Világosnak és elérhetőnek nevezte a konvergenciaprogram céljait Simor András, a Konvergencia Tanács tagja a testület keddi, a program benyújtását megelőző utolsó ülése után. Simor azonban leszögezte, a tanácsnak csak a gazdasági vonatkozásokat állt módjában vizsgálni, a rendelkezésükre álló szaktudás és információ nem volt elégséges ahhoz, hogy a program társadalmi hatásait részleteiben és mélységében elemezzék.
Simor azt is hangsúlyozta, hogy a rendelkezésükre álló szűkös időkereten belül, saját ismereteiken és tapasztalatukon túlmenően, a kormány tagjaival, a programot készítő pénzügyminisztériumi munkatársakkal, az MNB szakértői apparátusával és néhány kiemelkedő gazdasági szakértővel folytatott konzultációra, véleménycserére alapozva fogalmazták meg.
A Deloitte elnök-vezérigazgatója a testület másik két „civil” tagjának véleményét is tolmácsolva elmondta: a program rövid távon rontja a magyar gazdaság versenyképességét, de az most szükségszerű. Surányi György volt jegybankelnök közölte: a stabilizáció ezúttal jóval kisebb gazdasági megtorpanással jár majd, mint elődei az elmúlt 16 év során.
Simor András, Bogsch Erik és Surányi György ugyanakkor úgy véli, a kiadáscsökkentő intézkedések és a reformértékű átalakítások iránya és nagyságrendje a programmal összhangban van, de némelyek kidolgozottsága és részletezettsége még nem elegendő.
A tanács leszögezte ugyan, hogy a szükséges mértékű költségvetési kiigazítás jelentős és gyorsan bevezetett adóemelések nélkül nem mehetne végbe, de az adórendszer változtatásának eredményeként kialakult adómix – adottságként elfogadva, hogy az adózás szintje jelenleg nem mérsékelhető – a gazdaság versenyképessége szempontjából nem kedvező. Ezért a Konvergencia Tanács kiemelten fontosnak tartja, hogy a kormány mihamarabb fontolja meg az adórendszer olyan átalakítását, amely változatlanul hagyva az adózás GDP arányos szintjét, a versenyképességi szempontokat figyelembe véve, egyrészt, csökkenti a jövedelem típusú adók és járulékok arányát, másrészt, az összes adóbevételen belül növeli a vagyon és fogyasztási adók arányát. Ugyancsak az adószint változatlanságát feltételezve, fontos lenne a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék rendszer radikális felülvizsgálata.
A pártok felelőssége
Simor utalt arra, hogy a parlamenti pártoknak mindeddig nem sikerült egymással megállapodásra jutniuk a parlament nagyságának és az önkormányzati rendszernek a mainál hatékonyabb, takarékosabb és egyúttal a jövőbeni fejlődést elősegítő, régiós rendszerré való átalakításnak elveiről. A tanács tagjai úgy vélik minden parlamenti párt felelősséggel tartozik saját választóinak és az összes választópolgárnak azért, hogy az önkormányzati választások után ebben a kérdésben újra tárgyalóasztalhoz üljenek és a lehető leghamarabb megegyezésre jussanak.
Két év múlva lehet céldátum
Formailag nem szükséges céldátumot megjelölni az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramban, de a bevezetés tervezett időpontjának megjelölése hasznos lehet, főleg ha a tőkepiacok a kitűzött időpontot reálisnak, hitelesnek fogadnák el és azt mintegy beépítenék a forint kamatok jövőbeni mozgásáról kialakítandó várakozásaikba – mondta Simor. Ez kedvező esetben hozzásegíthetne a kamatszint gyorsabb csökkenéséhez.
A kiigazítás szükséges mérete és az ezzel járó kockázatok, a tanácstagok véleménye szerint ezidőtájt nem teszik lehetővé egy, a piacok számára hiteles, konkrét céldátum kitűzését. A kormány legutóbbi kommunikációjában megfogalmazott 2011-13 közötti célsávot, a program ütemes és konzekvens megvalósítása esetén reálisnak, megalapozottnak tartják. A testület azt javasolja, hogy a konkrét céldátum megjelölésére a program első két éve tapasztalatainak értékelése után, a parlamenti pártok közötti tárgyalások eredményeként kerüljön sor.
A Konvergencia Tanács azt is javasolja a kormánynak, hogy a program teljesítését (mind a számszerű célok mind az átalakítások jogszabályi bevezetése és megvalósítása tekintetében), valamint a programban a kockázatok kezelésére képzett tartalékok szintjét, az első évben negyedévente, azt követően féléves gyakorisággal vizsgálja felül, arról részletesen számoljon be az Országgyűlésnek és a nyilvánosságnak.
Elég az ígérgetésekből!
A tanács továbbá javasolja, hogy a parlamenti pártok, az érdekképviseletek és a civil szervezetek legkésőbb 2008 második felében kezdjenek tárgyalásokat és jussanak megállapodásra annak megelőzése érdekében, hogy a pártok az elkövetkező Európai Uniós, parlamenti és önkormányzati választásokon ismételten az ország anyagi helyzetét figyelmen kívül hagyó, a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének károkat okozó, teljesíthetetlen ígéretekbe kergessék egymást és így az országot. A tanács tagjai megengedhetetlennek tartanák, ha az elmúlt időszak súlyos hibáit a jövőben ismételten elkövetnénk és így nemcsak a program megvalósítása válna lehetetlenné, hanem ezáltal az állampolgárok következő években vállalni kényszerült áldozata is hiába válóvá válna.
