Adóelkerülés hitelből
A kamatadó halasztásánál a legfőbb kérdés az időzítés – nevezetesen, hogy még szeptember előtt elhelyezze valahová a pénzét a befektető. Kellemetlenül érintheti a befektetőt emiatt az, ha előre tudja, hogy bár most nincs megtakarítható pénze, de néhány hét vagy hónap múlva jelentősebb összeg üti a markát. Annak érdekében, hogy ezt ne csak kamatadóstul fektethesse be, ajánlja úgynevezett befektetési hitelét például az Erste Bank. A konstrukció lényege, hogy a jövőbeni bevétel terhére még augusztusban befektetési jegyet vásárolhat az ügyfél a banktól kapott hitelből, amit majd a tényleges bevétel beérkezésekor – viszonylag kedvező kamattal terhelve – kell visszafizetnie. Befektetési állománya így adómentes marad.
A kamatadót és az árfolyamnyereség-adót szabályozó törvény szerint ugyanis csak és kizárólag a nyugdíj-előtakarékossághoz kapcsolódó megtakarítások kamata és árfolyamnyeresége (önkéntes nyugdíjpénztári hozamok, nyugdíj-előtakarékossági – nyesz – számlán elhelyezett papírok hozama), illetve a lakás-takarékpénztárban elhelyezett betétek kamata marad adómentes. Minden más banki termék, befektetési jegy, állampapír vagy részvényügylet után adózni kell – előbb vagy utóbb.
1) Bankszámla és bankbetét – lekötés több évre
A banki termékek mindegyikét – folyószámlát, takarékbetétkönyvet, megtakarítási betétkönyvet, takaréklevelet és a hagyományos lekötött betéteket – sútja a kamatadó, amennyiben a számlatulajdonosnak vagy betétesnek kamatjövedelme keletkezik. Az adó alapja a számlán elhelyezett összeg után a kondíciós lista szerint jóváírt kamat.
Példa
Ha egy magánszemély 500 ezer forintot helyez el egyszeri hat hónapos lekötésre, évi 6 százalék kamattal, akkor a hatodik hónap végén 15 ezer forint kamatjövedelme keletkezik. Ennek 20 százaléka, azaz 3000 forint az adóteher, így 515 ezer forint helyett csak 512 ezer forintot írnak jóvá a számláján. Százalékban kifejezve az adótartalom éves szinten – a fizetett kamat függvényében – a befektetett összeg 1-1,5 százalékát is elérheti.
A kamatadó egyszeri kikerülésére ugyanakkor még van esély: amennyiben az ügyfél augusztus 31-éig elindítja betétlekötését, úgy az első kamatjóváírást még nem terheli a húszszázalékos forrásadó. Minél hosszabb távú lekötést választ tehát a befektető, annál hosszabb távra mentesülhet az adó megfizetése alól. Akár több évre is, néhány bank – a CIB, a Budapest Bank vagy a HVB – ugyanis éppen e célból éven túli lekötési akciókkal is előrukkolt. És bár ez bizonyos jogi okfejtések alapján vitathatónak tűnik, a Pénzügyminisztérium nem látja problémásnak azokat a szerződéseket, amelyeknél egy évnél ritkábban történik a kamat jóváírása – erősítette meg lapunk kérdésére a tárca szóvivője.
2) Állampapír – lejáratkor kamatozót keressünk
A lekötött bankbetétek még a mostani hosszított akcióknál is általában durván két évre tolják ki az első kamatadó megfizetését (egy-két extrém esetben tízéves lekötésre is láthatunk ugyan példát). Nem sokkal jobb jobb a helyzet azoknál az államkötvényeknél sem, amelyeket bár több évre (akár 15 éves futamidőre) vásárol a befektető, de a kamatot nem egy összegben a végén, hanem mondjuk félévente-évente kapja meg a kötvénytulajdonos. Így legfeljebb az első kamatfizetés lesz adómentes, és az is csak szeptember előtti vásárlás esetén.
A rövidebb futamidejű állampapírok, például a kamatozó kincstárjegyek pedig eleve maximum egyéves futamidejűek, a kincstári takarékjegyek is legfeljebb kétévesek, igaz, ezek mindegyike legalább lejáratkor egy összegben fizet kamatot. Természetesen ennyi haladék is haladék, így a szeptember előtti sietség a kötvénypiacon is indokolt. Az Államadósság Kezelő Központ tart is még néhány kincstárjegy-, illetve kötvénykibocsátást.
