Augusztusi mérleg
ingatlanalapok: +114 milliárd
likviditási alapok: +86 milliárd
garantált alapok: +53 milliárd
vegyes alapok: +43 milliárd
egyéb alapok: +36 milliárd
részvényalapok: +14 milliárd
származtatott alapok: +6 milliárd
pénzpiaci alapok: -30 milliárd
kötvényalapok: -50 milliárdÖsszesen: +272 milliárd (duplikáltan számolva: 80 milliárd)
Forrás: Bamosz
Sikersztori
Jóllehet a teljes alappiacról egyelőre nincsenek végleges adatok, de a nyilvános nyíltvégű alapok napi nyilvántartása alapján a következtetések már levonhatók. Miközben az év első felében többé-kevésbé stagnált az alapok állománya, a kamatadó meghozta a fellendülést: összesen 272 milliárd forintért vásároltak jegyeket a befektetők. Ebből – a Bamosz statisztikái szerint – 80 milliárdnyit tesz ki az alapok alapjai miatti duplikáció, így ennyivel kevesebb, nettó mintegy 192 milliárd forintnyi friss pénz érkezett az alapokba. (Július végén 1400 milliárd forintot meghaladó állományt kezeltek a nyíltvégű nyilvános alapok, az augusztusi friss befektetés így több mint tíz százalékos beáramlásnak felel meg.)
A legtöbb – 114 milliárd forintnyi – pénz az ingatlanalapokba került, mint ahogy az utóbbi két évben mindig is ez az alaptípus volt a legnépszerűbb. A befektetők ugyanis úgy látják, hogy az ingatlanalapok jegyeinek az árfolyama ingadozik a legkevésbé, és cserébe a pénzpiaci hozamoknál magasabb megtérülést hoznak. A likviditási alapokat hasonló okoból kedvelik a megtakarítók, augusztusban ide is mintegy 86 milliárd forint friss tőke csorgott.
Pozitív szaldóval zárták még ezt az időszakot a vegyes és a részvényalapok is, előbbibe 43, utóbbiba 14 milliárdnyi friss befektetés érkezett. Ez már valamelyest a hosszabb távú megtakarítások felé történő elmozdulásnak a jele – tette hozzá Temmel András -, mint ahogy a garantált alapokba frissen betolt 53 milliárdnyi forint is ezt tükrözi. A portfólióátrendezés nyertesei voltak továbbá a származtatott alapok is (plusz 6 milliárd forinttal), illetve az egyéb (például abszolút hozamú) alapok is (ezekbe 36 milliárd forint került).
Menekültek a kötvényektől
Egyértelműen látszik viszont az is, hogy a befektetők rövid és hosszú távon egyaránt ódzkodnak a magyar állampapíroktól: a szűken vett (tehát a likviditási alapoktól megtisztított) pénzpiaci alapok és a kötvényalapok jelentősebb tőkekivonást szenvedtek el. Az előbbi csoportból 30 milliárd forint, az utóbbiból 50 milliárd forint távozott. Ez vélhetően az utóbbi időkben emelkedésnek indult kötvényhozamoknak, illetve a továbbra is bizonytalan makrokörnyezetnek tudható be. A makrokockázatokat, az emelkedő kamatszinteket, vagy egy esetleges forintgyengülést ugyanis leghamarabb a kötvénypiac sínyli meg, mint ahogyan azt a befektetők 2003 fekete nyarán és őszén már megtapasztalták.
