Robert Fico miniszterelnök a júniusi választások után azt a Mikulas Dzurinda vezette reformkormányt váltotta fel, amelynek 11 milliárd dollárnyi külföldi tőkebefektetést sikerült az országba vonzania, gyorsítani a gazdasági növekedést és elérni azt, hogy Szlovákia ráálljon az euróövezeti tagság 2009. évi megszerzésének pályájára. Ugyan Fico nem sietett a reformok felhagyásáról szóló választási ígérete valóra váltásával, megtartotta az átalányadózási rendszert, és egyelőre nem növelte a jóléti kiadásokat sem.
A befektetőket viszont aggodalommal tölti el a privatizáció leállításáról hozott kormányzati döntés, az energiaszolgáltatókkal szembeni fellépés és a munkaügyi előírások megváltoztatásának szándéka – írja a hírügynökség Robin Shepardra, a németországi Marshall Terv szakértőjére hivatkozva. „A fundamentumok, amiért a külföldi tőke Szlovákiába áramlott, változatlanok, most azonban felmerülnek korábban nem hallható kérdések” – utalt a szakértő a privatizációval és az adózással kapcsolatos kormányzati jelzésekre.
Fico erőteljesebb ellenőrzés alá vonná a külföldi tőkét, amire viszont szüksége volna az országnak az idei évi 6,7 százalékos növekedési ütem fenntartásához.
A legvitatottabb kormányzati lépés a 18,5 milliárd koronás (628,6 millió eurós) pozsonyi repülőtéri privatizáció leállítása. Szigorúbb energetikai árképzési ellenőrzést akar megvalósítani Fico azzal, hogy a kormányzat írná elő a megengedett energiaár-emelési mértéket, amivel sérti az olasz Enel tulajdonában lévő SE energetikai cég érdekeit.
Az elemzők szerint Szlovákia a meglévő nagyberuházásokat (a PSA Peugeot Citroen és a dél-koreai Kia Motors beruházásait) nem fogja elveszíteni, mivel ezeknek a befektetéseknek a mérete és jellege megakadályozza az áthelyezésüket – mondják az elemzők. A szakértők hangsúlyozzák viszont, hogy az új zöldmezős befektetések elmaradhatnak a külföldi befektetőkkel szembeni kemény retorika hatására.
A pozsonyi kormány a befektetői nyugtalanságot igyekszik lecsendesíteni. A SARIO állami beruházásösztönző cég közölte, hogy mintegy 150 lehetséges projekt előkészítésén dolgozik – ezek dollármilliárdos befektetéseket jelenthetnek. Egyes állami tisztségviselők azonban elismerik, hogy óvatosabbakká váltak a befektetők, romlott a légkör a repülőterekkel és az energetikai cégekkel kapcsolatos fellépés hatására, az országba tehát „most nem rohannak a befektetők”.
