Ráér az euró-céldátum
Formailag nem szükséges az EU-nak benyújtandó konvergencia-programban eurózóna-csatlakozási céldátumot vállalni – foglalta össze a Konvergencia Tanács (KT) véleményét Simor András, a tanács tagja a testület hétfői ülését követően. A KT szerint két év múlva, ötpárti konszenzus alapján lenne célszerű ilyen dátumot megjelölni. A testület amúgy világosnak és elérhetőnek értékeli a program céljait, ám az abban szereplő reformok kidolgozottságát nem tartja megfelelőnek. A KT a kormánynak azt javasolja, hogy a jövedelmet terhelő adókat mielőbb csökkentse, a fogyasztást terhelő adókat növelje, s szélesítse az adózók körét. A szintén KT-tag Surányi György, reagálva Járai Zsigmond hétfői, a konvergencia-programot élesen bíráló sajtótájékoztatójára, kijelentette, „semmilyen formában nem kíváncsi” a jegybankelnök magánvéleményére. Szerinte Járainak megfelelő szakértői testület áll a rendelkezésére, annak tagjaival kellene ütköztetnie az álláspontját. Egy nemzeti intézményt vezet ugyanis, és ebben a pozícióban az intézmény véleményét kell képviselni, amely jelen esetben eltér az övétől – mutatott rá Surányi.
Csehország is visszakozott
Nem tervezi hivatalos euró-bevezetési céldátum kijelölését országa számára a napokban kinevezett cseh kormányfő. Mirek Topolánek egy tévéinterjúban fejtette ki, hogy bár az előző kormány kacérkodott 2010 megjelölésével, egy ilyen közeli céldátumot a nemzetközi pénzpiacok immár nem fogadnak el reálisként, s maga is úgy látja, hogy eléréséhez drasztikus fiskális és munkaügyi reformokat kellene bevezetni. A cseh államháztartási hiány az idén elérheti a GDP 3,8 százalékát, ráadásul a deficit növekvő tendenciát mutat.
Reflexió
Új versenybírság az EU-ban
Az Európai Bizottság új bírságkiszabási útmutatást fogadott el a versenykorlátozó megállapodásban részes, és az erőfölényükkel visszaélő cégek esetében. A bírság alapja a jogsértéssel érintett forgalomnak akár a 30 százaléka is lehet, szorozva a jogsértés éveinek számával, viszont nem haladhatja meg az eljárást megelőző évben elért teljes üzleti forgalom 10 százalékát.
SÁRAI JÓZSEF, a Gazdasági Versenyhivatal nemzetközi irodájának vezetője:
„A közösségi szabályozás rugalmasabb lett a korábbinál, amely eddig kis, közepes és nagy jogsértést különböztetett meg, és ehhez rendelt hozzá minimum-maximum bírság összegeket például a jogsértés időtartama szerint, ám nem vette figyelembe, hogy mekkora cégről van szó. Most finomodik a módszertan, ugyanakkor megkockáztatható, hogy növekedni fognak a büntetések. Ám mivel a bírság nem lehet nagyobb a forgalom 10 százalékánál, a büntetés következtében nem mehetnek tönkre cégek, hiszen nem lehet cél a piaci szereplők számának csökkentése. Az iránymutatás egyébként nem kötelező a tagállamokra nézve, de Magyarországnak nem is kell közelednie ehhez, hiszen az itthoni szabályozás már 2004. január elseje óta az érintett forgalmat tekinti a bírság alapjának. Igaz, nem annak 30, hanem 10 százalékából indul ki. Tehát most az EU iránymutatása közelített a magyar szabályozáshoz.
A német E.ON energetikai konszern módosította hosszú távú megállapodását a Gazprommal: a Moszkvában aláírt új egyezmény értelmében az orosz fél 2020 és 2035 között már évi 24 milliárd, összesen 400 milliárd köbméter földgázt szállít majd Németországba. A szerződésben szereplő árat nem hozták nyilvánosságra, a közlemény szerint azonban az ügylet „versenyképes feltételek mellett” jött létre. Németország ellátásában 35 százalékos az orosz eredetű földgáz részesedése, szemben a 25 százalékos európai átlaggal.
Tőkeemelés az Ersténél
Az osztrák Erste Bank AG 14 milliárd forinttal tervezi megemelni magyarországi leánycége, az Erste Bank Hungary Rt. alaptőkéjét – derül ki az itteni pénzintézet közgyűlési hirdetményéből. A zárt körben, új részvények kibocsátásával tervezett alaptőke-emelést a szeptember 27-ére összehívott rendkívüli közgyűlésnek kell jóváhagynia. Az új részvények kibocsátási árfolyama a jelenlegi papírok névértékével megegyezően 1 forint, az ellenértéket pénzbeli hozzájárulással teljesíti a tőkeemelésre kötelezettséget vállaló Erste Bank AG. Az Erste Bank Hungary Rt. alaptőkéje jelenleg 39,41 milliárd forint. A részvények 99,9 százaléka az osztrák anyabank tulajdonában van.
Nem nyugszik a Szeversztal
Miután néhány hónapja lemaradt a luxemburgi székhelyű Arcelor bekebelezéséről, az orosz Szeversztal most a nála szintén jóval nagyobb, brit-holland tulajdonú Corus megszerzésén munkálkodik. A hírek szerint az orosz cég 1,5 milliárd dolláros részvénykibocsátást igyekszik megszerveztetni bankok egy csoportjával, s e tranzakció bevételéből szerezne tulajdont a Corusban.
Geomédia lapeladás
A Süddeutscher Verlag megvásárolja a Geomédia kiadó öt szaklapját (Kreatív, Élelmiszer, A Vendég, Turizmus Trend és Hotel). A Láng Holding többségi tulajdonában lévő Geomédiát előzőleg megvette a Geoholding Zrt., amely a kiadó fogyasztói lapjait (köztük a Pesti Műsort és a sárga RTV-t) megtartja.
Filmszakadás Fóton
Nyoma veszett a BBC számára angol produkcióban Magyarországon készülő Robin Hood-játékfilm március óta felvett anyagának – a 150 mesterkazettát a fóti filmgyárban tárolták. A kazettákat a feltételezések szerint augusztus elején lopták el ismeretlen tettesek, a rendőrség már azóta nyomoz, de az eset – brit sajtóközlemények nyomán – csak most került nyilvánosságra. Brit források szerint a 8 millió fontos (több mint 3 milliárd forint) költségvetésű 13 részes sorozat anyagának tolvajai már jelentkeztek, s 1 millió fontért (400 millió forint) lennének hajlandók visszaszolgáltatni zsákmányukat. Vannak azonban olyan találgatások is, hogy konkurenciaharc, esetleg biztosítási csalás lehet az ügy hátterében. Akárhogy is, egy ilyen eset nem jön jól a magyar filmiparnak, amely nagy terveket szó a külföldiek részére nyújtott bérforgatások felfuttatására. (A filmforgatások biztosításáról szóló írásunk a 64-66. oldalon.)
