Emelkedő dollár- és emelkedő eurókamat jegyében telt eddig az év, ám könnyen lehet, hogy a világ három vezető devizája közül a jen se akar nagyon lemaradni. A Bank of Japan (BoJ) döntéshozói szeptember 7-én kezdődő és 8-án befejeződő ülésükön dönthetnek erről. Elképzelhető, hogy a BoJ ismét emel majd irányadó kamatán, de nem valószínű, hogy a mostani ülésen. Japán közgazdászok szerint a távol-keleti gazdaság továbbra is erős, növekedését elsősorban a beruházások húzzák. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor kedvezőtlen hírek is napvilágot láttak: az infláció a vártnál kisebb volt, s az ipari termelés alakulása sem volt túl rózsás. (A japán gazdaságot a BoJ éveken keresztül próbálta minden lehetséges, s jegybankok által csak ritkán alkalmazott módszerrel – ilyen például a vállalati kötvények vásárlása – kihúzni a deflációból.)
A BoJ kamatemelésének lehetséges időpontját november környékére, legkésőbb decemberre teszik a szakértők, feltéve, ha valóban sor kerül erre. A japán jegybank az idén júliusban szigorította a monetáris kondíciókat (nulláról 0,25 százalékra emelve irányadó kamatát), első ízben hat év ultra laza monetáris politikája után. A kamatemelési lehetőségek nyomán a jen árfolyama drágult a devizapiacokon a dollárral szemben. A jen további sorsát illetően a BoJ e hét pénteki sajtótájékoztatóján elhangzottak lehetnek irányadók.
Az euró a héten gyengült a dollárhoz képest, részben az eurózóna szolgáltatásának konjunktúrájáról érkezett kedvezőtlen hírek miatt, részben pedig azért, mert Peer Steinbrueck német pénzügyminiszter közölte: „nincs ok eufóriára” a német gazdasággal kapcsolatban; kétséges a német fellendülés tartós volta. A miniszter egyben felszólította Jean-Claude Trichet-t,
az Európai Központi Bank (ECB) elnökét, hogy bánjon csínján a kamatemelésekkel. A bank kénytelen az inflációs veszély miatt emelni irányadó kamatát, ám a dráguló hitelek kétségkívül veszélyeztethetik az éppen csak magára találó európai gazdasági növekedést.
Önmagában a német pénzügyér felszólítása valószínűleg nem hatja meg az ECB elnökét, azonban a devizapiacokon is egyre többen gondolkodnak el azon, hogy a közös jegybank meddig emeli az irányadó euró-kamatot. Eddig nagyjából mindenki azt gondolta, még két lépés várható az idén, s így a ma 3,0 százalékos irányadó kamat az év végére 3,5 százalék lehet. Mostanában mindez kétségessé vált, jóllehet, a határidős piacok egyelőre még a kétemeléses verzióhoz tartják magukat.
A jelenleg 5,25 százalékon álló dollárkamat emelkedése a jelek szerint véget ér – legalábbis a Fed-elnök szavai valami hasonlóra engednek következtetni. Persze Ben Bernanke az egyértelmű utalások kóros kerülésében is követi nagyhírű elődjét, Alan Greenspant, ám elemzők szerint annyit mégis ki lehetett hámozni mondanivalójából, hogy a következő időszakban az infláció csökkenését leginkább a gazdasági növekedés lassulása hozhatja majd magával. Vagyis nem a kamatemelés. Ez ugyanakkor nem túl megnyugtató a piacok számára, amelyek inkább bíznák magukat egy erőskezű jegybankárra, mint a bizonytalan GDP-növekedésre. Mi van ugyanis akkor, ha mégsem csökken a gazdaság lendülete Amerikában, és így marad a viszonylag nagy infláció? Két dolog történhet: vagy elviseli a Fed az inflációt – ki tudja meddig? -, vagy kamatot emel. Ez utóbbi eset is bizonytalan helyzetet idézne elő, ugyanis éppen a kamatemelést elkerülendő hivatkozott Bernanke a GDP várható alakulására, s e szcenárió megvalósulása a Fed előrelátó-képességét vonhatná kétségbe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
