A májusi jelentésben szereplő makrogazdasági előrejelzését lényegesen megváltoztatta a jegybank. Az augusztus 28-án publikált friss inflációs jelentéshez fűzött indoklás szerint erre azért volt szükség, mert számos olyan kormányzati intézkedést fogadtak el, amely a májusban felvázolt makrogazdasági, inflációs és költségvetési pályát jelentős mértékben megváltoztatta.
7 százalékos infláció 2007-ben
A Magyar Nemzeti Bank feltevéseinek megvalósulása esetén – változatlan jegybanki kamat és 278 forintos euró/forint árfolyam mellett – az éves átlagos infláció 2007-ben jelentős mértékben, 7 százalékra emelkedik. Bár 2008 végére az infláció valamivel 4 százalék alá csökken, de továbbra is jelentős mértékben meghaladja az inflációs célt.
Ezzel párhuzamosan erőteljes gazdasági lassulásra számít a központi bank, a növekedés 2,5 százalékra – a potenciális növekedés alá – csökken az elkövetkezendő években.
Az elemzés ugyanakkor rámutat, hogy a kormányzati intézkedések, amennyiben teljes mértékben megvalósulnak, jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fenntartható gazdasági pálya kialakulásához és az egyensúlyi kockázatok csökkenéséhez. A főbb rizikófaktorok közül a jegybank szakemberei kiemelik a fiskális kiadáscsökkentő intézkedések egy részét (például kétéves bér-befagyasztás és létszámleépítés a közszférában, a költségvetési intézmények kiadásainak zárolása), továbbá a szabályozott árak (különösen a gázárak) szerepét, mely a teljes horizonton jelentős inflációs hatással lehet.
Az MNB becslése szerint a fiskális intézkedések közvetlen inflációs hatása 2007-ben 3 százalék, 2008-ban 1 százalék körülire tehető.
Az inflációs alap-előrejelzésben ugyanakkor a korábbinál nagyobb fokú bizonytalanságról számol be a jegybank. A bizonytalanság két forrásból fakad. Egyrészt inflációnövekedést okozhat, ha a kormányzati intézkedéseknek tovagyűrűző hatásai vannak, másrészt az alacsonyabb aggregált kereslet kisebb inflációt okozhat. Alacsonyabb pénzromlás felé mutathat, ha a lakossági fogyasztás az alappályában vázolthoz képest erőteljesebben esik,
ami alacsonyabb infláció és kisebb növekedés kialakulását idézheti elő. Az inflációs célokhoz képest azonban a teljes előrejelzési horizonton jelentős és egyértelmű felfelé mutató inflációs kockázatok jelentkeznek – hangsúlyozza a központi bank jelentése.
Csökken a lakossági reáljövedelem és a fogyasztás
Az adóintézkedések a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmét számottevően mérséklik. A lakosság mindehhez nagy valószínűséggel nettó megtakarításainak csökkentésével próbál alkalmazkodni, ám ennek mértéke attól függ, hogy az intézkedéseket mennyire tekintik tartósnak, illetve, hogy milyen mértékben képes a lakosság fogyasztását kisimítani. A jelentős mértékű reáljövedelem sokk összességében csökkenő fogyasztást eredményez 2007-ben és 2008-ban.
A csökkenő kereslet illetve a munkaköltségek emelkedése a vállalati szektor beruházásait és munkakeresletét is visszaveti, amely az állami létszámleépítések mellett lazuló munkapiaci feltételeket eredményez. Ennek hatására az MNB alap-előrejelzésében a versenyszektorbeli nominálbérek emelkedése az inflációt csak alig haladja meg 2007-ben.
A költségvetési intézkedések nyomán egyszerre érik a gazdaságot költséginflációs, keresleti, valamint szabályozott ár és indirektadó sokkok – zárja összefoglaló fejezetét a jelentés. Kezdetben az indirektadó-emelés és a szabályozott áremelések közvetlen inflációs hatásai dominálnak. Ehhez járulnak még hozzá rövidebb távon a költségeket emelő intézkedések, amelyek a vállalati szektort áremelésekre kényszeríthetik.
