Egyetlen bankár sem szeretett volna névvel nyilatkozni a Figyelőnek arról, mi az álláspontja a CIB Bank tíz éves lejáratú kamatadó elkerülő termékéről. Nem véletlenül: ez ugyanis olyan jogszabály-értelmezésen alapul, ami, ha nem bizonyul helyesnek – vagyis a hatóság végül másképpen olvasná a paragrafusokat -, akkor a számlatulajdonosoknak meg kell fizetniük a kamatadót. Maga a bank sem lehet teljesen biztos a dolgában, hiszen hirdetményén, igaz, alul és apró betűkkel, de felhívja ügyfelei figyelmét arra, hogy nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek a hatóságok esetlegesen eltérő jogszabály-értelmezéséből fakadnak. A szépen megfogalmazott mondat lényege tehát: kedves ügyfél, hozd a pénzed, megúszhatod a 20 százalékos kamatadót, de magadra vess, ha utóbb mégis adóznod kell.
ADÓKERÜLŐ MEGOLDÁSOK. Odáig egyértelműek a szabályok, hogy az augusztus végéig elhelyezett betétek az első kamatperiódusban még nem adóznak, illetve befektetési jegyben bármeddig ücsöröghet az ügyfél anélkül, hogy kiszálláskor a nyereség 20 százalékát elvenné az állam. Azt, hogy a hónap végéig miként érdemes megtakarításainkat átrendezni, lapunk is részletesen bemutatta (Kiskapuk augusztusa – Figyelő, 2006/32. szám). Feltűntek azonban olyan pénzügyi termékek is, amelyek azt ígérik, hogy a szeptember utáni befizetések esetében is megspórolható az adófizetés, csak a szerződést kell ebben a hónapban megkötni. A CIB említett Kamatkirály nevű számlája is ilyen, ráadásul igen attraktív, összegtől függően akár évi 6,50, illetve 7,25 százalékos kamattal. A kamatot kizárólag a 10 éves kamatperiódus végén vagy a számla megszüntetése esetén fizetik ki, de befizetéseket 2006. szeptember elseje után is lehet teljesíteni. A bank szerint ezekre az összegekre ugyanúgy vonatkozik a kamatadó-mentesség. A számláról szabadon kivehető pénz, de ha magasabb kamatsávban szeretnénk maradni, havonta legfeljebb kétszer terhelhetjük meg, és ügyelnünk kell arra is, hogy az egyenleg nem csússzon 50 ezer forint alá.
Ez így nagyon szépen hangzik, de felmerül a kérdés, hogy ha ilyen egyszerű a kamatadó szeptember utáni kikerülése, miért nem követte egyetlen versenytársa sem a CIB példáját. Név nélkül nyilatkozó bankárok szerint nem tisztességes a CIB megoldása. A jogszabály valóban nem fogalmaz egyértelműen, s a bank ezt igyekszik kihasználni – állítják. A tájékozatlan ügyfelek beugorhatnak a konstrukciónak, ami – a megkérdezettek jogértelmezése szerint – helytelen, ráadásul a bank a felelősséget egyértelműen és kizárólag az ügyfelekre hárítja. Érdekes, hogy egy másik pénzintézetnél, a Raiffeisennél is találtunk erről szóló figyelmeztetést, annak ellenére, hogy ők nem kínálnak jogilag többféleképpen értelmezhető terméket: a pénzintézet határozottan a befektetési alapjai, illetve az egy év alatt 8,01 százalékot fialó 12 hónapos betétlekötés felé terelgeti a kamatadót elkerülni vágyó ügyfeleit.
A biztosítók képviselői szerint sokkal kevésbé vitatható az általuk kínált kiskapu. A pénzügyi szolgáltatók e körében elsősorban azok kaszálhatnak nagyot, akik jól bevezetett unit-linked (befektetéshez kötött) termékportfólióval, kiterjedt és magasabb pénzügyi kultúrájú ügyfélkörrel rendelkeznek. Úgy tűnik, elég egy legalább 10 éves futamidejű, 100 ezer forintos unit-linked biztosítást kötni még a hó vége előtt, s onnantól kezdve bármikor és bármekkora összegek befizethetők a számlára eseti díjként, s ki is vehetők onnan kamatadó-fizetési kötelezettség nélkül. A törvény úgy fogalmaz, hogy a biztosítási szolgáltatásokra akkor vonatkozik a mentesség, ha a lejárati kifizetés legalább 10 év múlva esedékes, de nem kell kamatadót fizetni akkor sem, ha a 2006. szeptember elseje előtt megkötött biztosításokat részlegesen visszavásároljuk. Ez pedig éppen a fenti biztosítós megfogalmazása a pénzkivételnek. Ugyanakkor szabadon növelhetjük kamatadó-mentes megtakarításainkat, ha a számlánkra eseti befizetéseket teljesítünk.
