Mi az az internet? – kérdeztek vissza a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem jövőkutatás tanszékén, amikor 1993-ban az elsős egyetemista Kiss Sándor arról érdeklődött, írhatja-e proszemináriumi dolgozatát az internet társadalmi hatásairól.
A példa kiragadott ugyan, de jelzi: kevéssé találkoztak a fiatalember elvárásai és az egyetem képzési kínálata. Ehhez hozzájárult, hogy Kiss Sándor olyan középiskolába járt, amely erősen különbözött az átlagtól. „A két tannyelvű Karinthy Frigyes Gimnázium angolszász mentalitása nagyon erős indítást jelentett; utána az egyetemek és főiskolák nem tudtak inspiráló közeget nyújtani számunkra „ – emlékszik vissza a barátaival közös érzésére Kiss.
Részben az elmaradottnak ítélt közegből való kitörési vágy miatt alapította meg Kiss Sándor négy volt középiskolai évfolyamtársával 1995-ben a Sense/Net Kft.-t. Az indulás az amerikai garázskorszakot idézte, azzal a különbséggel, hogy egy üres lakásban állították fel a központot, ahol vezetékes telefon sem volt. Az egyetemi évek a vállalkozás szempontjából is a tanulást szolgálták, ekkor a munkáik között akadt programozás és multimédiafejlesztés is.
 |
Kiss Sándor
32 éves, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát marketing és információgazdálkodás szakirányokon. 21 éves kora óta a Sense/Net Kft. ügyvezetője.
Nőtlen, barátnője pszichológus. Szabadidejében gitározik, siklóernyőzik, focizik vagy olvas. |
|
|
|
|
Ez a két vonal azonban nem haladt sokáig párhuzamosan, a társaság kettévált: ketten eladták tulajdonrészüket, és megalapították a marketing- és online kommunikációval foglalkozó Mirai Interactive Kft.-t. Kiss Sándor, Bíró Tamás és Malahovszky László viszont web alapú alkalmazások, vállalati portálok fejlesztésével akart foglalkozni, így ez lett a Sense/Net tevékenysége. A vállalati portálokon a hírportálokhoz hasonlóan ablakokban, meghatározott tördelésben érhető el minden, a cég életéhez szervesen kapcsolódó tudnivaló (Figyelő, 2002/28. szám).
FELFUTÁS. Az egyetem befejezése után az alapítók már megfelelő tapasztalatokkal és letisztult elképzelésekkel rendelkeztek, a magyar informatikai piac fejletlensége viszont erős korlátozó tényezőnek bizonyult. Szerencséjükre a tengerentúlon és Nyugat-Európában még javában fújódott fölfelé a dotcom-lufi, így a cég 1999 és 2001 között árbevételének több mint felét külföldről szerezte.
Ezek az évek a tudás elmélyítésével teltek. Észrevették például, hogy a különböző alkalmazások létrehozása során gyakran ugyanolyan megoldásokat használnak. Először csak másolták saját magukat, de aztán úgy gondolták, hogy érdemes szabvány termékkel megjelenni. „Ennek számos előnye van: az ügyfél jobban megbízik benne, ha látja, hogy máshol jól működik; ha pedig elhárítunk egy hibát, akkor ez minden felhasználónál megtörténik” – indokol az ügyvezető.
A visszajelzések alapján az is világossá vált, hogy nem tartalommenedzsment-programot, vagy más, specializált alkalmazást érdemes fejleszteni, hanem egy olyan keretrendszert, amelyben meg lehet oldani egy vállalat – akár újonnan felmerülő – problémáit is. A számos köztes megoldás után létrehozott Sense/Net Portal Engine nevű integrált vállalati rendszer képes volt erre, és már valódi „dobozos” terméknek számított, amelyet a viszonteladók a dokumentáció birtokában továbbfejleszthetnek. A Portal Engine-nel fejlesztett első jelentősebb rendszer a főpolgármesteri hivatal integrált intranetes és internetes felülete, de a motor jól szolgál számos más nagy szervezetnél, vállalatnál is. A többi között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének publikus oldala, valamint a Főgáz és a Magyar Villamos Művek belső-külső rendszere is erre épül.
