A szarvasgomba fűszernövény, aminek értékét ritka előfordulása adja meg. Általában 10-30 centiméterrel a föld alatt él, és egy fa vagy cserje gyökeréhez kapcsolódik. A gombát általában kutyákkal kerestetik az erdőben. Az utóbbi időben már a termesztésével is foglalkoznak, ezért is szervezte meg a Magyar Szarvasgombász Szövetség a II. Közép-európai Szarvasgomba Konferenciát Budapesten, 8 ország szakértőinek részvételével.
A csütörtöktől vasárnapig tartó tanácskozáson a szarvasgomba-termesztés aktuális kérdéseiről beszélnek a szakemberek, de a programban szerepel gasztronómiai és molekuláris vizsgálatokról szóló előadás is. Bratek Zoltán, a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke szerint Magyarországon mintegy 5 ezer hektáron lehetne gazdaságosan szarvasgombát termeszteni, jelenleg azonban mindössze 30 hektáron folyik a termelés.
Egy hektárnyi szarvasgombával beoltott, mikonizált erdő telepítése 2-6 millió forintba kerül, az ültetvények 5-8 év alatt fordulnak termőre. Az újabb kutatások szerint már vannak olyan fafajok is, amelyeknek gyökeréről már akár 5 év múlva is szedhető szarvasgomba. Jelenleg Magyarországon még nem fordultak termőre az ültetvények, az első telepítésről várhatóan jövőre kezdik meg a szüretelést.
A szarvasgombát általában kuriózumnak számító ételek, vagy ínyenceknek készült fogások ízesítésére használják, de lehet például rántottába vagy gundel-palacsintába is tenni – mondta Kamoncza István. Egy embernek egy étkezéshez általában 5 grammra van szüksége belőle. A magyar szarvasgomba 80-90 százalékát exportálják.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
