EU értékelés
Az Európai Bizottság szeptember végén vagy október elején értékeli a módosított magyar konvergenciaprogramot, addig nem kommentálja a benne foglalt intézkedéseket – közölte Amelia Torres a bizottság szóvivője a Reuters-szel. Bizottsági források szerint a magyar költségvetési deficitcsökkentési program értékelésének előzetes dátumát szeptember 26-ra tűzték ki. Amennyiben a bizottság pozitívan értékeli a pénzügyi programot, új ajánlást fog tenni Magyarországnak a 3 százalék alatti hiány elérésének határidejére vonatkozóan. Torres szerint Brüsszel ezt az ajánlását az értékeléssel egyidejűleg fogja megtenni – írja a Reuters.
Az adók és járulékok csökkentésével nem lehet a gazdaságot dinamizálni és az államháztartás egyensúlyát megteremteni – mondta miniszterelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén a Parlamentben. A kormányfő szerint ezért a bevételek növelésen és kiadások csökkentésen alapuló kiigazítás nem kerülhető el, bár megerősítette: a nyugdíjasokon nem kíván takarékoskodni a kormány.
A miniszterelnök közölte: jelenleg a GDP 18 százalékát költi az állam a közszféra fenntartására, 2009-re az arány 15 százalékosra csökken, miközben az állami újraelosztás mértéke GDP-arányosan 51 százalékról 45 százalékra zsugorodik. Beszédében a kiadáscsökkentő intézkedések közül kiemelte az ártámogatások csökkentését, így célként jelölte meg, hogy a jelenlegi 500 milliárd helyett szociális alapon 100 milliárd forinttal támogassa az állam a lakossági gázárakat.
Gyurcsány Ferenc úgy ítélte meg, hogy a bejelentett intézkedések nem egyszerűen kiigazító jellegűek, mert átalakítják a gazdaság szerkezetét is.
Veres János pénzügyminiszter a költségvetési bizottság előtt megismételte néhány nappal ezelőtti mondandóját, amely szerint a konvergenciaprogram segítségével hazánk 2011-2013 között vezetheti be a közös valutát, és a dokumentum főbb számaival egyetért a jegybank is.
Veres János ismertette: a kormány csütörtöki ülésén hagyja jóvá a konvergenciaprogram végleges változatát, és a dokumentumot pénteken küldik ki Brüsszelbe.
A Fidesz kitart a járulékcsökkentés mellett
Matolcsy György, az Orbán kormány gazdasági minisztere a gazdasági bizottság ülésén továbbra is az adó- és járulékcsökkentésen alapuló gazdasági dinamizálás mellett érvelt. Bírálta, hogy a program az uniós források esetében csak 50 százalékos felhasználási aránnyal számol.
Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén a hitelességet hiányolta a programból, csakúgy, mint az elmúlt négy év gazdaságpolitikájából. Hozzátette: a számok közelítenek a realitásokhoz, de véleménye szerint nem látszanak a számokat alátámasztó konkrét intézkedések.
A volt pénzügyminiszter ugyanakkor úgy vélekedett, hogy ezért a programért elsősorban a kormánynak kell vállalnia a felelősséget, hiszen tényleges egyeztetés nem volt az előkészítés során és az egyeztető forumok között lényeges véleménykülönbségek is voltak. Ez utóbbit Varga Járai Zsigmond jegybankelnök által a hétfői pénzügyi csúcson elmondottakkal támasztotta alá. Varga emellett azt a véleményt is visszautasította, hogy a mostani megszorítások az elmúlt 5-6 év rossz fiskális politikájának az eredménye. Mint mondta, 2002-ben számos vélemény arról szólt, hogy az ország gazdasága jó.
Veres Varga kritikájára reagálva arra kérte az ülésen résztvevőket, hogy ne becsüljék le az egyeztetésben részt vevők szerepét. A jegybankelnök által elmondottakkal kapcsolatban a pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Járai a saját véleményét nyilvánította ki, ami viszont eltér az MNB és a Monetáris Tanács véleményétől. A jegybank és a kormány számításai között nincs érdemi eltérés – hangsúlyozta.
A szocialisták a közepesen gyors kiigazítás mellett
Molnár Albert, a költségvetési bizottság szocialista tagja elmondta: ez a program Magyarország jövőjét jelenti, ezért a frakció támogatja azt. Ugyanakkor bírálta az ellenzéket, hogy nem volt bátorságuk egy ilyen átfogó program megvalósításához 6 százalékos GDP-növekedés mellett.
A szocialista képviselő arra is felszólította a politikusokat – a pénzügyminiszterrel egyetértve – hogy a felelőtlen ígérgetésekkel hagyjanak fel.
Mielőbbi konszenzus a céldátumról
Herényi Károly (MDF) kifogásolta az egyeztetés hiánya mellett, hogy a kormány egyes sajtóhírek szerint már kiküldte a tervezetet Brüsszelbe a múlt héten, így – szerinte – ennek érdemi módosítására már nincs is lehetőség. Az MDF-es politikus emellett azt is javasolta, hogy a konvergenciaprogram elfogadása után az euró bevezetés céldátumának kitűzéséről minél előbb kezdjék el az egyeztetést a pártokkal és a Konvergencia Tanáccsal.
Veres János tévedésnek nevezte az ellenzéki képviselő által hivatkozott hírt. Természetesnek nevezte, hogy a konvergenciaprogram vitaanyagának nyilvánosságra hozatalával egy időben a tervezetet elküldik Brüsszelbe is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a módosításra nem lenne lehetőség – hangsúlyozta.
Határozott döntésekre bíztat az ÁSZ
Reális kiinduló paraméterek és prognózisok jellemzik a konvergenciaprogramot, amely inkább borúlátó forgatókönyvet vázol, így kevéssé kockázatos az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint. A szervezet honlapján közzétett vélemény szerint jelentős eredmény, hogy egyértelműbb lehet a kormányzati szektor és a gazdasági szereplők közötti határvonal.
Óvatos megfogalmazásban ugyan, de azért kritika is jut a kabinetnek: határozott döntéseket hiányolnak az érdemi reformok beindítása érdekében. Kovács Árpád ÁSZ-elnök lapunk kérdésére elmondta: a konvergenciaprogramba a szervezet javaslatának többsége beépült. Kovács fontosabbnak vélte a modernizációs lépések megvalósulását és úgy vélte, hogy most nem szükséges az euróbevezetés céldátumának megjelölése.