NAGY UGRÁS. Bár a fejlődés korábban sem volt lassú – a Sense/Net többször is előkelő helyen szerepelt a Deloitte közép-európai Technology Fast 50 listáján, amely a leggyorsabban növekvő informatikai cégeket rangsorolja -, a tulajdonosok a növekedés támogatására kockázati tőke bevonása mellett döntöttek. A magyarországi technológiai cégekre szakosodott amerikai Primus Capital Partners tavaly szerzett kisebbségi tulajdonrészt a vállalatban (a többségi részesedésen a három alapító egyenlő arányban osztozik).
Kiss Sándor szerint erre elsősorban azért volt szükség, hogy az irányításban megjelenjen a tulajdonosi szemlélet. „Egészen más, ha az ember nem magának, hanem a befektetőnek magyarázza az eredményeket” – hangsúlyozza az ügyvezető, hozzátéve: azóta sokkal erőteljesebben érvényesül az eredmény- és a növekedés-centrikusság. Ez meg is látszik- a tavalyi 181 millió után az idén 250-300 millió forintos árbevételt terveznek, s ennek nagy részére, aláírt szerződések formájában már meg is van a fedezet.
A befektetés leglátványosabb hozadéka az intenzív szervezetépítés: a Sense/Net létszáma az elmúlt egy évben majdnem megduplázódott, mostanra elérte a 35 főt. Ezzel a korábbi kettő helyett háromszintessé vált a szervezeti struktúra: a tulajdonos-menedzserek és a fejlesztők közé beékelődtek a nem tulajdonos menedzserek, akik a többi között az egyes projektek vezetésében tehermentesítik az alapítókat.
Kiss Sándor lelkesen ecseteli a szervezetépítés állását – saját elmondása szerint ez a kedvenc területe, ami nem meglepő, figyelembe véve, hogy inkább érzi magát humán, mint reál beállítottságúnak. Az üzletember a hr mellett az általános ügyvezetői teendőkre és a stratégia meghatározására koncentrál. Utóbbiban részt vesz Bíró Tamás tulajdonostárs is, aki a marketingre és a termékfejlesztésre szakosodott.
Az intenzív növekedés mellett a tevékenység arányainak megváltoztatása szerepel a tervekben, a termékfejlesztést és az ehhez kapcsolódó licencértékesítést kívánják előtérbe helyezni. Kiss Sándor tisztában van ennek nehézségeivel, mivel ebben a szektorban csak olyan cég lehet viszonteladó, amelynek van hozzáadott értéke, ezért bonyolult egy nemzetközi hálózat kiépítése. A magyar piac a licencek szempontjából túl kicsi, az ügyvezető szerint legfeljebb évi 50-100 millió forinttal számolhatnak ebből a forrásból. A jelenlegi viszonteladók közül az Austria.com csoport jutott a legmesszebbre a Sense/Net keretrendszerével, amely továbbépítve már összességében többmilliós látogatottságú német, magyar és román nyelvű portálok közös platformjául szolgál.
|
Sarokpontok
AKTÍV FIGYELEM. Nem szolgálják ki gépiesen az ügyfelet, hanem megnézik, mit szeretne valójában elérni, és az esetek nagy részében képesek hatékonyabb megoldást kínálni; ezzel láthatóan nő az ügyfél bizalma is.
JÖVŐKÉP. A cég határozott elképzeléssel rendelkezik a „jövő munkahelyéről”, ahol a dolgozó a számítógép elé ülve minden szempontból személyre szabott felülettel találkozik, a számára releváns hírekkel és feladatokkal, így sok időt takaríthat meg.
LAZASÁG. A cég megkülönböztető jegye a lazaság, amely nem a határidők kezelésében, hanem az irodában a tágas munkatér, a csocsóasztal és az ülőlabdák formájában mutatkozik meg, a partnerek felé pedig a nyíltságban és őszinteségben. Ennek eredménye a sokszor szinte baráti viszony a partnerekkel.
KÉPZÉS. Igyekeznek mások kárán tanulni, ezért sok tanácsadót alkalmaznak, anyagilag is támogatják a dolgozók tudásának fejlesztését, a coaching és a mentorálás is bevett a cégnél, valamint nagy mennyiségű szakirodalmat tesznek hozzáférhetővé.
PIACISMERET. A siker egyik titka az európai és magyar piaci sajátosságok figyelembe vétele. Ide tartozik, hogy termékeik minden része magyar nyelven is elérhető, kezelhető; és az is, hogy a rendszer minden eleme jogosultságokkal védhető, így jobban illeszkedik a hazai hivatalok bürokratikusabb igényeihez. |
|
|
|
|
