Itt már túlságosan is kilóg a lóláb – egybehangzóan ez fogalmazódott meg a lapunk által megkérdezett brókerek körében, amikor e hét elején kiderült, mi okozta a Démász-részvények múlt szerdai szárnyalását. A szegedi székhelyű áramszolgáltatóra fő tulajdonosa, az Électricité de France-csoporthoz tartozó EDF International tesz felvásárlási ajánlatot. A probléma persze nem ez, hanem a piaci reakció időpontja. Az aktuális piaci árat mintegy 30 százalékkal meghaladó ajánlatról ugyanis a múlt héten elméletileg csak egy szűk bennfentes kör tudhatott volna, nekik viszont tilos lenne információjukat felhasználni.
A bennfentes kereskedés kényes téma, amiről a brókerek is inkább csak név nélkül szeretnek nyilatkozni. Általános vélekedés, hogy mivel a tőzsde mozgatórúgója röviden a pénz, hosszabban pedig a befektetői kapzsiság, ezért a bennfentes kereskedés kikerülhetetlen jelenség, amely minden eszközzel üldözendő, csak rendkívül nehéz bizonyítani. Hiába bünteti mind az amerikai, mind az uniós jogalkotás szigorúan, szakértői becslések szerint a bennfentes információ birtokában kereskedőknek csak a töredéke bukik le.
A tőkepiaci törvény módosításával tavaly a hazai jogrendbe is beépültek az európai elvek. A szabályok egyértelműsítik, ki számít bennfentes személynek, s azt is, hogy ők az év mely időszakaiban nem köthetnek üzleteket cégük papírjaira. Ha egy bennfentes személy bárkinek továbbsúgja információját, annak új birtokosa is bennfentessé válik. Az információáramlás útjának követése ugyanakkor rendkívül nehéz feladat, a szálak kibogozása sokszor szinte lehetetlen.
„Lúzer vagy, ha elkapnak” – mondja egy régóta aktív kereskedő, megemlítve a Synergon egykori vezérigazgató-helyettesének esetét. A társaság magas rangú tisztségviselője ugyanis aláírt egy nagy értékű szerződést, majd közel négy héttel később vásárolt 15 ezer darab részvényt. A cég viszont az előírt határidőnél jóval később, a vezérhelyettes vételének másnapján jelentette be a szerződéskötést, így az bennfentes információnak minősült. A menedzser közel 3 millió forint nyereséggel adta el egy hónappal később papírjait, viszont a felügyelet 5,6 millió forintra büntette. Mindez több mint öt éve történt, mégis ez az utolsó eset, amikor valakit elmarasztaltak bennfentes kereskedelem miatt. S noha a büntető törvénykönyv szerint 3 évi szabadságvesztésre is ítélhető az ilyen bűncselekményt elkövető személy, Magyarországon még senkit sem tettek hűvösre bennfentes kereskedés miatt.
Nem így a tengerentúlon és Európában. Óriási botrány volt például, amikor az ismert háziasszony-fitneszguru-médiaszemélyiségről, Martha Stewartról derült ki, hogy bennfentes információ alapján, a rossz hírekről jó ismerősétől, a cég vezérigazgatójától értesülve, még a papír összeomlása előtt adta el ImClone-részvényeit. Le is ült érte közel fél évet. Az Enron vezetőjét, Kenneth Layt még Bush elnök barátsága sem menthette meg attól az ítélettől, hogy élete végéig börtönlakó legyen, igaz, bűnlajstromának csak kis részét tette ki a bennfentes kereskedés. Végül az idén júliusi váratlan halála miatt nem került rács mögé (a szíve mondta fel a szolgálatot). A legfrissebb amerikai botrányban pedig egy kiterjedt bennfentes-hálózat feltárása folyik, ahol vezető nagybankok tisztségviselői adták tovább az infókat, s köttettek azok alapján nagy értékű üzleteket. Egy 63 éves, s opciókon dollármilliókat kereső varrónőről például kiderült, hogy ő a hálózat egyik „agyának” nagynénje.
„Ha a Démásznál sem sikerül senkit lekapcsolni, akkor soha nem is fog sikerülni” – ezt a már idézett bróker arra célozva mondja, hogy sok gyanús ármozgást látott már a pesti parketten, de ilyen egyértelműen beazonosítható bennfentes kereskedést még soha. Azt már ma is tudni lehet, hogy beindult az ügyben a hatósági vizsgálat. A cég jelezte, hogy mi történt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pedig végzi a dolgát. Binder István szóvivő közlése szerint piacfelügyeleti eljárás zajlik, ez 180 napig tarthat, de szükség esetén további 90 napig meghosszabbítható. Az eljárás során minden fontos adatot és információt bekérnek, megvizsgálnak, s ha kell, tanúkat hallgatnak meg.
Gyanús vételi oldal
Folyamatban levő vizsgálatról ennél többet a felügyelet nem mondhat, az eljárás menete azonban e nélkül is valószínűsíthető. A PSZÁF-nak meg kell vizsgálnia valamennyi múlt szerdai üzletkötést. Aki aznap a vételi oldalon állt, számíthat a felügyelet érdeklődésére. A vizsgálatnak ki kell derítenie, hogy a vevők között volt-e bennfentes személy. Főleg az első néhány, valamint az eladókat nagy tételben kivásárló kötések vételi oldala lehet érdekes, később ugyanis sok olyan vásárló is bekapcsolódhatott a folyamatba, akinek semmiféle információja nem volt, egyszerűen az emelkedő ár jelezte számukra, hogy valami készül. A vizsgálatot nem könnyíti meg, hogy a bennfentesek köre meglehetősen tág, ráadásul több külföldi állampolgár is érintett. A Démász vezetői mellett a vételi ajánlatot adó cégnél, annak anyavállalatánál, az EDF-nél, illetve a tranzakció tanácsadójánál, a Deutsche Bank Zrt.-nél is jó néhányan rendelkezhettek az ominózus információval.
Ez ráadásul néhány hónapon belül a második felettébb gyanús eset. A Földhitel- és Jelzálogbank Nyrt. (FHB) részvényei június közepén több mint egy órával hamarabb kezdtek zuhanni a tőzsdén, mint ahogy a kormányszóvivői tájékoztatón kiderült a cég számára rendkívül kedvezőtlen döntés a banki különadóról. Mint Binder Istvántól megtudtuk, a felügyeleti vizsgálat ebben az ügyben is folyik. Ha a bennfentes információval bíró személyek számából indulunk ki, és figyelembe vesszük, hogy részben politikusokról van szó, talán nem túl merész következtetés: az FHB esetében is elhúzódó vizsgálatra számíthatunk.
(A cikk teljes egészében a legfrissebb Figyelőben olvasható!)
