Meghatározóan befolyásolja a gazdaság egészének állapotát és az állampolgárok jólétét a magángazdaság is. Ennek a felfogásnak az előtérbe helyezésében és a cégek felelősségének elismerésében ölt testet a felelősségteljes vállalati kormányzás. Ez a fajta irányítás nem csak a társadalom érdekeit szolgálja, hanem erős pozitív hatással van a vállalatra is. Az irányelveket követve a vezetők hosszú távon jobb döntéseket hoznak, amelyek gazdasági szempontból előrébb viszik a vállalatot, hiszen egyszerre érvényesülnek az érintettek érdekei és jogai, a vállalat hosszú távú stratégiai céljai, a törvények paragrafusai és szelleme, valamint az etikus üzleti magatartás elvei. Így a magas nyereséget nem zárja ki az, hogy a szempontrendszer etikus, átlátható legyen, és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vegyen. Sőt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetési környezet versenyképessége nagymértékben függ a vállalati transzparenciától.
Czakó Borbála, az Ernst & Young vezérigazgatója
Számos példa van arra, hogy a felelősségteljes vállalati kormányzás hiánya nemzetközi cégeket is képes a mélybe taszítani – lásd Enron, Worldcom, Parmalat. Ezek az utóbbi években előforduló nemzetközi vállalati botrányok a közvéleményt bizalmatlansággal töltötték el, és ösztönözték a vállalati kormányzás megreformálását.
KRÍZISTANULSÁGOK. Az amerikai Sarbanes-Oxley-törvény (lásd külön) nemzetközileg is nagy hatású volt, és nálunk is a középpontba állította a szigorúbb vállalati kormányzás gyakorlatának megvalósítását. A rendszerváltást követő gazdasági krízisek rávilágítottak arra, hogy a piacgazdaság puszta jelenléte nem elegendő az átláthatatlanság megszüntetéséhez, valamint a követhetőség feltételeinek megteremtéséhez. A kezdeti dinamikus fejlődés hosszú távú fenntartására átgondolt stratégiára és letisztult értékek követésére van szükség. Ez a kialakulóban lévő szemléletmód olyan átfogó elveket fogalmaz meg, amelyek segítségével biztosítani kívánja az etikusságot, az érintett felek érdekeinek védelmét, és mindezek számon kérhetőségének feltételeit, ami magába foglalja a visszajelzés és a kontroll lehetőségét.
Az EU-csatlakozás az állami szektort is mozgósította a belső kontrollok területén, hiszen az uniós szinten megfogalmazott átfogó, általános szabályoknak (lásd külön) hazánknak is meg kellett felelnie. Egy ország átláthatóságának további elengedhetetlen feltétele az aktív civil társadalom és a non-profit szervezetek, valamint a különféle érdekcsoportoktól független és oknyomozó sajtó jelenléte.
A központi irányelvek hasznosak, követendőek a vállalatok számára, de mit sem érnek a szervezet belső indíttatása nélkül. Nem pár szabály betartásáról van szó, hanem teljes szemléletmód váltásról. Az egyes cégeknek el kell jutniuk arra a szintre, hogy a maguk belső rendszerében felelősen állítsanak követendő példát, s ezeket a vállalati elveket az etikai kódex tartalmazza. Az átláthatóság megvalósítása érdekében a kiadott éves (negyedéves) jelentésnek tartalmaznia kell a működési irányelvekkel és kockázatokkal kapcsolatos információkat egyaránt. A szemléletváltás célja az ellenőrzés mellett, hogy megfelelő, irányított motivációt és inspirációt nyújtson a résztvevők számára. Egy jó vállalkozás ismérve mindezek kiegyensúlyozott jelenléte, amely a szervezet minden szintjén észrevehető és nyomon követhető. Mindezek akkor válnak a társadalom és a vállalat számára hasznos eszközzé, ha a szervezet kultúrájából fakadnak, és annak stratégiai részét képezik.
