogy a tavaly bejelentett tőkepiac-élénkítő csomag továbbra is érvényben van. Amikor a Budapesti Értéktőzsde és a többi piaci szereplő megértéssel fogadta a kormány által korábban megjelölt 10 százalék helyett a 20 százalékos árfolyam-nyereségadó bevezetését, az nemcsak arra utalt, hogy a megszorító lépéseket a jelenlegi helyzetben elkerülhetetlennek tartják. Ezt a kormány és a piac közötti szerződés módosításaként fogták fel, elfogadva azt a vélekedést is, hogy szeptember elejével az összes kiskaput be kellett zárni.
ÚJ HELYZET. Mindebből azonban az is következik, hogy az új helyzetben új módon kell támogatni a hosszú távú megtakarításokat, ezzel együtt a modern megtakarítási formákat és az öngondoskodást. Így született meg az új számla gondolata. Az ötletadók nem titkolják, hogy a példa jórészt külföldi, igaz, az idén bevezetett nyugdíj-előtakarékossági számlával is felfedezhetőek rokon vonások. A javaslattevők szerint a „hosszú számlán” elhelyezett pénzek részvénybe, vagy befektetési jegybe kerülhetnek, de nem kell ugyanazon instrumentumban parkolnia a pénzeknek ahhoz, hogy 3 év után mentesülhessen a befektető a nyereség megadóztatása alól: lehet ugrálni a különféle papírok ás befektetési jegyek között.
Természetesen még sok kérdés nyitva van az új számlával kapcsolatosan. Az valószínűnek tűnik, hogy „semmiképp nem veszthetek” alapon nem lesz érdemes az új számlát megnyitni. Aki ugyanis három éven belül mégis kivenné a nyereségét, abból nem 20 százalékkal adózhat, hanem az egyéb jövedelmek után fizetendő személyi jövedelemadót kell utána fizetnie. Az is igaz viszont, hogy mivel a számlára az EU és az OECD országaiban kibocsátott befektetési jegyek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és származtatott termékek kerülnek, olyanok is mentesülhetnek az adó alól, akiket más országokban kevés helyen kímél meg így az állam. Például a napon belüli részvényügyletekből, valamint határidős BUX-spekulációból származó eredmény is simán adómentes lehet, ha három évig nem hordja el a befektető a nyereségét a brókercégtől.
ELLENÉRDEK NÉLKÜL. Az ötletadók úgy látják: most, hogy augusztusban elképesztő összegek áramlottak a hosszú távú megtakarítások felé (Figyelő, 2006/36. szám), a költségvetésnek az első néhány évben csak igen szerény bevétele lesz a kamat- és árfolyamnyereség-adóból. Ezért nagyon minimális bevételtől esik el akkor, ha sikerül bevezetni az új számlát, ami egyszerű és jól áttekinthető rendszer. Fontos az is, hogy a nyesz debütálásakor tapasztaltakkal ellentétben (akkor a nyugdíjpénztárak nem örültek a dolognak), a hosszú számla esetében nincs olyan piaci szereplő, aki egyértelműen ellenérdekelt fél lenne.