Augusztus 21. és 31. között például egy kamatozókincstárjegy-sorozatra, augusztus 29-én diszkont kincstárjegyekre, augusztus 31-én pedig öt- és tízéves államkötvényekre lehet jegyzéseket benyújtani. Ezen állampapírok kibocsátása már mind szeptemberben történik meg, de az első jóváíráskor még adómentes lesz a kamatuk – legalábbis a Pénzügyminisztérium álláspontja szerint. Azt követően viszont, ha a befektető eladja, illetve lejáratkor visszaváltja értékpapírját, adózandó kamatjövedelme keletkezik.
A diszkont kincstárjegyeknél viszont nincs kamatfizetés (miután eleve diszkontált áron vásárolunk, és lejáratkor a névértéket kapjuk vissza), így kamatjövedelem sem keletkezik. Árfolyamnyereség ellenben igen, amit ugyancsak 20 százalékos adó terhel. Itt is igaz viszont, hogy a szeptember 1-je előtt vásárolt papír még mentesül a kötelezettség alól.
3) Befektetési alap – egy kényelmes megoldás
A bankbetétekkel és a direkt kötvényvásárlással szemben adózási szempontból számos előnye van a nyíltvégű befektetési alapoknak. Hosszú távon persze nem kerülhető meg a 20 százalékos adóteher, mivel a befektetési jegyek után kifizetett hozam vagy a jegyek vételi és eladási árának különbözeteként elért árfolyamnyereség kamatjövedelemnek minősül (mint ahogy egyébként eddig is, csak az adó kulcsa nulla százalék volt). Az időzítésben viszont van különbség, miután a bankbetétesek és a kötvénytulajdonosok minden kamatfizetésnél adóznak, a jegytulajdonosok viszont csak akkor, ha végleg kiszállnak az alapból.
Egy augusztusi last minute bevásárlással tehát akár korlátlan ideig elhalaszthatjuk az első kamatadó megfizetését, amennyiben a befektetőnek nem kell rövid időn belül likvidálnia a megtakarítását. A nagyobb szabadságért és rugalmasságért cserébe persze nem lehetünk előre biztosak az elérhető hozam mértékében, ezért a portfólió megosztása kiemelten fontos lehet. Az általános – rossz – kisbefektetői gyakorlattal ellentétben nem a múltbeli teljesítményekből érdemes kiindulni, hanem az alapkezelővel konzultálva a jövőbeli hozamkilátások, a kockázat illetve a javasolt futamidő hármas horizontján érdemes egyensúlyt keresni.
Aki mégis nagyobb biztonságra vágyik, az választhat hozamgaranciás befektetési alapot is, amelyekből eddig is, és most augusztusban különösen nagy a kínálat. A K&H például Fix Plusz sorozatából dobott egy újabbat a piacra, az MKB ázsiai részvényalappal garantál, a HVB európai és amerikai tőzsdéken mozgó garantált alapot indított, de újdonsággal állt elő a Budapest Bank is. Ezek a garantált alapok persze zártvégűek, és 3-4 éves futamidejűek, a nagyobb biztonság tehát nagyobb kötöttséggel párosul. (Elvileg ugyan a lejárat előtt is adhatók-vehetők a tőzsdén, de alacsony likviditásuk miatt menet közben általában nehéz a kiszállás.)
4) Jelzáloglevelek – tíz évre is adómentesen
Aki ennél hosszabb időtartamra is nélkülözni tudja pénzét, annak – mérsékelt kockázat és fix futamidő mellett – jó megoldást jelenthetnek a jelzáloglevelek is. A lakossági befektetők számára ilyen értékpapírt a három hazai jelzálogbank bocsát ki (de más hitelintézetek is forgalmazzák). Léteznek 2, 3, 5 és 10 éves lejáratú levelek – mostanában jellemzően 6,7-7,2 százalékos éves kamattal. Nagy előnyük, hogy van köztük egyetelen kamatperiódusú konstrukció is, vagyis olyan, amelyik lejáratkor egy összegben fizeti vissza a tőkét és a kamatot is. Ha még valaki augusztus 31-éig jegyez ebből a fajtából, akár több évre is biztosan elkerülheti a kamatadót.
Példa
Tegyük fel, hogy van egymillió forintunk, és azon ritka kisbefektetők közé tartozunk, akik tíz évig nem is akarnak hozzányúlni befektetésükhöz. Ekkora összegnél és ilyen időtávon már egyáltalán nem mindegy, hogy adómentesen vagy 20 százalékos forrásadóval számolunk. A jelenlegi kamatkondíciók mellett ugyanis a tízéves jelzáloglevél kereken egymillió forintnyi kamattal növeli az eredeti befektetésünket, vagyis 2016 őszén kétmillió forintot kaphatunk kézhez. Ha csak néhány napot is csúszunk, akkor 200 ezer forintunk bánja, a kamat húsz százalékát kifizetéskor ugyanis könyörtelnül levonják majd.
Más kérdés, hogy érdemes-e 7 százalék körüli éves kamat mellett tíz évre elkötelezni magunkat. Ezt minden befektetőnek magának kell mérlegelnie, attól függően, hogy milyen inflációs környezetre és milyen kamatpályára számít az elkövetkező években.
5) Részvények – átkötni nem érdemes
A betét- és kötvényjellegű megtakarítások mellett szeptembertől a részvényügyletek sem ússzák meg az adóztatást. Rájuk ugyan nem a kamatadó, de az ugyancsak 20 százalékos árfolyamnyereség-adó vonatkozik majd, sőt a tőzsdén kívüli ügyletek hozamát ennél is nagyobb, 25 százalékos adó terheli.
A tőzsdei ügyletek tehát kedvezőbb elbírálás alá esnek, és további előnyük, hogy a nyereséggel szembe állítható a veszteség. Az adózó döntése szerint az adóévet közvetlenül megelőző év, illetve az adóévet megelőző két év veszteségei állíthatók szembe az adott adóév nyereségével. Így először a 2007. adóév nyereségével állítható szembe az idei veszteség, majd a 2008. adóévvel az idei és a jövő évi veszteség.
A szeptember 1. előtti vásárlások – a kamatadós szabályokhoz hasonlóan – itt is némi előnyt élveznek. A befektetőnek ez esetben arra kell figyelnie, hogy az árfolyamnyereség meghatározásakor milyen árat vesz alapul: a megvásárláskori árat, vagy az augusztus 31-én érvényes részvényárat . Ez nyilván attól függ, hogy az adott részvény esetében melyik a magasabb, ugyanis az adóköteles hozam mérséklése érdekében ez lesz számára a kedvezőbb. Emiatt a lehetőség miatt tehát nem szükséges átkötni a részvényeket szeptemberig, a kedvezőbb – magasabb – árfolyam automatikusan választható.
6) Életbiztosítások – unit-linked trükkök
A megtakarítási elemet is tartalmazó életbiztosításokat szintén nem hagyja érintetlenül a kamatadó, ám némi mozgásterük itt is maradt még a befektetőknek. Hosszú távon az adó elkerülésének legfőbb kritériuma a tízéves időtartam, ha ennél hosszabb a szerződés, akkor legfeljebb egy korábbi visszavásárlás miatt keletkezik adófizetési kötelezettség. Az is csak akkor, ha a biztosított többet kap vissza a biztosítótól, mint amennyit befizetett. Ez a többlet számít kamatjövedelemnek, és ennek a 20 százaléka a kamatadó.
A szeptember előtti szerződéskötés ez esetben is kerülő utat jelent, és a biztosítók logikája szerint az adót a unit-linked termékekkel lehet a leginkább megkerülni. A befektetési alapokhoz kapcsolt, erősen megtakarítási jellegű életbiztosítások eddig is nagyfokú rugalmasságot biztosítottak, amelyeknél eseti befizetésekkel és részleges visszavásárlásokkal a tízéves időtartamon belül is nagy volt a szerződők szabadsága. A biztosítók érvelése szerint ezt nem korlátozzák az új adószabályok, ha az alapvető kritérium, a tízéves futamidő nem sérül. Ha az ügynökök logikája valóban megállja a helyét – erre vonatkozóan még nem kaptunk érdemi választ a pénzügyi tárcától -, azzal még több szabadságot kaphatnak a biztosítottak. Szeptember előtt még gyorsan megköthetnek egy tízéves szerződést viszonylag kis összeggel, amit aztán később bármikor növelhetnek eseti befizetés címén – kamatadómentesen -, illetve kis részletekben felélhetnek – szintén adómentesen.
