Kedden az OTP Bank vezetői, Csányi Sándor elnök-vezérigazgató és Wolf László vezérigazgató-helyettes aláírták a montenegrói Crnogorska komercijalna banka megvásárlásáról szóló szerződést. A bank 100 százalékos részvénycsomagjáért 105 millió eurót fizet az OTP a tranzakció végleges lezárásakor, várhatóan ez év végén a bankot értékesítő vállalatoknak.
A Crnogorska komercijalna bankát 28 kis és közepes cég alapította zöldmezős beruházásként. A bank mérlegfőösszege tavaly év végén 303 millió euróra rúgott, amivel piaci részesedése elérte a 44 százalékot. Az eredetileg a kis- és középvállalati szektorra fókuszáló hitelintézet mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben jelen van és piacvezető. A saját tőke 2005 végén 19,3 millió euró volt, a bank adózott eredménye pedig – egy év alatt 54,6 százalékos bővüléssel – 3,0 millió euró. A tavaly év végi, 161,2 millió eurós ügyfélhitel-állomány 87,4 százalékkal, a 248,1 milliós ügyfélbetét-állomány pedig 141,5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A bank központja Montenegró fővárosában, Podgoricában található, de a hitelintézet meghatározó jelenléttel bír az ország gazdaságában fontos tengerparti régióban is, ehhez a területhez kötődik a hitel- és betétállomány mintegy 25 százaléka.
Az OTP Bank montenegrói ügylete a csoport tizedik akvizíciója a régióban (lásd a táblát). Tavaly összesen 603 millió eurót, az idén – a legújabb, montenegrói szerzemény nélkül – 1,19 milliárd eurót költöttek vásárlásra. „Az új akvizíciókkal az OTP Csoport nagy növekedést ígérő és jó jövedelmezőséggel kecsegtető piacokra lépett” – jelentette ki a közelmúltban Spéder Zoltán, a csoport alelnöke és vezérigazgató-helyettese. Az újonnan akvirált bankokra is érvényesek az alapvető középtávú (3-5 éves) befektetési célok: a 15 százalékos tőkearányos megtérülés és a legfontosabb szegmensekben az 5 százalékos piaci részesedés elérése.
Míg a bankrendszer nettó kamatmarzsa Magyarországon tavaly már csak 3,6 százalékos volt (Szlovákiában és Horvátországban ennél is alacsonyabb, 2,3, illetve 3,0 százalékos), addig Ukrajnában 4,7, az orosz piacon 5,0, Szerbiában pedig 5,4 százalékos nettó kamatot realizáltak a bankok. A megvásárolt szerb, illetve orosz pénzintézetekben emellett jelentős hatékonyságjavításra is lehetőség nyílik.
