Minden bizonnyal véletlen, de mégis érdekes egybeesés, hogy majdnem ugyanakkor csapott le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eddig soha nem látott nagyságú bírsággal egy bank-biztosító-ügynök triumvirátusra, amikor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette intelmeit a problémát okozó pénzügyi konstrukcióról. Mindkét hatóságnak szemet szúrt az, hogy miközben a biztosítók rendkívül magas jutalékokat fizetnek a közvetítőknek, ha homokszem kerül a gépezetbe, akkor a cechet végül az ügyfeleknek kell állniuk.
ÍGÉRGETÉSEK. Az MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft.-nek a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartása miatt 72 millió, az Union Biztosítónak 24 millió, a K&H Banknak 3 millió forint verseny-felügyeleti bírságot kell fizetnie (az elmúlt fél évtized bírságolási mutatóiról lásd a táblát). A versenyhivatal a három pénzügyi szolgáltatót elmarasztaló közleményében a magas büntetést így indokolja: „A GVH számításba vette azt is, hogy az MBI milyen mértékű bevételhez jutott az általa megkötött életbiztosítási szerződések után az Union által fizetett igen magas mértékű jutalékból.” Hogy mennyi az „igen magas mértékű jutalék”, arról a GVH-ban a Figyelőnek annyit mondtak, annak mértéke üzleti titok, de igen magas.
A GVH-fellépés előzménye: 2000 szeptembere és májusa között a biztosításközvetítő cég tanácsadói azzal próbálták még vonzóbbá tenni az Union Biztosító „MBI Befektetési Jövőszámla” elnevezésű termékét, hogy megígérték, a biztosítás megkötése után két évvel – köszönhetően a konstrukció mögött álló banki háttérnek – kedvezményes, államilag támogatott hitelt is kaphatnak azok, akik kötélnek állnak. Csakhogy a konstrukció mögött – a GVH szerint – nem állt semmilyen banki háttér. Azt a versenyhivatal is elismeri, hogy 2002 januárja és májusa között „a tájékoztatás kiegészült”. Hozzácsapták ugyanis a K&H Bank levelét, amelyben a pénzintézet ismerteti, hogy milyen feltételekkel nyújt – kedvezményes – hitelt az életbiztosítást megkötőknek. A GVH szerint azonban erre nem volt kész banki konstrukció, sőt, a pénzintézetnek nem is volt lehetősége arra, hogy a támogatott hitelt nyújtsa.
Az Union azt állítja, hogy az ügyben csak szenvedő félként érintett. Közleménye szerint az ügyfelek csupán szűk körét érintő konstrukció hitellehetőségére a banki partner cégbíróságon bejegyzett felelős tisztségviselői vállaltak írásban kötelezettséget, majd a pénzintézet kihátrált kötelezettségvállalása alól. S bár az elmúlt években a K&H Equities miatt amúgy is nehéz éveket és sűrű vezetőváltást átélő K&H Bank két olyan ügyvezetőjének aláírása található a banklevélen, akik azóta megváltak a cégtől, attól még a cégszerű nyilatkozat kötelező érvényű és jogilag érvényes. A bank azonban – tudtuk meg informátorunktól – kerek-perec kijelentette, vállalja a következményeket, de a kiajánlott kedvezmények nyújtására nem hajlandó. Ezt meg is tehette, a gentleman agreementen túl ugyanis szerződés nem kötötte az Unionhoz. A GVH ezt is nehezményezte, mondván: az Union anélkül ígérte ki a hitelt, hogy arról pecsétes papírja lett volna.
„Az MBI immár harmadszor esik hasonló bűnbe, a hatóság ceruzája azért is fogott ilyen vastagon” – erősítette meg Zavodnyik József, a GVH Versenytanácsának tagja. A cégre kirótt 72 millió forintos bírság eléri a jogszabályi plafont. Az MBI már 1998-ban (az AXA-Colonia Biztosító életbiztosításához) is ígért banki háttér nélkül hitelt, majd hasonló hibát követett el, amikor a Signal Biztosító egyik termékének eladásakor az ügyfelek meggyőzése érdekében biztos kölcsönhöz jutással kecsegtette őket. Az előbbi jogsértésért mindössze 3 millió, az utóbbiért 4 millió forintot kellett fizetnie. Bárdos Péter, az MBI ügyvédje még nem látta a határozatot, de – mint a Figyelőnek jelezte -, ha nem „győzi meg” őket a GVH indoklása, bírósághoz fordulnak. A K&H-nál tudomásul veszik a versenyhatóság döntését, s kifizetik a 3 millió forintot, míg az Unionnál jogi lépéseket vizsgálnak a bank által az ügyfeleknek okozott kellemetlenségek orvoslására. Az érintettek köréről is megoszlanak a vélemények: a megbírságolt cégeknél mindössze néhány panaszosról tudnak, míg a GVH-nál több ezer érintett ügyfélről és megkötött szerződésről számoltak be.
Brit intő példa
Több mint ötszörösére, 13,6 ezerről 69,7 ezerre nőtt 2003 és 2005 között azon panaszügyek száma, amelyek a jelzáloghitelt életbiztosítással kombináló termékkel voltak kapcsolatosak – mutatta ki a brit pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos panaszokat kezelő hivatal. A biztosítások tulajdonosainak azzal kellett szembesülniük, hogy a befektetéseiken elszenvedett veszteségek miatt nem elég a fedezet jelzáloghitelük visszafizetésére. A hivatal 2004 őszén 8 millió ilyen szerződést tartott nyilván, s ebből 2,7 millió szerződő szenvedett el átlagosan 7200 font – mintegy 2,9 millió forint – veszteséget.
ÜGYFÉLRIZIKÓ. A fentieknél is komolyabb gondokat okozhat, ha a 10-20 éves lejáratú, befektetéshez kötött (unit-linked) termék – ahol a befizetett pénzeket különböző kockázatú befektetésekbe helyezik – végül nem fedezi a felvett hitelt. Az ilyen típusú szerződéseknél ugyanis a futamidő alatt a szerződő a banknak csak kamatokat fizet, tőkét nem törleszt, azt a biztosító utalja vissza a banknak az életbiztosítási szerződésre évek alatt csordogáló összegekből és annak hozamaiból. De ha rossz idők járnak a tőkepiacra, akkor a befektetések leértékelődhetnek, s a tőke jócskán alatta maradhat a vártnak. A hitelt viszont akkor is vissza kell fizetni, e különbséget pedig a szerződés szerint az ügyfélnek kell állnia. Ugyanakkor a tájékoztatók csak a többlethozamokról tesznek említést, arról egy szót sem szólnak, hogy milyen kockázatokkal kell szembenéznie annak, aki ilyen szerződést köt.
