Nem volt meglepetés
A gazdasági elemzőket nem érte meglepetésként a Monetáris Tanács hétfői döntése, bár a piac megosztott volt a 25 és 50 bázispontos emelést illetően.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője hangsúlyozta, hogy a jegybank inflációs előrejelzése is alátámasztotta a magasabb kamatemelési mértéket. Az elemző az év végéig az alapkamat további emelkedését valószínűsítette, legalább 7,5 százalékra.
Barcza György elképzelhetőnek tartja, hogy a kamat 8-8,25 százalékig emelkedik az év végéig, ahogyan azt a piac is beárazta. Az ING elemzője ugyanakkor úgy vélte, hogy jelentősen erősödő forintárfolyam esetében, 265 forintos euróárfolyamnál ennél alacsonyabb szinten is megállhat a kamatemelési periódus. Az elemző szerint a tanács burkoltan arra is utalt, hogy a 278 forintos euróárfolyamnál erősebbet tart szükségesnek az inflációs cél eléréséhez.
Pozitívnak értékelte, hogy a közlemény hangvétele a tanács egységességére enged következtetni.
Az MNB szerint a tervezett lépések számottevő mértékben hozzájárulnak az államháztartási deficit és a külső finanszírozási igény jelentős csökkentéséhez, ami az ország kockázati megítélését javíthatja. Az inflációs kockázatok jelentős megnövekedése miatt azonban a középtávú árstabilitási cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel – áll a jegybank közleményében.
A belföldi kereslet ellensúlyozhat
Az MNB szerint a fogyasztói árakat rövid távon legnagyobb mértékben a költségvetési intézkedések közvetlen hatásai, az indirekt adók és a szabályozott árak emelése fogja megnövelni. Ehhez hozzájárulnak a termelési költségeket növelő lépések, amelyek idővel a vállalati szektort áremelésekre kényszeríthetik. A jövedelmeket érintő kormányzati intézkedések ugyanakkor fékezőleg hatnak a belföldi keresletre, ami részben ellensúlyozhatja a közvetlen inflációs hatásokat.
A legújabb fogyasztóiár-adatok, különösen a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások körében, az infláció trendjének emelkedését mutatják. A fiskális intézkedések várható hatásán túl továbbra is inflációs kockázatot jelent az importált infláció, különösen a világpiaci olajárak emelkedése.
Jövőre inflációs csúcs
A jegybank szerint az infláció átmenetileg megemelkedik, majd a várhatóan 2007 első felében elért csúcsról 2008 végére fokozatosan csökkenhet. A fiskális intézkedések átmeneti hatásaitól eltekintve is, amennyiben a jelenlegi monetáris feltételek a teljes előrejelzési horizonton fennmaradnak, a célt meghaladó infláció valószínűsíthető. Ezen belül a monetáris politika szempontjából kitüntetett időszakon, 6-8 negyedév múlva, az infláció és a maginfláció is számottevően magasabb lenne a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs céljánál.
A közeljövőben várható egyszeri áremelkedések középtávú hatásában, esetleges tovagyűrűzésében kulcsfontosságú szerephez jutnak az inflációs várakozások és a munkaerőpiac állapota. A csökkenő kereslet, illetve a munkaköltségek emelkedése a vállalati szektor munkakeresletét visszavetheti, és ez az állami létszámleépítésekkel együtt a munkaerő kínálat növekedését eredményezheti.
Ennek ellenére a versenyszektorban a nominálbérek emelkedése csak akkor maradhat mérsékelt, ha az egyszeri áremelkedések nem épülnek be a gazdasági szereplők várakozásaiba. A Monetáris Tanács ezért kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy kiszámítható politikájával koordinálja az inflációs várakozásokat és mérsékelje a költségvetési intézkedések másodlagos inflációs hatásait.
A szigorítás indokolt
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint szükséges volt a monetáris szigorítás, mivel a mostani körülmények között veszélyben van az árstabilitás elérése; Magyarország 2008 végére sem érné el az eredetileg tervezett 3 százalékos éves inflációs mértéket, ha a mostani kamatemelést nem lépte volna meg a Monetáris Tanács.
A jegybankelnök úgy gondolja, hogy a mostani 50 bázispontos emelés hozzájárult a Monetáris Tanács hitelességének növeléséhez. Kiemelte: egyhangú volt a tanács véleménye az 50 bázispontos emelés szükségességéről, sőt más kamatemelési javaslat sem hangzott el.
Járai kérdésre válaszolva elmondta: a kormány konvergenciaprogramja – az eddig ismertté vált adatok szerint – ugyan nem jó, de „talán először tesz eleget annak, hogy igaz számok vannak benne”. A jelenlegi feltételek az elhatározott kormányintézkedések mellett a konvergenciaprogram konzervatív előrejelzésen alapul, de a kormány és az MNB Monetáris Tanácsának véleménye az infláció alakulásáról a következő évekre vonatkozóan eltér – hangsúlyozta Járai.
További emelés jöhet
Az idei évben ez már a harmadik kamatemelés volt. A piac az év végéig még további egy-két kamatemelést tart elképzelhetőnek.
Az MNB közleménye szerint az ülés rövidített jegyzőkönyve 2006. szeptember 8-án 14 órakor jelenik meg.
