A magyar kormány be fogja bizonyítani a kételkedő befektetőknek, hogy komolyan gondolja a költségvetés reformját, amikor szeptemberben ismerteti a költségvetési tervezetet – mondta a gazdasági és közlekedési miniszter a Reuters hírügynökségnek. Utalt arra, hogy a költségvetés bizonyítékát fogja adni annak, hogy a kormány nemcsak az adóterhet növeli, de csökkenti a kiadásokat és a támogatásokat is, amelyek miatt a költségvetési hiány a hazai össztermék (GDP) 10 százalékára szökött fel az idén.
„Nem igaz, hogy csak az adóemelésre koncentrálunk, a kiadásokat is csökkentjük, s ezt a piac fokozatosan el fogja fogadni”- mondta a miniszter. Arra azonban nem tért ki, hogy jövőre átfogó kiadás-csökkentést hajtanak-e végre, mint mondta ez a csütörtöki kormányülés témája lesz. Mindamellett azt jelezte, hogy „jelentős” csökkentés várható a drága autópálya-kiadási programban, a vasútnak, illetve más, veszteséges állami vállalatoknak juttatott támogatásokban, miközben a szociális kiadásoknak is szigorú határokat szabnak.
Kóka szerint „Magyarország megítélése a valóságos helyzethez képest rosszabb a szavahihetőség elvesztése miatt. Ezt kell legelőször és legfőképpen visszaszereznünk”. „A konvergenciaprogram lehet, hogy nem 100 százalékig tökéletes, de meg vagyok győződve, hogy a tervezett lépések egyedülállóak az elmúlt 16 évben. A helyes úton haladunk még akkor is, ha senki nem hisz nekünk” – mondta Kóka János a Reutersnek adott interjúban.
Az ország nyitott az orosz energetikai beruházásokra
Magyarországnak nem áll módjában, hogy csökkentse energiafüggőségét Oroszországtól, ezért az ország nyitott a további orosz beruházásokra még akkor is, ha eközben igyekszik diverzifikálni beszerzéseit – mondta Kóka János. Leszögezte: miközben számos közép-európai ország kétkedéssel tekint az orosz beruházásokra, Magyarország nyitott minden olyan befektetővel szemben, amely betartja a szabályokat. „A világ vezető energetikai nagyhatalmának tőszomszédságában lévén esztelenség lenne harcias magatartást tanúsítani” – jelentette ki Kóka.
Kóka az interjúban kifejtette: elvben nincs kifogása az ellen, hogy a Gazprom, vagy más orosz energetikai vállalat tovább terjeszkedjen Magyarországon, még akkor sem, ha ezek a cégek részesedést akarnának vásárolni magyar vállalatokban, például a Molban.
Kóka utalt arra, hogy Lengyelország meglehetősen bizalmatlan Oroszországgal szemben amiatt, hogy az energiát politikai fegyverként használja, Magyarország viszont gyakorlatias álláspontra helyezkedik. „Együtt akarunk működni Oroszországgal, de azért máshol is körülnézünk és megragadunk minden lehetséges alkalmat” – szögezte le Kóka a Reutersnek adott interjúban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
