Bár már az Alkotmánybíróság előtt vannak a megtámadott adótörvények, hónapokba telhet, míg a testület határoz arról, hogy melyik ütközik az alaptörvénybe, s melyik nem.
A kormány bejelentését követően ugyanis több szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult az adózási szabályok megváltozása miatt. A KDNP az elvárt adó, az evakulcs megemelése, a kétszeres minimálbérre számolt járulék, valamint a házipénztár megadóztatását véli törvényellenesnek, utóbbi miatt a Fidesz is lépett. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségénél (VOSZ) szintén a 125 ezer forintra számolt járulékbefizetés verte ki a biztosítékot. Az Autonóm Szakszervezetek az egészségügyi és munkavállalói járulékok emelését gondolják az alaptörvénybe ütközőnek, míg a Levegő Munkacsoport egyszerűen az egész adótörvénycsomag megsemmisítését várja el az Alkotmánybíróságtól, azzal érvelve, hogy az adóelkerülésre ösztönöz, fékezi a gazdaságot, az innovációt. A Magyar Bankszövetség természetesen saját érintettsége miatt az 5 százalékos banki különadó visszavonatását várja el a testülettől.
Hónapokba telhet a határozat megszületése
A beadványokkal az ítélkezési szünet miatt még nem foglalkozott az Alkotmánybíróság, várhatóan e hét végén vagy a következő elején szignálják ki a beadványokat a tíz alkotmánybíró valamelyikéhez – mondta a FigyelőNetnek Sereg András, a testület szóvivője. Az valószínűsíthető, hogy az adótörvényekhez érkezett beadványokat egy csokorban egy bíró vizsgálja meg három tanácsadója segítségével. A határozattervezet elkészítése akár egy-két hónapot is igénybe vehet, s ugyanennyit, amíg a testület észrevételezi, s dönt a jogszabályok alkotmányosságáról.
Bár a határozatok kihirdetése még odébb van, a FigyelőNet kísérletet tesz annak megjóslására, hogy az Alkotmánybíróság milyen megfontolások alapján adhat igazat vagy utasíthatja el a beadványokat. A mérlegelésben Szikinger István alkotmányjogász volt lapunk segítségére, aki hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróságot a következőkben leírtakhoz képest természetesen más megfontolások is vezérelhetik.
Ezek bukhatnak
Talán a legaggályosabb a banki különadó kivetése lehet – véli az alkotmányjogász, mivel itt tetten érhető a diszkrimináció, a szektorsemlegesség megsértése, amit nem szokott díjazni az Alkotmánybíróság. Szeptember elsejétől ugyanis a bankokat ugyanúgy érinti a 4 százalékos szolidaritási adó megfizetése, mint bármelyik más gazdálkodó szervezetet, tehát a plusz sarcot indokolhatatlannak tekintheti a testület.
Aggályosnak ítéli Szikinger István a januártól életbe lépő elvárt adó intézményét is, ami alapján a vállalkozónak a beszerzési értékkel csökkentett összbevétel 2 százalékát kellene befizetnie. Ez lényegében azokat a vállalkozásokat sújtaná, amelyek nullszaldósak, illetve veszteségesek, tehát egy fillér társasági adót sem fizetnek be. Ráadásul az unió éppen a bevételekhez kapcsolt adók leépítését szorgalmazza, ezért is van napirenden nálunk az iparűzési adó megszüntetése.
Ugyancsak visszadobhatja az Alkotmánybíróság az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) kulcsának 15-ről 25 százalékosra emelését, alapvetően arra hivatkozva, hogy az érintetteknek nem állt rendelkezésére kellő felkészülési idő, s hogy éves üzleti tervüket alapvetően forgathatja fel a változtatás.
Ezek túlélhetik
Nincs ugyanakkor az alkotmányban rögzítve, hogy az emberek nem élhetnek rosszabbul, mint korábban, nem emelhetők az őket érintő adók, járulékok – mondta Szikinger István. Így aligha fog törvénytelennek minősülni az egészségügyi és a munkavállalói járulék emelése, amit a szakszervezet nehezményez. Hasonló a helyzet a házipénztár megadóztatásával is, hiszen az alaptörvény szintén nem szabályozza, hogy a kormány hányfajta adónemet vethet ki. A kétszeres minimálbérre kivetett munkaadói járulék pedig azért úszhatja meg, mert a jogszabály megengedi, hogyha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy ténylegesen minimálbért fizet, akkor mentesül a dupla sarc alól.
Tízmilliárdok sorsa
A büdzsé szempontjából nagyon nem mindegy, hogy az Alkotmánybíróság hogyan ítéli meg a beadványokat. De vegyük sorra a tételeket!
A minimálbér kétszerese után fizetett járulék idén 20, jövőre 80 milliárd pluszt jelent. Az evakulcs emelése ebben az évben 10, jövőre 53 milliárd forint többletbevétellel járna. A házipénztár megadóztatása 10, az elvárt adó 55, a banki különadó 50, míg a munkavállalók járulékainak emelése 38 milliárd forinttal járulna hozzá a költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez.
