A tudósok egészen mostanáig úgy tartották, hogy a tavasszal leolvadó szén-dioxid jég alól előbukkanó, csupasz bolygófelszínt látják ezeken a felvételeken; akad persze olyan szakértő is, aki valamiféle élettevékenységnek tudja be e ciklikus változásokat. Amerikai csillagászok mostani eredményei azonban nem igazolják a korábbi feltételezéseket; szerintük a foltok valójában gejzírek.
Az Arizona State University csillagászai a Themis (Thermal Emission Imaging System) űrteleszkóp infravörös fényképfelvételein tanulmányozták a titokzatos mintázatot. Ezekből pedig az derül ki, hogy a bolygó déli sarkkörénél tavasszal a napfény megolvasztja a magas szén-dioxid tartalmú jégpáncélt, amely a hő hatására nagynyomású gázzá alakul és hatalmas mennyiségű port és kőzetet lövell a levegőbe – ezek látszanak foltokként a képeken. A kutatók azt is kiszámították, hogy az így képződő szén-dioxid gejzírek akár 130 kilométeres óránkénti sebességgel is feltörhetnek. A Nature című tudományos folyóiratban közölt felfedezés jelentősége, hogy a marsi gázgejzírekhez hasonló nagy erejű gázkitöréseket korábban egyetlen más égitesten sem figyeltek meg.