Bogdan Putinica és Daniel Bogdan mindössze tizennégy évesek voltak, amikor az iskola mellett önálló vállalkozásban elkezdtek személyi számítógépeket javítani. A bukaresti gimnáziumban a számítástechnika-órákon beleszerelmesedtek a szoftverírásba, gépre azonban egyiküknek sem volt pénze. Így azután a megjavított PC-ken gyakorolták a programok készítését, s csak azután adták vissza azokat a tulajdonosoknak. „Tudást akartunk felhalmozni” – magyarázza Putinica.
Sikerült. Ma, huszonkilenc évesen, a két barát már milliomos. Az iskola elvégzése után céget alapítottak, amely mesésen jövedelmező outsourcing-megbízásokat kapott a Citibanktól, az AT&T Wirelesstől és hasonló kaliberű ügyfelektől mobiltelefonon és más eszközökön használható szoftverek fejlesztésére. Július végén azután eladták IP Devel nevű vállalatuk 76 százalékát az ideiglenes munkaerő-közvetítésével foglalkozó svájci Adeccónak. Az IP Devel lesz az alapja annak a bukaresti szoftverfejlesztő és -tesztelő központnak, ahonnan az Adecco szerte a világon ki fogja szolgálni ügyfeleit.
BANGALORE NYOMÁBAN. A Putinicáknak és Bogdanoknak köszönhetően Bukarest a globális outsourcing kelet-európai központjává, a térség Bangalore-jává válik. (Az indiai Bangalore az amerikai nagyvállalati kiszervezések egyik fő célpontja.) Eddig több százmillió dollár értékben hajtottak végre befektetéseket a román fővárosban olyan multik, mint az Oracle, a HP vagy az Accenture. Új irodaházakat építenek, ezrével vesznek föl informatikusokat, s egyúttal vadásznak a román startup cégekre és az általuk kifejlesztett technológiákra. „Bukarest végre vonzóvá válik” – lelkesedik a kiadócéget működtető Rachad El Jisr, a volt kommunista pártközpont közelében lévő népszerű La Mama kávézóban.
A siker egyik kulcsa nyilvánvalóan az olcsó munkaerő. Romániában egy kezdő programozó havi fizetése 500 dollár, ugyanannyi, mint Indiában, de csak fele a lengyel és a cseh szintnek. Nem utolsó szempont a nyelvtudás sem: becslések szerint a munkaképes korúak 60 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Erre apellál az amerikai TechTeam Global által tavaly felvásárolt Akela szoftverfejlesztő cég is, amely magazinhirdetésekben keres németül, olaszul, héberül, magyarul és angolul tudó munkatársakat ügyfélszolgálatába. A TechTeammel együtt immár tucatnál is több külföldi vállalat létesített call centereket Romániában a legkülönfélébb tevékenységekre, köztük szoftverhibák elhárítására, illetve a légitársaságok ügyfeleinek kiszolgálására.
A nyelvtudás és az olcsó munkaerő azonban még nem minden. A multik informatikai igazgatói oda vannak a román számítástechnikusok felkészültségéért és problémamegoldó képességéért. A román egyetemek hallgatói csapatai rendre az első helyen végeznek a Microsoft és az Oracle által szponzorált szoftverfejlesztési versenyeken. „Ha kell ötezer ember kódírásra, akkor India a jó választás. Magasabb szintű kutatáshoz és fejlesztéshez viszont érdemesebb Romániába jönni” – mondja Eugen Schwab-Chesaru, a számos külföldi befektetés, köztük az említett Adecco-ügylet tető alá hozásában segédkező Pierre Audoin Consultants tanácsadó cég helyi irodájának vezetője.
Ezt erősíti meg Varujan P. Pambuccian, a román parlamentben dolgozó számítástechnikus is, aki szerint az ország 16 ezer szoftvermérnökének a fele kutatás-fejlesztési munkát végez, nem pedig kódírással foglalkozik. A német Infineon Technologies csipgyártó nemrég nyitotta meg bukaresti központját, ahol 120 mérnök vesz részt az autóiparban és másutt alkalmazható nagy teljesítményű mikroprocesszorok – a vállalat részéről prioritásként kezelt termékcsalád – kifejlesztésében. Kevesen tudják, hogy a Microsoft több vírusvédő programja, köztük a Windows Live OneCare is, a román GeCAD által megalkotott technológián alapul.
Helyi ágazati vezetők most az informatika- és matematika-oktatásra fordított kiadások növeléséért lobbiznak, hogy erősítsék az ország pozícióját a további kutatási feladatok elnyerésében. A programba bekapcsolódott az Oracle is, amely informatikai kurzusokat támogat romániai egyetemeken. A szoftveróriás jelenleg 350 embert foglalkoztat Bukarestben, szoftverfejlesztési és terméktámogatási munkakörökben, de a létszám néhány hónapon belül várhatóan ezer fölé nő.
HAZATÉRŐK. A legbiztatóbb fejlemény talán az, hogy a kilencvenes évek gazdasági káoszának idején külföldön munkát vállaló románok kezdenek hazatérni. Eduan Fabian szoftvermérnök például dolgozott Svédországban, majd Írországban, de tavalyelőtt visszaköltözött Bukarestbe, hogy az Oracle-nél helyezkedjen el. Fizetése ugyan sokkal kevesebb, mint Írországban volt, de mint mondja, „összességében jobban kijövök belőle”. S hozzáteszi: „Jó itthon lenni.”