Felelős vállalatirányítás az EU-ban
Az Európai Bizottság 2003 májusában közlemény formájában akciótervet adott ki a társasági jog és a felelős vállalatirányítás modernizációjához kapcsolódóan (Modernising Company Law and Enhancing Corporate Governance in the European Union – A Plan to Move Forward). A testület úgy véli, hogy a felelős vállalatirányítás területén nem szükséges európai szintű szabályok kialakítása, mivel azok csupán egy újabb szintet teremtenének a nemzetközi és a nemzeti szabályozások között. Mindazonáltal az Európai Uniónak közös megközelítést kell alkalmaznia néhány lényeges szabály kialakításán keresztül, valamint megfelelő koordinációt kell biztosítania a nemzeti szintű felelős vállalatirányítási szabályok között. Az akcióterv fő célkitűzése a részvényesek érdekeinek, valamint az alkalmazottak, hitelezők és egyéb, a vállalatokkal kapcsolatban álló felek védelmének megerősítése, továbbá a vállalatok hatékonyságának és versenyképességének erősítése.
Az akcióterv
Az uniós akcióterv javaslatai közül a felelős vállalatirányításra a következők vonatkoznak:
• Éves felelős vállalatirányítási nyilatkozat bevezetése az éves beszámolók részeként
• Jogszabályi keretek kialakítása a részvényesek jogainak gyakorlására (például közgyűlésen történő elektronikus úton való részvétel, kérdések feltevése)
• Ajánlás elfogadása a (független) felügyeleti igazgatók szerepéhez kapcsolódóan
• Ajánlás elfogadása az igazgatók díjazásához kapcsolódóan
• Az Európai Felelős Vállalatirányítási Fórum létrehozása
A Sarbanes-Oxley-törvény főbb előírásai
• A vezérigazgatónak és a pénzügyi igazgatónak büntetőjogi felelősség terhe mellett alá kell írnia a társaság beszámolóit; ha tudatosan nem valós beszámolót írnak alá, a korábbinál magasabb büntetési tételekkel kell szembenézniük
• A vezérigazgatók és a pénzügyi igazgatók elveszítik bónuszukat és a részvényeik eladásából származó nyereséget, ha kiderül, hogy az előző 12 hónapban a pénzügyi jelentést azért kellett módosítani, mert nem teljesítették a törvényi előírásokat
• A társaság nem nyújthat kölcsönt a felső vezetőinek
• Ha egy kibocsátó pénzügyi helyzetében változás áll be, azt azonnal közölni kell
• A nyilvános társaságoknak etikai kódexet kell elfogadniuk
• A nyilvános társaságoknak audit bizottságot kell létrehozniuk, kizárólag független igazgatósági tagokból; ez a testület felelős a könyvvizsgáló kiválasztásáért, és munkájának felügyeletéért, s legalább egy olyan tagjának lennie kell, aki pénzügyi szakértőnek számít
• Ki kell alakítani olyan csatornákat, amelyeken egy visszaélés gyanújára lehet felhívni a figyelmet; azokat az alkalmazottakat, akik ilyen bejelentést tesznek, védelem illeti meg
• A könyvvizsgálók korábbinál gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésére egy testületet (public company accounting oversight board) kell felállítani; felemelt büntetési tételekre számíthatnak azok a könyvvizsgálók, akik nem segítik mindenben az ellenőrzéseket
• A könyvvizsgálók nem végezhetnek bizonyos tanácsadási tevékenységeket
• Olyan nem könyvvizsgálói tevékenységeket, amelyeket a törvény nem tilt, csak az adott társaság audit bizottságának előzetes jóváhagyásával végezhetnek a könyvvizsgálók
• A könyvvizsgálatért felelős audit partnert ötévente le kell cserélni
• A társaság könyvvizsgálatát végző cégtől csak egy év szünet után vehető fel valaki alkalmazottnak az adott társasághoz
