Tartalom-ártalom

Filmkritikusok is börtönbe kerülhetnek az amerikai szövetségi nyomozóhivatal legújabb ak­ció­ja során. Amint azt a gyanúsítottak is bevallották, a bírálatra átvett filmeket illegális anyagokat terjesztő (úgynevezett warez) oldalaknak adták el. Az akció során eddig bíróság elé került több mint 30 személyre 3 évig terjedő börtönbüntetéseket és súlyos pénzbírságot szabtak ki. A dolog érdekessége, hogy a vádlottakat egy nemrég elfogadott szövetségi törvény alapján ítélték el, amelyet most alkalmaztak először.

Hasonló visszaélések Magyarországon is előfordulnak: a rendőrség néhány hete csapott le a Kenyér néven ismert szerverre, amelynek hatalmas 12,8 terabájtos (azaz közel 13 ezer gigabájtos) háttértára több mint 2 ezer filmet és 4 ezer zeneművet, valamint játékokat és egyéb szoftvereket is tartalmazott. A gép eléréséért előfizetői díjat szedett az üzemeltető, akit gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség. A Kenyér nevű gépnek 150-200 felhasználója volt, akik állítólag három hónapos használatért 20 ezer forintot fizettek. „Feltételezhető, hogy a Kenyér forrásként működött: vélelmezhetően a felhasználók a megszerzett állományokat saját szervereiken tovább forgalmazták” – mondja Kálmán András, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) igazgatója.

Az illegális piac hazánkban is igen kiterjedt: a LEK Consulting munkatársai által készített tanulmány alapján kiskereskedelmi szinten 43 milliárd forintra (200 millió dollárra) rúg a szerzői jogokban okozott kár. „Nyugati infrastruktúra keleti mentalitással” – kommentálja az elharapódzó hazai kalózkodás mozgatórugóit Kálmán András. Az ASVA többféle eszközzel is próbál gátat vetni ennek: a felvilágosítás mellett elsősorban a törvények végrehajtatása terén kifejtett lobbitevékenységgel, illetve a hatóságokkal való együttműködéssel. Kálmán szerint azonban a filmipar is tehetne a kalózok visszaszorításáért, ha például a filmek minél szélesebb körét lehetne legálisan online módon megvásárolni.

NEM EGYÉRTELMŰ. Természetesen a jogszerűen megszerzett adathordozóról magáncélú másolatot készíteni nem ütközik jogszabályba, miként az is magától értetődő, hogy a jogosulatlan, üzletszerűen (azaz viszonylag rendszeresen és ellenérték fejében) végzett másolás, forgalmazás törvénytelen. Az internetes letöltések jogi megítélése azonban korántsem ilyen egyértelmű. A Legfelsőbb Ügyészség egyik állásfoglalása szerint például ilyenkor figyelembe kell venni, az illető tisztában volt-e azzal, hogy illegális forrásból jut a letöltött filmhez.

Felmerül a kérdés, mi történhet, ha valaki nem otthona magányából, hanem mondjuk a munkahelyi infrastruktúrát használva követ el ilyen cselekményt. „Büntetőjogi felelősség a céggel szemben ilyenkor nem állapítható meg, ám polgári jogi szerintem igen” – hangoztatja az ASVA igazgatója, aki hozzáteszi: az alapítvány felhívta a cégek figyelmét a belső informatikai szabályozás fontosságára.

Ha jogi következményei nincsenek is, kellemetlen lehet bármelyik cég számára, ha kalózkodási ügybe keveredik, ezért tanácsos védekezni a „baleset” ellen. „Egy céghez tipikus esetben négyféle úton kerülhetnek illegális állományok: webes felületen, fájlcserélő programokon keresztül, CD-n és e-mailen” – mondja Nemes Dániel, az informatikai biztonsággal foglalkozó filter:max stratégiai igazgatója. A különböző útvonalakat más-más eljárással lehet védeni, de azt is figyelembe kell venni, hogy ne építsenek be felesleges korlátozásokat. A webes alapú letöltések ellen, történjenek ezek akár az internetezés során rendszeresen használt http vagy a fájlletöltésekre kitalált ftp protokollon keresztül, forgalomszűrő megoldásokkal lehet védekezni. Ilyen például, ha csak bizonyos oldalakról – például hírportálokról – engedélyezi a vállalati rendszergazda a hangok vagy videók letöltését. A fájlcserélő programok tiltása ugyanakkor nem egyszerű feladat, hiszen ezek gyakran a webes kapcsolathoz hasonló adatforgalmat generálnak, ezért az egyszerű internetezéstől nehezen különböztethetők meg. Megoldás lehet az, ha a cég bármilyen program telepítését rendszergazdai jóváhagyáshoz köti – ez azonban esetenként hátráltathatja a munkát. „Léteznek ugyanakkor olyan megoldások, amelyek a munkatársak gépein tiltják a fájlcserélő szoftverek használatát” – szolgál jó hírrel Nemes.