Mert hiába állítja az összes piaci szereplő, hogy valaki, vagy valakik egyértelműen bennfentes információ birtokában kereskedtek, ezt bebizonyítani igencsak nagy mutatvány lenne.
Szinte biztos, hogy valaki megtudta: a piaci árnál jóval magasabban készülnek vételi ajánlatot tenni az áramszolgáltató részvényeire. Nagyobb tétel vásárlása egy kis forgalmú papírnál automatikusan felhajtja az árat, ami szemet szúrhat a felügyeletnek. Ezzel is számolnia kellett annak, aki a bennfentes információk birtokában vásárolt. A tőzsdének egyébként van egy automatikus rendszere, amely kiszűri a hirtelen forgalmi és árfolyam-változásokat. Akárhogy is történt, pár nap múlva valóban megugrott a papír ára, mert igaznak bizonyult a vételi ajánlatról szóló információ.
A törvényszegő befektetőnek olyan számlára kellett vásárolnia a papírt, amelynek gazdájáról semmit sem deríthet ki a hatóság. A svindlit nehéz tetten érni. Elég csak a szomszéd szomszédját megkérni a közbenjárásra, s máris kideríthetetlen a bennfentes személy részvétele a vételi oldalon.
Még nehezebb a felügyelet helyzete az Földhitel- és Jelzálog Bank papírjainak kereskedése esetében. Az itt felmerült gyanú szerint a banki különadóról szóló árfolyamot mozgató információ elsősorban politikusoktól szivároghatott ki. Bátran odaítélnénk az év legnagyobb felügyeleti fogása díjat, ha kiderülne, mitől indult be a papír zuhanása jóval a bejelentés előtt.
A nagy fogás azonban még hátravan, pedig jót tenne a magyar tőkepiacnak. No nem azért, mert bárki még oly jogos megbüntetése örömöt okozna a befektetők körében, hanem mert ezzel bebizonyosodna, hogy a tőkepiaci svindlik esetében is kiderülhet az igazság. Eddig ez sajnos nem igazán volt jellemző. Így pedig nehéz megcáfolni a találgatásokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