A biztosítói és a banki adóelkerülő megoldás logikája hasonló: az eseti befizetésekkel és a részleges visszavásárlással ugyanis a unit-linked biztosítás és a CIB-számla is működtethető olyan bankszámlaként, ahol adómentesen hozzájuthatunk a pénzünkhöz. Mivel (mintegy bónuszként) az életbiztosítási adókedvezményhez nem nyúltak a törvény módosításakor – ez továbbra is az éves befizetés 20 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint -, ezt kihasználandó a unit-linked számlákra optimális megoldásként évente 500 ezer forintot érdemes elhelyezni.
Azt biztosítói szakemberek is elismerik, hogy jókora a valószínűsége e pozitív diszkrimináció felszámolásának, különösen akkor, ha feltűnően sok pénz áramlik át az egyébként kifejezetten drágának számító unit-linked termékekbe. Az is érdekes, hogy az egyik alkuszcégnél azt mondták lapunknak: inkább nem kérnek állásfoglalást az adóhivataltól a kérdésben, nem akarják ugyanis felhívni a hatóság figyelmét erre az őket kedvezően érintő helyzetre. Informátoraink szerint egy ügyesen érvelő ügynök az egész családnak – beleértve a gyerekeket és a nagymamát is – köt egy-egy unit-linked biztosítást, hogy aztán a számlákon kamatadó-mentesen lehessen gyűjtögetni a család megtakarításait.
ATTRAKTÍV HOZAM. A befektetéshez kötött termékeket kínáló biztosítók és az e konstrukció eladásából élő több ezer ügynök mellett kapóra jöhet a kamatadó a lakástakarék-pénztáraknak is. A törvényalkotó, miután eddig – a jelzáloghitelezést pártolva – többször is mostohán bánt velük, most megkegyelmezett e körnek, s nem nyúlt az állami támogatáshoz. A lakás-takarékpénztári számlára érkező ügyfélbefizetéseket 30 százalékkal, de évi legfeljebb 72 ezer forinttal fejeli meg az állam, így ahhoz, hogy a lehetséges maximális támogatást megkapjuk, havonta 20 ezer forintot érdemes elhelyeznünk a számlán. Igaz, az összeg csak a 8 éves szerződések esetében használható fel szabadon. A két piaci szereplő – a Fundamenta-Lakáskassza és az OTP Lakástakarékpénztár kidolgozta az új módozatokat, amelyek – köszönhetően az állami támogatásnak – már olyan attraktív hozamokat nyújtanak, hogy valóban vetekednek a kamatadóval sújtott betéti kamatokkal.
A felügyelet figyel, de nem büntethet
Tájékoztatót tett közzé a „félrevezető megtakarítási ajánlatokról” a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Ebben felhívja a bankok figyelmét arra, hogy a tényleges éves nettó kamat mértékét jelző egységesített betéti kamatláb-mutatót (EBKM) a meghirdetett kamattal azonos méretben tegyék közzé, s tartózkodjanak más, félrevezető hirdetésektől is. Megtévesztő lehet a reklám, ha nem egyértelműen és feltűnően csak az éves kamatot közli a hitelintézet, illetve összekeveri több, különböző konstrukció jellemzőit. „ A jogszabály csak annyit mond, hogy az EBKM-et feltűnő módon kell közzétenni, vagyis nem fogalmaz olyan részletesen, mint a teljes hiteldíj mutató, a THM esetében, amelyről tavaly januárban kormányrendelet is született” – mondta a Figyelőnek a Binder István, a PSZÁF szóvivője. Így tehát azok a bankok, amelyek nem egyértelmű vagy megtévesztő hirdetésekkel próbálják magukhoz édesgetni az ügyfeleket, jogszabályt nem sértenek, és nem is szankcionálhatók. A kérdés azért vált aktuálissá, mert a legutóbbi időkig a bankok gyakorlatilag nem is rendelkeztek éven túli betéti konstrukciókkal, illetve nem hirdették azokat. Most a kamatadó-fizetés késleltetése okán lettek népszerűek ezek a konstrukciók, s mivel a több éves lekötéseknél az éves kamat és az EBKM markánsan eltér egymástól, önmagában a kamat feltűnő közlése megtévesztő lehet. Ha formális vizsgálatot nem is végez a hatóság – és nem is büntet -, ha alapvető fogyasztóvédelmi szabályokat hágnak át a félrevezető reklámokat közlők, azokat rendre figyelmezteti is a felügyelet. Ami az ügyfél szempontjából ma egyértelműnek látszik: ha valaki kétszámjegyű kamatot lát egy hirdetésben, joggal kezdhet gyanakodni – valószínű, hogy egy évnél hosszabb lekötésre kínál annyit a bank, vagy befektetési jegyek vételét is kéri a magas kamatot rövid ideig kínáló konstrukció mellé.
