A lakosság gőzerővel „menti, ami menthető” a szeptember elsején életbe lépő 20 százalékos adó elől. A jelenleg azonban még nem tisztázott, törvényesek-e az egy évnél hosszabb lejáratú lekötött betétek. A jogi gubancot a polgári törvénykönyv 535. paragrafusa, illetve egy 1989-es, máig élő törvényerejű rendelet okozza. E két jogszabály szerint a bankszámlákra is vonatkozik az a 17 éves, a takarékbetétekről szóló előírás, amely kimondja, hogy e megtakarítások után minden év december 31-ig kamatot kell fizetni.
Néhány banknál ezt a jogszabályt úgy értelmezik, hogy a lekötött betétekre legalább évente kamatot kell fizetni, vagyis a hitelintézet egy évnél hosszabb lejáratú konstrukciót nem kínálhat ügyfeleinek. Ha a kételyüket megfogalmazó szakértőknek igazuk lenne, megtörténhet, hogy a pénzüket hosszabb időre lekötő ügyfeleknek idővel szembesülniük kell azzal, hogy a kamatadó megfizetésétől legfeljebb az első évre mentesülnek.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) a dilemmára azt válaszolta a lapnak, hogy a szervezet minden egyes konstrukciót egyedileg vizsgál meg. A PSZÁF szakértői emellett úgy látják, a lekötött betétre az idézett jogszabály nem vonatkozik, az ugyanis független a bankszámlaszerződéstől.
A felügyeleti álláspont azonban csak egy az értelmezések között, a végső választ a pénzügyi tárcának kellene megadnia arra, hogy lekötött betétekre érvényes-e az említett jogszabály.
A Népszabadság ugyanakkor azt is megjegyzi: ugyanez a törvényerejű rendelet megtiltja bármiféle adó kivetését a takarékbetétekre és ezzel a bankszámlaszerződés alapján elhelyezett megtakarításokra is.
