Tippnix

Új idők járnak a Szerencsejáték Zrt. háza táján, amit az is mutat, hogy „a neonszocializmus utolsó ikonjaként” emlegetett, Telitalálat feliratú fényreklám a nyár elején lekerült az Andrássy út és a körút sarkán lévő ház tetejéről. Az új idők szelét azonban a cég honlapján fogadó játékosok csak hellyel-közzel érezhetik. Igaz ugyan, hogy telefonon, sms-ben, sőt még az interneten is lehet fogadni a hagyományos játékokra (Totó, Lottó), de például a sportfogadási szekció nem kevés kritikát kap. A rendszeresen fogadó fiatal generáció számára érthetetlen, hogy a Tippmix fogadásait továbbra sem lehet élőben, az interneten megkötni, holott a Szerencsejáték Zrt.-nél több mint egy éve ígérték meg ezt. Közben az ismert nagy oldalak, mint a Sportingbet vagy a Betandwin (újabban Bwin) fogadási kínálata és esélyszámai nagyságrendekkel jobbak. Nem is beszélve a felhasználóbarát felületről, vagy éppen arról, hogy a foci világbajnokság idején a meccsek közben (!) változó oddsokkal lehetett fogadni az adott játék végkimenetelére.

Székely Gábor, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója megérti azoknak az aggályait, akik a Tippmix esélyszámait kritizálják. Ám szerinte elsősorban azzal van a gond, hogy a tiszta bevétel után 20 százalék játékadót és 25 százalék jövedelemadót kell befizetniük az államkasszába, míg az online szerencsejáték szervezők ilyen terhek nélkül dolgozhatnak. Így a sportfogadásokon a Szerencsejáték Zrt.-nek nem lehet haszna.

Az állam és a Szerencsejáték Zrt. egyelőre jogosan védi a bevételét, és érthető, hogy felveszi a harcot az állami monopóliumot megnyirbálni igyekvő online kaszinókkal és fogadóirodákkal. A szerencsejáték törvényt tavaly novemberben módosították, amelynek értelmében az említett cégeknek tilos Magyarországon hirdetniük, és a bankoknak (elvileg) nem lenne szabad az ilyen weboldalak üzemeltetőinek számlájára átutalást teljesíteniük. (Figyelő, 2005/49., 2006/15. és 2006/31. szám)

NINCS IGÉNY? Ezzel együtt a hazai fogadásszervező cég első embere nem tekinti prioritásnak, hogy a nagy online fogadóirodákhoz hasonló kínálatot nyújtsanak. „Az igazgatóság megosztott az internetes jelenlét kérdésében; van, aki hatalmas jövőt lát benne, de én személy szerint nem hiszek a gyors áttörésben. Elég, ha megnézzük Németország egyes tartományi szerencsejáték szervezőit, ott is csupán a bevételek mintegy 4 százaléka jön létre az interneten” – érvel Székely Gábor.

Ennek ellenére elgondolkodtató, hogy a Szerencsejáték Zrt. 2005-ben elért 133 milliárd forintos bevételéből mindössze 374 millió származott az online, a telefonos és az sms-es fogadásokból együttvéve. Ez a teljes bevételnek mindössze 3 ezreléke! A vezérigazgató szerint ez nem a cég szolgáltatásainak hiányosságaira utal, hanem egyszerűen nincs megfelelő hazai kereslet az online fogadásra. Már csak azért sincs, mert az áruházakban, trafikokban, postahivatalokban országszerte 4300 terminálon lehet kényelmesen és gyorsan tippelni.

Székely Gábor szerint a hazai sportfogadás sokkal kevésbé fejlett, mint például Nagy-Britanniában. A fogadási kedvet a magyar foci állapota sem csigázza fel túlzottan, így nem meglepő, hogy a Szerencsejáték Zrt. bevételeinek csak mintegy tizedét adják sportfogadási játékok. A lottójátékok hozzák a társaság forgalmának 70 százalékát, ennek is több mint felét a lassan fél évszázada sikeres „zászlóshajó”, az ötös lottó.

ARANYBÁNYA. E tekintetben valóban az európai élmezőnyben vannak a cég mutatói és szolgáltatásai. A magyarok fejenként és évente 52 eurót költenek el szerencsejátékokra, ami jellemzően kétszer több mint a régió más országaiban. Igaz Skandináviában 110-120 eurós az évi átlagos költés, de ott a jövedelmek is magasabbak. Közben a cég igazi állami „aranybánya”. A 2005-ben elért 133 milliárdos bevételből 57 milliárdot utaltak át a költségvetésbe. Emellett a 4 milliárd forintos adózott nyereségből 3,5 milliárdot fizettek ki osztalékként a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az idei első félévben 73 milliárdos bevételt ért el a Szerencsejáték Zrt., ez 11,3 százalékos növekedést jelez, és az év egészére 140 milliárd forint feletti bevételt várnak. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a cég magánosításának ötlete réges-rég kikerült a politikai döntéshozók bevételnövelő ötlettárából.