Gazdaság

Augusztusban megugrott az infláció

A várt 3,3 helyett 3,5 százalékkal nőtt az árszínvonal augusztusban, éves szinten - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők az adat nyomán arra számítanak, hogy decemberre 6 százalékosra gyorsul az infláció.

Az elemzők 3,3 százalékos 12 havi inflációt vártak. Augusztusban a szezonálisan kiigazított „alapdrágulás” 0,7 százalék volt, a maginfláció 2005 augusztusához viszonyítva 2,4 százalékot tett ki.
Az év első nyolc hónapjában 2,7 százalékkal emelkedtek az árak. A fogyasztói árak júliusban 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3 százalékkal haladták meg a 2005. júliusi szintet. Tavaly augusztusban viszont 0,4 százalékkal csökkentek júliushoz képest, éves összevetésben pedig 3,6 százalékkal nőttek.


Drágultak az élelmiszerek


Tavaly augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 33,1, a cukor 18,1, a sertéshús 13,6, a tojás 13,5, a száraztészta 8,9, a tej 7,8, a párizsi, kolbász 7,4, a péksütemények 7,1, a kenyér 6,7 százalékkal drágult.


A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 4,1 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 0,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2005 augusztusában. A háztartási energia ára átlagosan 0,7 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek áremelkedése az átlaghoz közeli volt, ezen belül a járműüzemanyagok árai 10,1 százalékkal nőttek.


A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások árai az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek. Ez utóbbin belül a helyi tömegközlekedés 9,2 százalékkal, az üdülési szolgáltatások 6,5 százalékkal, a szemétszállítás 6 százalékkal, míg a csatornadíj 5,2 százalékkal drágult.


Elmaradt nagyobb árcsökkenés


Augusztusban az élelmiszereknél elmaradt a várt nagyobb árcsökkenés, amelynek hátterében az állhat, hogy a nagyobb áruházláncok nem kívántak (kétszer) átárazni a szeptemberi áfaemelés előtt – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő vezető elemzője.


„Az élelmiszerek áremelkedési ciklusa 2004-2005-ben elmaradt, ez magyarázza a mostani 12 havi 8 százalékos szektorális árindexet” – jelezte Forián Szabó Gergely. Az elemző szerint a tartós fogyasztási cikkeknél már érzékelhető a forintgyengülés hatása, ami például az új autóknál havi 1,5 százalékos áremelkedést eredményezett.


Ezzel ellentétes hatást válthat ki az üzemanyagok árcsökkenése, amely augusztusban még igen szerény 0,6 százalékos ármérséklést jelentett, de a szeptember 1-20 közötti mérés időszakában már erőteljessé válhat – mondta.


Csomag-hatás szeptemberben


A Goldman Sachs pénzügyi csoport londoni befektetési részlegének kommentárja szerint a ház által vártnál magasabb augusztusi adatból úgy tűnik, hogy az augusztus végén kezdődött benzinár-csökkenésnek egyelőre korlátozott az inflációs hatása, mivel a kosár közlekedési szegmense még drágult havi összevetésben. A cég szerint a benzinárak augusztusban tetőztek, azóta összesen 5 százalékkal csökkentek, és valószínűleg tovább csökkennek. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberi 12 havi inflációs adatban a gépjármű-üzemanyagnak jelentős – hozzávetőleg fél százalékpontos – mérséklő hatása lesz.


A ház szerint szintén szeptemberben kezdi éreztetni hatását az árakban a költségvetési program, és az üzemanyagok kedvező árhatása ellenére is várhatóan 5 százalék fölé gyorsul az év végére a 12 havi infláció.


A GKI Gazdaságkutató Rt. legutolsó elemzésében azal számolt, hogy az augusztusi energiaár-emelés és a szeptemberi áfaemelés hatására az infláció decemberben elérheti az 5,8 százalékot, éves átlagban a 3,7 százalékot. Az infláció tetőzését a GKI 2007 kora nyarára várja, amit gyors esés fog követni.


Elemzők 6 százalék feletti inflációt várnak


Az MTI által megkérdezett londoni londoni feltörekvő piaci elemzők legalább 3 százalékos, de zömmel annál magasabb augusztusi éves fogyasztói inflációt jósolt, és csaknem egyöntetűen 6 százalék feletti év végi 12 havi inflációs adatokra számítottak az augusztusi adatok közzététele előtt. A több londoni ház által vártnál valamivel enyhébb augusztusi 12 havi inflációban a költségvetési intézkedések számos eleme még nincs benne, ezért a fogyasztói infláció további folyamatos emelkedésére számítanak az elemzők, egészen a 8 százalék körüli jövő évi tetőzési szintig.


Jeff Gable, a Barclays Capital befektetési csoport európai feltörekvő piaci elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt havi számok jelzik „annak az óriási bizonytalanságát”, hogy az árváltozások, „amelyekről tudjuk, hogy lesznek”, pontosan mikortól érződnek az inflációs kosárban. Gable szerint a fogyasztói infláció 8 százalék felett fog tetőzni a jövő év elején.


A Dresdner Kleinwort elemzői ugyanakkor arra is utaltak, hogy a maginfláció – amelyben nincsenek benne az energiahordozók, a feldolgozatlan élelmiszerek és a hatósági árak – a júliusi 12 havi 1,9 százalékról augusztusra 2,4 százalékra gyorsult, belülről generált, növekvő árnyomásra utal.


„Egyértelmű” a további szigorítás


A Dresdner Kleinwort (DrK) – a Dresdner Bank londoni befektetési részlege – a magyar makrokilátásokról külön kiadott hétfői elemzésében azt írta, hogy az MNB is 8,2 százalékon várja az infláció tetőzését 2007 közepén, messze a 3 százalékos éves cél felett.


A DrK szerint a pénzügypolitikai és a költségvetési szigorítás negatív keresleti hatása máris elkezdődött, de a belső fogyasztás lassulása nem lesz elégséges a költségvetési intézkedésekből és a forint gyengüléséből eredő, felfelé ható inflációs nyomás ellensúlyozására, vagyis „egyértelmű” a további pénzügypolitikai szigorítás szükségessége.


Kamatemelés jön


Magyar elemzők a londoniakhoz hasonlóan további kamatemelésre számítanak: úgy vélik, hogy szeptemberben a Monetáris Tanács 25-50 bázisponttal emeli a kamatot, amely az év végére 8,0-8,25 százalékra áll be.


Heim Péter az Aegon Magyarország vezető közgazdásza felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank 75 dolláros hordónkénti olajárral kalkulált akkor, amikor a jövő év elejére 8,2 százalékos inflációt prognosztizált, s ha az olajárak 65 dollár körül stabilizálódnak, akkor az MNB is feltehetően 7,8-7,9 százalékra módosítja prognózisát.


A londoni Dresdner-elemzők előrejelzése szerint a jövő év elejére 8,25 százalékra emelkedik az MNB alapkamata – az idei év végére 8,00 százalékos kamatszintet várnak -, és a monetáris enyhítés a jövő év második felében kezdődhet. A DrK 2007 végére „7,5 százalék körüli” alapkamattal számol.


Heim szerint nem okozott meglepetést az augusztusi, 3,5 százalékos 12 havi árindex, s úgy tűnik, hogy a várakozások nem szítják már az inflációt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik