Ma már vetélytársa lehet a Microsoft jövőre megjelenő operációs rendszerének, a Windows Vistának, a Novell közelmúltban piacra dobott SUSE Linux Enterprise Desktop (SLED) 10-es verziója. „Öt éve még azért imádkoztunk, hogy ne az egyetemisták játékszerének titulálják a Linuxot; három éve azért küzdöttünk, hogy ne a webkiszolgálók operációs rendszerének nevezzék; egy éve pedig azért harcolunk, hogy végre irodai munkaállomásként is teljes értékű legyen” – summázza a Linux fejlődését Szy György, a Linuxvilág magazin főszerkesztője.
A Novell SLED szoftverének és más Linux disztribútorok (például a RedHat) operációs rendszereinek egyik nagy előnye, hogy 10 ezer forint körüli áron kaphatóak. Sokkal olcsóbban tehát, mint a Microsoft hasonló célú szoftverei. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a Gartner piackutató cég szerint az idén Kelet-Európában a számítógépeknek alig 12 százalékát szállították Linux operációs rendszerrel, s ezeknél is gyakran az a tulajdonos első lépése, hogy lecseréli valamilyen kalóz Windows változatra, így a gépek mintegy 5 százaléka fut ezen a platformon a régióban. A szinte egyeduralkodó Windows miatt pedig kevésbé ismertek a Linuxok, azaz bevezetésük esetén a dolgozók átképzésére külön összeget, plusz erőforrásokat kell biztosítani. És valljuk meg: a megszokottól eltérni mindig macerás.
A SLED 10 fejlesztői így az egyszerűségre törekedtek, és számos ponton a Windowsból ismerős megjelenítéssel találkozhatunk. A kedvenc alkalmazások két kattintással elérhetők. Például a kommunikáció menüpont alatt együtt megtalálható az azonnali üzenetküldő, a levelező vagy épp a VOIP program. A SLED 10 Beagle nevű kereső-alkalmazása a dokumentumokban, elektronikus levelekben, üzenetekben, a weboldalakon és az alkalmazásokban is hatékonyan, gyorsan kutat. A keresési lehetőségek azonban az elismerésre méltóan szép, új kezelőfelülettel felturbózott – végleges változatban jövő tavasszal piacra kerülő – konkurens szoftvernél is bővülnek. A Vistában az úgynevezett metaadatok szerint is lesz lehetőség keresni, így például a dokumentumainkban akár a szerző neve szerint rátalálhatunk a szükséges anyagokra.
Az irodai munkához elengedhetetlen a SLED 10-hez alapáron tartozó OpenOffice.org 2.0.2-es változata, amely szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, prezentációkészítőt, rajzolóprogramot és adatbázis-kezelőt tartalmaz. A SLED 10 fejlesztői figyeltek a Microsoft Office programokkal való kompatibilitásra, és a menürendszer is nagyon hasonlóan van felépítve. A Microsoft anyagok kompatibilitásával az egyetlen bosszantó probléma, hogy az OpenOffice-ban megnyitott szöveges dokumentumok tördelése kissé eltér az eredetitől.
Emellett, ha új szoftvereket szeretnénk Linuxra telepíteni, meg kell ismerkednünk az úgynevezett RPM csomagok használatával. Ezek telepítése csak néhány kattintás, azonban arra egyelőre ne számítsunk, hogy a Windows esetén megszokott mennyiségű szoftvercsomag áll a rendelkezésünkre. A már bejáratott kezelőfelületű szoftvereket (például film- vagy zenelejátszót, képkezelőt, szótárprogramot és bármi mást) csak és kizárólag akkor telepíthetjük Linuxra, ha már készült hozzá egy-egy RPM csomag. A Windows Vista (amelyre karácsony előtt már előrendelést vesznek fel) viszont szinte minden eszközt, alkalmazást könnyen felismer majd. Emellett olyan újdonságokkal kényeztet, mint például a gadgets (kütyük) programocska, amelyet az Apple OS X rendszeréből widgets néven ismer a világ. Ennek segítségével nyomon követhetjük a legfontosabb tőzsdeindexeket vagy a valutaárfolyamokat.
A Linux rendszerek vitathatatlan és hatalmas előnye, hogy hagyományosan sokkal biztonságosabbak a Windowsnál. A Linux ugyanis nyílt forráskódú program, így a megtalált biztonsági réseket gyorsan, akár néhány óra alatt kijavítják. A vírusok jelentős része pedig egyszerűen nem támadja ezt a rendszert.
